Ma már Putyin a Közel-Kelet erős embere
Trump egyelőre nem egészen világos közel-keleti politikáját szálazták szét a térség avatott ismerői egy konferencián.
Trump egyelőre nem egészen világos közel-keleti politikáját szálazták szét a térség avatott ismerői egy konferencián.
A libanoni kormány szerint a miniszterelnök nem önszántából van Rijádban és nem is magától mondott le hirtelen.
A kurdok kezét elengedte a Nyugat, hetek alatt helyretették őket a közel-keleti nagyfiúk. Az USA Szíriában rájuk bízná a radikálisok megfékezését - ha túlélik a következő hónapokat. Mi lesz a kurdokkal?
Az ébredező Iránt Washington újra lator államnak tekinti, a fokozódó ellentétek a 2015-ös atommegállapodás végét jelenthetik. Ezzel viszont megnyílna az út az iráni atomfegyver előtt.
A függetlenségi népszavazást tervező iraki kurdok valójában úgyis önállóak, és derekasan kivették a részüket az Iszlám Állam legyűréséből. De vajon lesz-e az önállósodásra zöld lámpájuk a nagyhatalmaktól?
A blokád alá került arab országba 4000 tehenet röptetnek majd összesen.
Az eddigi trónörököst váratlanul félreállította, helyére 31 éves fiát nevezte ki. A villámgyorsan a szaúdi hatalmi háló csúcsára érő, az elmúlt évek politikáját alakító herceg a támogatói szerint megreformálja a királyságot, bírálói viszont tapasztalatlanságától és kockázatos külföldi beavatkozásaitól tartanak.
13 pontból álló listát állítottak össze, egy török támaszpont bezárása is rajta van.
Egyszer a Közel-Keleten, egyszer Egyiptomban.
Szaúd-Arábiával most jó jóban lenni, az ellenzék meg hadd kiabáljon.
Szomszédai Szaúd-Arábiával az élen lényegében blokád alá vették a 2022-es futballvébét is rendező Katart. Nem a semmiből jött, de ilyen szintű lépésekre még nem volt példa. Az oroszok és az amerikaiak is a pályán vannak.
50 éve katasztrofálisra fordultak a kapcsolatok Izrael, Szíria, Egyiptom és Jordánia között – miközben Moszkva ott manőverezett a háttérben.
Ezt a nemzetközi kapcsolatok amerikai guruja, Robert D. Kaplan mondta az Indexnek adott interjúban. A magyar kormányfő félreérti Amerikát, Putyin a zűrzavarban érdekelt, az EU nem fog szétesni, de a krízis tartós lesz.
Balog Zoltán így indokolta: nem adunk, hanem visszaadunk egy keveset abból, amit tőlük kaptunk.
A kampányígéretek sorra teljesülnek: jön a mexikói határfal, a muszlim bevándorlók korlátozása és a kritikusok megleckéztetése.
Az orosz támogatást élvező szíriai kormányerők kiszorították a felkelőket.
Több tucat civilt rabolt el és gyilkolt meg egy tálib felkelő csoport.
38 000 000 000 dollárt ad az USA Izraelnek 10 év alatt.
Az orosz védelmi miniszter szerint már tárgyalnak arról, hogy az amerikai és orosz erők együtt szabadítsák fel Aleppót.
Izraelben zárlatot rendeltek el a palesztin területekre egy ünnep és a merénylet miatt.
9 országgal szerződnének arra, hogy megakadályozzák a menekültek Európába jutását. Lenne viszont uniós kék kártya, hogy legálisan vállalhassanak munkát.
Irán a szíriai rendezésben sem működik együtt a Nyugattal.
A Közel-Keleten rengeteg van, mégis importálják; Kína geopolitikai célokra használja fel; az Egyesült Államoknak pedig emiatt az erőforrás miatt fogy a területe. És nem az olajról van szó.
A Sykes-Picot-szerződésben meghúzott határokat az Iszlám Államnak kellett lebontania. De az is ijesztő, ami a határok felbomlása után jön.
A terroristákat és támogatóikat korlátozzák, de így a segélyek sem érik el az országot.
Milliók menekülhetnek a 45-50 fokos hőség elől, ha ilyen tempóban melegszik a Föld.
A csökkenő olajárak a közel-keleti tőzsdéket is lehúzták. A túlkínálat már így is nagy, és még csak most jön a szankcióktól szabaduló Irán.
Nem csitul a közel-keleti diplomáciai botrány.
A nyers erő alapján nem volna nagy feladat a nemzetközi szövetségnek legyőzni az Iszlám Államot. De a terroristák szerencséjére a túloldalt hatalmas ellentétek feszítik.
Harmincmillióan vannak, ötszáz éve nincs hazájuk. Kitörölték őket a történelemkönyvekből, gázzal irtották, sivatagba űzték őket. Ma mégis tőlük várja a világ, hogy megdöntsék a rettegett terrorállamot. Nagykép a kurdok múltjáról és jelenéről.
A terrorra már nem elég válasz a környezetvédelmi konferencia, ide durvább megoldás kell.
De úgy istenigazából. Van öt javaslatunk, hogyan lehetne nekiállni.
Benjamin Netanjahu a Fehér Házban járt, ahol valami megoldást próbáltak keresni az egyre erőszakosabb palesztin támadásokra.
A republikánus elnökjelölt-jelölt szerint a közel-keleti káoszról Obama és Hillary Clinton tehet.
Annak is örülhetünk, hogy leültek egymással tárgyalni.
Ki győzi le az Iszlám Államot? Na, és persze ki marasztalja otthon a menekülteket? Annyi érdekelt és ellenérdekelt van, hogy képtelenségnek tűnik még elképzelni is, hogy ez lehetséges. Azért mi megpróbáljuk elképzelni.
Izrael szerint több százan védik az elnöki rezsimet.
A tél a menekülteket is megállásra kényszerítheti, de a végső szó úgyis a fegyvereké.
A Közel-Keleten a következő 25 évben súlyos vízhiány lesz, tízezrek fognak onnan elmenekülni.
Jeruzsálem szerint a támadástért az Iszlám Dzsihád felelős, de a palesztin szervezet ezt tagadja.
Nem kell ide Izrael, a palesztin terroristák egymás közt is elvannak. Öt autó repült a levegőbe.
A Közel-Kelet békéje helyett a vallások közti toleranciáért küzd mostantól Tony Blair. A Telegraph szerint heti hatmillió forint közpénzt költ utazásaira, melyeken saját üzleti ügyeit is bonyolítja illiberális államok tanácsadójaként.
Azt szimulálják, hogyan védekeznének, ha három irányból egyszerre érkezne rakétatámadás.
Robert D. Kaplannak, az egyik legbefolyásosabb amerikai tanácsadónak van egy egyszerű receptje, hogyan kéne rendet teremteni a Közel-Keleten.
Izraelben megvadulnak a katonák sérült női bajtársaik látványától, Amerikában nem is engedik harctérre a nőket, a szíriai diktátor pedig egy női zászlóaljjal bizonygatja feminizmusát. Hol és hogyan csatáznak a nők?
A Közel-Keleten brutális fegyverkezési verseny indult be, a fegyvervásárlások azt mutatják, már nem az Iszlám Állam, hanem egymás ellen készülnek az országok.
Kérdés, hogy felül tudja-e írni egy fenyegetés az iráni-szaúdi vetélkedést a régióban, külpolitikája miatt Katar is szembekerült egy időre Rijáddal.
És egyébként is történt ez-az a Közel-Keleten.
Az előző szezonhoz képest 20 százalékkal, 687 millió euróra nőtt a mezszponzorációból befolyó összeg a hat európai topligában.
De az amerikai védelmi minisztérium szerint nem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani ennek a számnak.
Az Europol főnöke nyilatkozott a számokról.
EP-választás, vezetőváltás, bénult gazdaság, Ukrajna, brit kifarolás, skót népszavazás. Eseménydús éven van túl az Európai Unió, ha lemaradt valamiről, most egyszerre mindent pótolhat.
A Királyi Haditengerészet 43 évnyi szünet után ismét repülőgép-hordozókat küld a Közel-Keletre.
Légi felvételek készültek a kőépítményekről. Senki sem tudja, milyen célt szolgáltak.
Két hajó egymásnak ütközött Máltánál, egy harmadik Líbiánál süllyedt el.
A 75 éve kitört II. világháború attól is volt világháború, hogy az utolsó szirt is fronttá vált. Összeszedtük a három legegzotikusabb hadszínteret.
Rakéták hullanak városokra, megsemmisülnek a határok, milliók menekülnek a fanatikusok és a népirtások elől. Több országban is kritikus a helyzet, Obama légi csapásokat engedélyezett Irakban.
A jelenleg hatályos 72 órás tűzszünet helyi idő szerint péntek reggel nyolc óráig van érvényben.