A szaporodási stratégiáit már 140 éve vizsgálják, de sok rejtély máig nem fedte fel magát.

Viszont a forgatókönyvek között kétmilliárd fős eltérés van.

A Himalája csúcsaitól a mélytengerekig mindenütt előfordulnak.

Bármire ráugranak, ami nősténynek tűnik.

Nem megtermékenyítés útján, hanem őssejt átprogramozásával jött létre.

A megtelepedett állatok gazdasági kárt okozhatnak.

99 százalékuk ugyanolyan nemű.

Még mindig keveset tudunk a dinók hálószobatitkairól, de van egy érdekes hipotézis.

A szexi szarvasgombák között vannak lányok és fiúk is, csak egymásra kell találniuk. Na, ez a nehéz!

Ez lehet a szűznemzés első olyan esete madárnál, amikor a nősténynek van kapcsolata hímmel.

A 150 éves elmélet szerint a hím- és a nőstény ivarsejtek méretbeli különbsége meghatározza a nemi szerepeket.

Fél év alatt 13 670-szer észleltek medvéket a távol-keleti szigetországban.

A marsi telepek csak akkor maradhatnak fenn, ha szaporodnak a népek. De egy idegen bolygón a randi, a megtermékenyítés és a terhesség sem lesz ugyanolyan.

Van egy állatfaj, ami százmillió plusz 1977 évvel az ember előtt feltalálta a spermabankot.

Brazíliában félmillió egyedet engedtek szabadon, hogy visszafogják a vírusok terjesztését.

És a nők miért lehetnek óvatosabbak?

A hőhullámok tönkreteszik a férfi termékenységet.

Több ezren gyűltek össze Kalifornia közelében, hogy kikeltsék utódaikat.

A kutatók egyre közelebb jutnak ahhoz, hogy megértsék, hogyan termelődik az emberi sperma.

Egyes hüllőknél a környezeti hőmérséklet adja meg az utódok nemét, nem a kromoszómák.

Kemény munka a tengeri állatok szaporodásának tanulmányozása, és néha furcsa módszerekhez kell folyamodni.

Halott nőstényeket pároztat a még élő hímekkel, hogy terjedjenek a spórái.

Zseléből készült protézis a terméketlen egereknek. Egyszer talán az emberek is kaphatnak ilyesmit.

Legnagyobb öröm a jéghideg söröm – tartja az ausztráldíszbogár-mondás.

A hím horgászhal szétmállik, és beleolvad a nőstény bőrébe.

A mesterséges petesejtekből életképes, szaporodni tudó utódok születtek.

Egy kutatócsoport szerint ez csak evolúciós maradvány a spontán ovuláció előtti időkből. Meg minden más, amiről fogalmunk sincs.

Több ezer emlősfajból csak néhány menstruál, máig nagy kérdés, hogy miért, de az agresszív embrióknak köze lehet a dologhoz.

A borostyánba merevedett őspók jelentős lelet, sokat segíthet a fajok rendszertani besorolásában.

Evolúciós trükk, termékenységi jel, fenékpótlék vagy a kötődés eszköze?

Az elidegenítési övezetben szaporák a vadállatok.

A pandákat nem nagyon. Viagrát is kapnak mellé, de úgy se jön meg a kedvük az utódnemzéshez.

Többet és tovább szaporodhatott egymás között a két faj, mint korábban feltételezték.

Az Indonéziában talált Limnonectes larvaepartus ebihalakat szül, belső megtermékenyítéssel.

Kiderült, hogy a halak közösültek először, már 385 millió évvel ezelőtt. Ráadásul Skóciában.

Egy 2011-es tanulmány rosszul számolt, 219 helyett több mint kétezren vannak.

Ausztrál kutatók megtalálták az okot: a rövid táplálékban gazdag időszak miatt kell ez.

Ez most először sikerült a másfél méterre is megnövő, ritka japán óriásszalamandrának.

A nők evolúciós okok miatt tarthatják vonzóbbnak a magas, nagy hímvesszőjű férfiakat.

A család csak női egyedekből áll, ivartalanul szaporodik, idegen élőlények DNS-ét eszi meg.

A kölyök apja afrikai oroszlán, az anyja pedig egy oroszlán és egy tigris keveréke.

Tojásrakás idején, a hímek zaklatása miatt képzik a kopulációs dugót.

Harciasabban védelmezik párjukat azok a hímek, akiknek az ivarszerve beletörik a nősténybe.

A palackorrú delfinek hímjei egymással szövetségre lépve növelik utódnemzési esélyeiket.

Egyes fajoknál a hímek szexuális fortélyokat fejlesztettek ki, hogy kompenzálják apró termetüket.

Egy nemzetközi kutatócsoport Chile előtt 700 méter mélyen többgenerációnyi rájatojást talált.

A hím gyümölcslegyek növelik a párosodás időtartamát, ha előtte más hímmel találkoznak.

28 éven át vizsgáltak egy fókacsapatot a kutatók, a hűtlenséget végül gps buktatta le.

A szűznemzéssel megszűnik a párzás veszélye, de genetikai mutációk halmozódhatnak fel, amelyek megölhetik a fajt.

Biológusok mindeddig úgy hitték, a formátlan mikroszkopikus lények ivartalanul sokasodnak.

Az éjszakai hőmérséklet emelkedése okozza az ökológiai folyamatot.

A közönséges óriáskígyó négy hímmel él együtt, mégis párzás nélkül szaporodott.

Régóta ismert faj, biztosan szaporodik, de a tudósok egyetlen nőstényt sem láttak még.

A genetikai változatosságra törekszik a faj, hogy életképesebbek legyenek az utódok.

A nőstények időt és energiát takarítanak meg azzal, hogy egy helyre rakják le a tojásaikat.

Megtalálták azt a gént, amely az éretlen hím és női ivarsejtek kialakulásáért felel.

A háromkaréjú ősrákok így védték meg magukat és a petéiket.

A breszti erőd barlangra emlékeztető mikroklímája ideális az állatoknak.

A spermát és a megtermékenyítést nem zavarja a súlytalanság, de az embrió fejlődését igen.