Egy most felfedezett neutroncsillag olyan tömör, hogy majdnem összeroppan a saját gravitációja miatt
Már majdnem fekete lyuk az a neutroncsillag, amit a csillagászok találtak.
Már majdnem fekete lyuk az a neutroncsillag, amit a csillagászok találtak.
A véletlenül felfedezett üstökös egy másik bolygórendszerből származhat.
A nagyobbik pedig délután halad el a Föld mellett, azt hagyományos távcsővel is lehet majd látni.
Attól, hogy borsószem nagyságúra zsugorodik, nem kell tartani.
A Földtől három milliárd fényévnyi távolságra lévő forrásból érkeztek a jelek, az eredetük ismeretlen.
Lávából álló olvadt felszín 550 fényévnyire.
Excentrikus parittyázó az égen: leleplezte magát a HR 5183 b.
Tudtad, hogy Európán belül is található sivatag, ami közel 300 négyzetkilométer kiterjedésű?
A Holm 15A galaxis központjában megbújó sötét objektum negyvenmilliárdszor nehezebb, mint a Nap.
Augusztus 12-13-án érdemes felpillantani az éjszakai égboltra.
Kedden hajnalban lesz megfigyelhető az év leglátványosabb csillaghullása.
Kiss László csillagásszal beszélgetve az augusztusi meteorzáporok ártalmatlan porszemeitől gyorsan eljutottunk a földi életet elsöprő kozmikus karambolokig.
Hatalmas ősi galaxisokat fedeztek fel a Tokiói Egyetem kutatói.
Ez pedig alaposan felforgatja azt, amit a galaxisok keletkezéséről és általában a fizikáról tudunk.
Ráadásul rögtön 39-et, ennyit egyszerre még soha nem találtak, pláne nem ilyen régieket.
Elképzelhető, hogy a közelmúltban felfedezett szuperföldön adottak az élet feltételei.
Három új planétát fedezett fel a NASA exobolygóvadász űrszondája.
Az öregedés jeleit mutatták ki magyar és ausztrál csillagászok egy vörös óriáscsillagnál.
A holdra szállás magyar tévéközvetítése az utolsó pillanatig kérdéses volt, Armstrong kiszállását nem is tartották olyan fontosnak, hogy élőben adják. A landolást közvetítő Almár Ivánnal beszélgettünk.
Korábbi tudományos elméleteknek ellentmondó jelenséget észleltek az NGC 3147 galaxis közepén: egy vékony gázlemez örvénylik körülötte.
Nagy ritkán megesik, hogy egyszerre két meteor hasít át az égen. Na de hogy párhuzamosan kilenc-tíz?
Az egész biztos, hogy az a tudományos magyarázat, amit eddig hittünk róluk, nem teljesen igaz.
Nehezen besorolható, de biztosan nem egy idegen bolygó hírnöke az Oumuamua.
Mintha egy macskák felismerésére tanított algoritmus hirtelen az elefántokat is felismerné.
MTA-ELTE Lendület Forró Univerzum Kutatócsoportjának eredményei segíthetnek megérteni a világegyetem kialakulását.
A 2018 PP29 nevű aszteroida becsapódási esélye rendkívül csekély, ha be is következik, a 2060-as évek végén kell rá számítani.
Ha a számítások nem tévednek, akkor minden megvan rajtuk, ami az élethez szükséges.
A több évtizedes rejtély megfejtéséhez a valaha készült legrészletesebb szimulációt használták fel.
És még a felesége is elhagyta. Guillaume Le Gentil mindig rosszkor volt rossz helyen.
Több tízezerrel nőhet a Föld körül keringő műholdak száma, százával zavarhatják a távcsöveket. Mi lesz, ha pont egy Föld felé tartó aszteroidát takarnak ki?
A megoldás: mégis van benne sötét anyag, mégse kell átírni mindent, amit a galaxisokról tudunk.
A gamma-sugarakat követve találnák meg a nehezen vizsgálható kozmikus sugarak forrásait.
110 évvel ezelőtt hunyt el Gothard Jenő csillagász, Vas megye világszerte híres szülöttje, aki egy Szombathely melletti kis faluban vált az első magyar asztrofotóssá.
A különös rádiójeleket 1,5 milliárd fényévnyi távolságból észlelték, pontos forrásuk egyelőre ismeretlen.
Ilyet még soha nem mutattak ki Naprendszeren kívüli bolygó légkörében.
A Messier 22 gömbhalmazban szúrták ki, pont ott, ahol jóval korábban az ókori kínaiak nóvát láttak.
Bagi László 40 millió fényévnyire található Tű-galaxist fotózta, egy csillagász viszont százszor távolabbi galaxist is talált a képén.
A Földnek szerencséje van a Nappal, egy M-törpe típusú csillag már rég eltörölte volna rajta az életet.
Más naprendszer keletkezéséről, sőt csillagközi életről is kiderülhetnek belőle részletek.
A Messier 87 galaxis közepét uraló fekete lyuk neve hawaii nyelven annyit tesz, a végtelen teremtés sötéten tündöklő forrása.
A marsjáró a bolygó mindkét holdjáról felvételeket készített, miközben átvonultak a Nap előtt.
Miből vannak? Honnan jönnek? Veszélyesek?
Tudósoknak sikerült lefényképezni a lefényképezhetetlent.
Látványos kép készült a Jupiter viharairól, valamint a híres Nagy Vörös Foltról.
A világegyetem hajnaláról származó, szupermasszív fekete lyukakat találtak a kutatók.
A napkitörések hatásait az emberiség is megérzi, attól függően, hogy milyen súlyos a jelenség.
Spoiler alert: jó nehéz.
Kutatók szerint a rejtélyes kilencedik bolygó akár tízszer nagyobb is lehet a Földnél.
A Naprendszer legtávolabbi objektumára bukkant a NASA egyik tudósa.
A legújabb kutatások szerint a vörös óriás fázisban járó csillagok mégsem löknek a világűrbe egy év alatt száz földtömegnyi csillaganyagot.
A kutatók nagy vágyálma, hogy egyszer egy frissen hullott, pár órás, a Naprendszer eredetét őrző meteoritot fogjanak a kezükbe.
És sokkal öregebb, mint azt az eddigi modellekből gondolták volna a csillagászok.
Ez a harmadik legközelebbi exobolygó, amit eddig találtak. Leginkább a Vénuszhoz hasonlít.
Egy új elmélet szerint az első ismert csillagközi égitest egy hulladékfelhőből jöhetett létre.
A fémben szegény csillagok segíthetnek megismerni a korai univerzumot.
Ez az eddig talált legmagányosabb törpegalaxis.
1,6 petabájtra rúg a világ legnagyobb digitális égboltfelmérési programjának most kiadott összes adata.
A szokatlan forma oka a csillag gyorsabb forgása.
Megvédi őket a mágneses tér.