Sokezernyi 500 millió éves fosszíliára leltek Kínában
A mostanáig azonosított 101 faj fele eddig ismeretlen volt a tudomány számára.
A mostanáig azonosított 101 faj fele eddig ismeretlen volt a tudomány számára.
Akkora lehetett, mint egy kicsi kenguru, növényt evett, és 125 millió éve élhetett.
A helyváltoztatás legkorábbi bizonyítékát találták meg egy gaboni kőfejtőben.
Az előző legelső állat csak néhány hónapig volt csúcstartó.
174 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti jura időszak elején élt virágos növényt azonosítottak kínai kutatók.
A dinoszauruszok és a pteroszauruszok közös ősénél már 250 millió éve kifejlődhettek az első tollak.
Az átlátszó borostyánban látszik a toll háromdimenziós szerkezete.
A mai Európa területén egymás mellett éltek az első dinoszauruszok és a mai emlősök elefánt méretű ősei.
A szauropodafajt eddig nem ismerték a tudósok, de a maradványok alapján elkészíthették a 12 méter magas állat rekonstrukcióját.
Egyedülálló fosszíliát fedeztek föl Szibériában.
Pláne nem egérfülűt! Úgy tűnik, az állat hétmillió évvel idősebb, mint eddig gondoltuk.
Névtelenséget kérő magángyűjtő fizetett ennyit egy párizsi árverésen.
180 millió éves őslelet Nagy-Britanniából.
A Skóciában felfedezett sauropoda-lábnyomok alapján az óriás 170 millió éve élhetett.
Az aprócska madár maradványait egy burmai borostyánkőben fedezték fel.
A Kumimanu biceae 100 kilós szörnyeteg volt.
Egy 25 millió éve élt tengeritehén megkövesedett maradványait tárták fel a dél-kaliforniai Csatorna-szigeteken.
Mert ők mindig a magányt és a veszélyt keresték.
A szecessziós stílusú homokkő épületek közül több is tartalmaz nyomfosszíliákat.
A vízhatlan tollazat korelnökét köszönthetjük.
Erre az ürülékükben talált rákokból következtetnek a kutatók. Gomba rohasztotta fát is szerették.
A kacsacsőrű dinoszauruszoknak fontos fehérjeforrást jelenthettek az apró állatok.
A páncélos hüllő teljes csontvázát tartalmazza, ami sokat segíthet a kutatóknak.
A középső jura korból származó leletek igazi ritkaságnak számítanak.
Az eddigi legteljesebb ilyen fosszília a most talált, 99 millió éves, 9 centiméteres madár.
A mumifikálódott állatnak nem is látszanak a csontjai, mert rajta van a bőre és a páncélzata.
Pár évvel ezelőttig szakemberhiány miatt nem tudott foglalkozni a lelettel egy thaiföldi egyetem.
A krokodilokhoz hasonlóan mozogtak, de inkább egy felturbózott komodói sárkányra hasonlítottak.
20-30 millió éves vért találtak egy borostyánban.
150 millió évesek, és meglepően jó állapotban vannak. Csak azt nem értik a régészek, hogy kerültek dinoszauruszok fészkébe.
Korszak, rendszerezés és rétegek alapján, de akár csak úgy véletlenszerűen is keresgélhetünk.
A mikrofosszília 3,77 milliárd éves, 300 millió évvel öregebb, mint az eddigi rekorder. A létezése a marsi élet lehetőségét is új fénybe helyezi.
Lehet, hogy már a dinoszauruszokat is látták?
Szöcskelábak, hártyás szárnyak, darázsfej és csótányhas. Ez tényleg új rendszertani kategória.
Amerikai kutatók szerint a 25 millió éve kihalt állat a dél-ázsiai folyami delfin rokona lehetett.
Nem csak lenyomatot, hanem háromdimenziós leletet - ez nagyon ritka ebből az időszakból.
Úgy tudják megvizsgálni a fosszíliákat, hogy közben nem bántják a követ, amelyben találták.
Eddig is erre gyanakodtak a kutatók, de egy 640 millió éves molekula nem rossz érv.
A norvég Svalbard az egyenlítő környékén volt 380 millió éve, ott nőttek a 40 méteres fák.
Még magzatkorában elpusztult az anyjával együtt. A maradványaikat tizenöt éve fedezték föl.
Egymillió kenyai légi felvételt kellene átnézni, hátha találunk valamilyen őskövületet.
Jurassic Park? Megkövült ősszúnyogok? Ugyan. A természet a legnagyobb Michael Critchton.
Ez a legrégebbi egyenes kézcsont, és már a modern emberére hasonlít.
140 millió éve randalíroztak az állatok az iszapban, ami aztán úgy megkeményedett, mint a gipsz.
A megkövesedett fosszília az első ilyen lelet. Megmagyarázza a kígyófélék evolúcióját.
Hat csápja és tizennégy lába volt, és amikor először megtalálták, azt sem tudták, melyik mi.
Meglepő, de túlélték az elmúlt 75 millió évet.
Még Darwin sem tudta, hogy kategorizáljon két, mára kihalt emlőst. A tudománynak most sikerült.
A tengeri lénynek rengeteg csontja előkerült Oroszországban.
A penghui ember a Homo erectus negyedik ázsiai faja, 190 ezer éve élhetett a kontinensen.
A legősibb ismert faj 167 millió éves, ezzel 65 milliót vert rá az eddigi rekorderre.
Íme, a Loch Ness-i szörny, 170 millió éves kiadásban.
Amerikai kutatók szerint a kétéltű jelenti a hiányzó láncszemet a halgyíkok evolúciójában.
Indiában, egy borostyándarabban találtak rá.
A 19 millió évvel ezelőtt élt, sovány vízilóra emlékeztető állatnak nagy, érzéki ajkai voltak.
Kaliforniában több száz, húszmillió éves fosszília került elő, például egy kihalt vízilószerű lény is.
Azt már tudják, hogy 534 millió éves lehet a minta, de többet nem tudtak kiszedni belőle.
Az Archaeopteryx már sokszor meghökkentette a tudományt, de még mindig vannak tartalékai.
Annyit tudni, hogy a kambrium idejéből származik. Azt viszont nem, hogy milyen álltaté lehetett.
A kréta-kori élőhelyet több nagy kitörés borította el vulkáni törmelékkel, pont úgy, mint Pompejit.