Tengervízben lebomló műanyagot fejlesztettek
A kínai kutatók által fejlesztett kompozit vízzel érintkezve szén-dioxiddá és vízzé alakul át.
A kínai kutatók által fejlesztett kompozit vízzel érintkezve szén-dioxiddá és vízzé alakul át.
A trópusi vizekben élő halból még sosem láttak annyit a környéken, mint idén augusztusban.
Rekordmelegeket mértek az óceánokban is.
A szívószál környezetszennyező, egyre több vendéglátós dönt úgy, hogy nem is ad a vendégnek. De mivel szívjon, szürcsöljön, aki környezettudatosan szeretne létezni, ám mégiscsak szeretne szívni? Itt az alternatív szívószálak listája.
Ökológiai katasztrófát okozhat, ha tovább csökken a tengervíz pH-értéke.
Bő öt év alatt 6500 kilométert tett meg.
Elszabadult halászháló tizedeli a térség élővilágát.
A Manta névre keresztelt négytörzsű hajót a szél és napenergia hajtaná, fedélzetén hulladékfeldolgozó üzem működne.
SoFi már olyan halszerűen mozog, hogy az igazi halak se nézik ki maguk közül.
Rengeteg felfedeznivaló van a tengerfenéken, és muszáj is lesz felfedezni őket, ha jól akarunk lakatni kilencmilliárd embert.
Kutatók vizsgálták az Antarktisz eddig ismeretlen, vízalatti régióit.
Elképesztő hőmennyiséget raktároztak el, és a hőtágulás a tengerek szintjét is növelte.
Ezzel a 300 fogas, kígyószerű szörnyeteggel nem szeretnénk találkozni az óceán mélyén.
Talán azért, mert az űrben könnyebb élhető feltételeket teremteni, mint a Mariana-árokban.
Észrevétlenül került víz a Derbyshire orrába, és amikor láthatóvá vált a probléma, már késő volt.
Csökken a sokféleség, mert egyes fajok gombamód elszaporodnak.
Ha nincs elég oxigén, nem lehet nagyra nőni.
Javult a helyzet 1989 óta, mégis óriási a pazarlás.
A korai műholdas mérések túloztak, ezért nem volt feltűnő, hogy újabban milyen gyorsan nő a vízszint.
A kutatók négyezer méter mélyről hozták fel a fura állatokat, több ismeretlen faj is lehet köztük.
Több ezer kilométeres körzetben nincs település, mégis több tonnányi szemét van a partjain.
Most kell megakadályozni az oxigénszint csökkenését, mert a természet lassan dolgozik.
Kijavították a múltbéli adatokat, és rájöttek, hogy 1990-ben volt egy kisebb áttörés.
Az óceánokat szennyező anyagok nagy része természetkárosító mikroműanyagokból áll.
Mérhetően csökkent a vizek oxigénszintje, veszélyben a szubtrópusi tengerek, a Mexikói-öböl és a Balti-tenger élőlényei.
Robot minionokkal figyelték meg a mélység hullámait. Ezek segítik a planktonok párzását.
Óceán segíthette a különös formájú jégmező vándorlását.
Túl vonzó az illata, ezért zabálják fel a műanyagot.
Francia tudósok szerint vékony gázos atmoszféra is körbeveheti a Proxima b-t.
Sokkal vastagabb és nagyobb kiterjedésű, mint ahogy azt eddig sejtették.
Óceánügyi konferencián állapodott meg erről 20 ország, kint az olajtermelés ellen tüntettek.
Most a nagytestű tengeri állatok vannak veszélyben, és ennek az ember az oka.
A mélytengeri víz sótartalmának változása fontos hatással lehet az egész világra.
Életre kel az óceánfenék egy ekkora tetemtől.
Ha egyenesen elindulunk az óceánon, egyáltalán nem oda jutunk, ahova gondolnánk.
Napi 740 kilométer meg se kottyan neki, és minden nap csak 10 percet tölt evéssel.
Egy új modell szerint a felszín alatti víz még nem fagyhatott meg teljesen, mert a Plútó még tágul.
Lassan meg is lesz a technológiánk, hogy lemenjünk érte, és felhozzuk. Csak legyen annyi eszünk, hogy nem nyírjuk ki vele saját magunkat.
Mintha az Avatarból lépett volna elő.
De ezúttal ez jó hír: az óceánba telepítenének adatközpontokat.
Az üvegházhatás, a környezetszennyezés és a túlhalászat, vagyis az ember áll a háttérben.
A Cassini szonda igazolta, hogy az Enceladus kőzetmagja és jégpáncélja között folyékony vízóceán van.
A NASA modellezte, merre úszik a szemét a tengereken. Rossz most arra élőlénynek lenni.
Visszafordíthatatlan változás elé néz a tengeri élet, ha két fokkal melegebb lesz a földi klíma.
Már az egy év különbséggel készült fotókon is látható, hogy pusztulnak természeti kincseink.
A hatalmas tündöklőhalak a hideg vízben is fürgén úsznak zsákmányuk után.
Csak a célt és a korlátozásokat kapják meg, a feladatot többféleképpen megoldhatják.
A trópusi vizekben oxigénszegény területek vannak, szennyezés okozza.
A korábbi klímaváltozások hatását nagyon lassan heverte ki a tengeri élővilág.
Az egysejtű gyors mutációs képességével az extrém körülményekhez is gyorsan alkalmazkodik.
Michael Marten angol fotós ott találta meg az egzotikumot, ahol a thaiföldi utazási prospektusokat lapozgató magyarok soha nem keresnék: a sziklás, moszatos, romos brit tengerpartokon, amit a tenger soha nem szűnő munkája formál át óráról órára.
Az óceán mélyén lévő mangánmező olyan, mintha egy óriási tengeri ütközet lett volna ott.
Ötbillió darab műanyag kering a föld körül az óceánokban, 38 ezer kukásautót lehetne ezzel megtölteni.
Egészségügyi kockázatot nem jelent, de a nagyobb halak szervezetében felhalmozódhat.
Ausztráliában egy reggel zöld golyóbisok hevertek a parton, de a tudósok persze megint lelőtték a poént.
A Thetys-óceánban drámaian lecsökkent a halpopuláció, de a pusztulás nem volt egyenletes.
4,3 millió darab legó zuhant a tengerbe Cornwallnál, egy időben vödörrel hordták haza a hordalékot a környékbeli gyerekek.
Nem értik a tudósok, hova lesz a tengerbe szórt rengeteg műanyag. Most térképen is bejelölték a legszennyezettebb területeket.