Először figyelték meg a Tejútrendszer közepén lévő fekete lyuk gázgyűrűjét
A csillagászok eddig is feltételezték, hogy létezhet, de most bizonyítani is sikerült.
A csillagászok eddig is feltételezték, hogy létezhet, de most bizonyítani is sikerült.
Spoiler alert: jó nehéz.
De pánikba nem kell esni, csomó más galaxis is pont ugyanilyen.
1,6 petabájtra rúg a világ legnagyobb digitális égboltfelmérési programjának most kiadott összes adata.
A Tejútrendszer az eddig gondoltnál sokkal előbb ütközhet egy másik galaxissal. Ez felébresztheti a galaxisunk szunnyadó fekete lyukát is.
Az ősrobbanás utáni generációból származó égitestet találták, relatíve egy köpésre.
A Sagittarius A* körül hatalmas sebességgel száguldoznak a csillagközi porfelhők.
Erre utal a különleges mintázat, amit a Tejút csillagainak mozgásában azonosítottak. A balesetben vétkes törpegalaxis rosszabbul járt.
Ausztrál csillagászoknak van egy elmélete a legközelebbi két galaxis rejtélyével kapcsolatban.
Az elmélet szerint az erősebb gravitációs mezőben lassabban múlik az idő.
A Naprendszerünknek is otthont adó galaxis tömege akkora, mintha a Napunkból 960 milliárdot raknánk egy jó nagy szatyorba.
Mostanáig nem tudták azonosítani őket, pedig van, amelyik négymilliószor nehezebb a Napnál.
A minket alkotó anyag jó része is galaktikus széllel érkezett ide, akár egymillió fényév távolságból.
Több nagy rádiótávcső kémlelte egyszerre a fekete lyuk feltételezett helyét, 500 TB adatot gyűjtve. A portréra azonban még várni kell kicsit.
Természetesen ennek a sztorinak is az isteni mellek állnak a középpontjában.
Ennyire halvány galaxist még nem fedeztek fel a közelünkben.
Csak szabad szemmel nem láthatók.
Több mint egymilliárd csillag szerepel az új Tejút-atlaszban.
A chilei ESO VLT-vel a Tejútrendszer központi fekete lyuka körül keringő S2 csillagot vizsgálják. A mérések igazolhatják a relativitáselméletet is.
Nem is olyan kicsit, ez a negyedik legnagyobb, amely a Tejútrendszer körül kering. Hol volt eddig?
Bumerángként tér vissza egy hetvenmillió éve kivált felhő, a becsapódás helyén intenzív csillagszületés indul.
Kiderülhet az is, miért tart a galaxisunk kétmillió km/órás sebességgel abba az irányba.
Ezek a Tejútrendszer legelső csillagainak tetemei. De tíz év kellett, hogy felfedezzék őket.
Fiatal csillagokat találtak ott, ahol azt hitték, csak öreg csillagok lehetnek.
Sosem gondolták, hogy ekkora lehet, akár a Tejútrendszerbe is átlóghat. Jön az összeolvadás?
De tényleg sokkal, 50 százalékkal. Az ok: gyűrűk, redők és törpegalaxisok.
Spanyol kutatók 2780 égitest forgási sebességéből jöttek rá erre.
A kutatók ilyesmit feszegetnek. Az elméleti lehetőség tényleg fennáll.
Amerikai és orosz kutatók együtt fedezték fel, 7 millió fényévre van tőlünk.
800 milliárd naptömegnyi sötét anyagunk van. És még azt se látjuk. Pedig kétszer ennyinek kéne lennie.
Feltérképezték a Tejútrendszer északi részét, a szabad szemmel nem látható csillagokat is.
Nincs meg. Kinek áll ez érdekében? Megmérték, ott kéne lennie. Ez már intergalaktikus probléma.
Sötét anyagból álló burok veszi körbe, mint a lágy ólommagot az acélköpeny. A csillagászok úgy számolják, 30 millió év múlva nekünk ütközik.
Nap mögötti változócsillagok vizsgálata alapján kihajlik a síkjából.
Méretét és összetételét tekintve minden eddigi találatnál jobban hasonlít a Földre, de tűzforró.
A legújabb vizsgálatok szerint a fekete lyukaknak meg kell küzdeniük a napi betevőjükért.
Meglepően kevés anyagot kebelez be a környezetéből, ahogy rendes fekete lyukhoz illene.
A Hubble űrtávcső adatai bizonyították be a galaxisok körüli halo létezését.
A viszonylag újonnan alakult fekete lyukak kilökődhetnek a galaxisok peremére.
A Tejútrendszerben nagyjából 17 milliárd, a mi Földünkhöz hasonló bolygó létezhet.
Először sikerült a Tejútrendszerre hasonlító galaxisokat felfedezniük a csillagászoknak.
Négymilliárd év múlva a Tejútrendszer összeütközik az Andromédával, és nekünk annyi.
12 milliárd éves csillagokban korábban nem találtak ilyen kémiai elemeket.
Az NGC 1073 a 55 millió fényévnyire van tőlünk, a Cethal csillagképben.
A legújabb áldozata a Sagittarius törpegalaxis.
Harmincmillió fényévre van az ugyanolyan alakú galaxis.
A galaktikus karambolok ösztönzik a csillagképződést.
A Tejút gravitációja által 700 millió éve szétszaggatott kisebb galaxis maradéka a most felfedezett csillagáramlás.
Ötszáz bolygót fedeztek fel eddig a Naprendszeren kívül, de olyat eddig sohasem, amelyik a Tejútrendszeren kívül keletkezett volna.
Egy közeli törpegalaxisban fémszegény vörös óriást találtak, ami majdnem egyidős az univerzummal.
A Magellán-áramlatról kiderítették a csillagászok, hogy sokkal erősebb és öregebb, mint eddig hittük.
A Chandra röntgenműhold mérései szerint a szupernehéz fekete lyuk sokkal kevesebb anyagot fogyaszt, mint a hasonló objektumok.
Most először látnak át a csillagászok a galaxisunk központját elfedő vastag kozmikus porrétegen.