Einsteinnek már megint igaza volt
A galaxis közepén lévő fekete lyuk körül keringő csillag fénye pont úgy változik, ahogy azt a relativitáselmélet jövendölte.
A galaxis közepén lévő fekete lyuk körül keringő csillag fénye pont úgy változik, ahogy azt a relativitáselmélet jövendölte.
Az első kép, amit egy fekete lyukról sikerült készíteni megerősítette Einsteint.
Kihasználták a rossz röppályákat: az atomórák megmutatták, mennyivel gyorsabb az idő odafent.
A szubjektív időérzékünket nem befolyásolják az atomórák, de a mentális állapotunk és az életkorunk annál inkább.
Az elmélet szerint az erősebb gravitációs mezőben lassabban múlik az idő.
Kozmikus visszaigazolás Einsteinnek és Galileinek.
Kásler Miklós, az Emmi új vezetője szerint a tízparancsolat betartása megvéd a halálos betegségektől. Értelmet kerestünk a kijelentésében, de minek.
A fizikus elmélete annál is igazabb, mint azt a kutatók eddig gondolták.
A tavaly ősszel detektált gravitációs hullámok nem sokkal az ősrobbanás után keletkezhettek.
A chilei ESO VLT-vel a Tejútrendszer központi fekete lyuka körül keringő S2 csillagot vizsgálják. A mérések igazolhatják a relativitáselméletet is.
Minden eddiginél pontosabb szimulációt dolgoztak ki, mert a relativitáselméleten alapul.
Kipróbáltuk, meg lehet-e érteni az általános relativitáselméletet a Google, a Youtube és úgy általában az internet segítségével. Száz év sem elég ahhoz, hogy a világ működését leíró egyenlet könnyű olvasmánnyá váljon.
1905 volt Einstein csodaéve, négy olyan írást is közölt, amivel megrengette az addig ismert fizikát.
A Vulcanusnak a Nap és a Merkúr között kellene lennie, ha nem lenne a relativitáselmélet.
Kísérlettel bizonyították, hogy másképp telik az idő a mozgásban lévő órának, mint az egy helyben lévőnek.
A gravitációs hullámok észlelése bizonyítja a kozmikus inflációt, de a miértre nem ad választ. Még sok kérdésre keresik a bizonyítékot az asztrofizikusok.
A kutatók kozmikus feszítővasra leltek a szénakazalban: közvetett bizonyítékot találtak Einstein százéves elméletére, egy jelet az ősrobbanás idejéből.
Sikerült észlelni egy jelet az űrben, amiből megfejthető, mi történt az ősrobbanás pillanatában.
Az asztrofizikusok szerint a neutroncsillagok tényleg gravitációs hullámokat sugároznak.
Az elméleti fizika szerint egy nap alatt ki lehet hordani az ajándékokat. Pár sugárhajtómű is kell.
Darwin teóriája mögött a relativitáselmélet kapta a legtöbb pontot a tudósok szavazásán.
A CERN kutatói megismételték a szeptemberi tudományos szenzációt hozó kísérletet.
Egy objektum gravitációs tere meggörbíti körülötte a teret és az időt.
A CERN fizikusai a fénysebességnél gyorsabb részecskéket mértek. Ők maguk is szkeptikusan fogadták az eredményeket, több megerősítés kell, mielőtt végleg kidobjuk Einstein elméletét.
A NASA 750 millió dolláros kísérletében a Föld forgása pont úgy torzította meg a téridőt, ahogy a relativitáselmélet megjósolta.
A jelenség Einstein relativitáselméletéből fakad, de most sikerült először megmérni a tudósoknak a pontos mértékét.
Három űrhajó fog lézernyalábokat lőni egymás felé, hogy igazolják a gravitációs hullámok létezését.
Tízezerszer pontosabban igazolta egy tanulmány Einstein általános relativitáselméletének egyik alapvető jóslatát, mint a NASA 1976-ban.
A céziumos atomóráknál 37-szer pontosabb az alumínium-27 ionnal működő óra.
Magyar tudósok keresik a relativitáselmélet közvetlen bizonyítékát, a gravitációs hullámokat.