A finnugor nyelvcsaládhoz tartozó népek összetartozásának hangsúlyozása mellett a házelnök az EU-válságának megoldásáról is szót ejtett annak alkalmából, hogy szerdától Siófokon kezdődik a Finnugor Népek Világkongresszusa.
A finnugor nyelvcsaládhoz tartozó népek összefogásának fontosságát hangsúlyozta Kövér László magyar házelnök, Sauli Niinistö finn köztársasági elnök és Toomas Hendrik Ilves észt államfő a Parlamentben tartott keddi megbeszélését követően.
Kövér László elmondta, hogy két olyan ország államfőjét láthatta vendégül, amellyel hagyományosan baráti kapcsolatokat ápol Magyarország a finnugor nyelvi, kulturális rokonságnak köszönhetően. A politikus emlékeztetett arra: Magyarország az idén második alkalommal rendezheti meg a Finnugor Népek Világkongresszusát, amelyen a finn és az észt delegáció mellett az Oroszország területén élő kisebb népek küldöttségei is részt vesznek.
A magyar házelnök közölte, a találkozón megvitatták, miként segíthetnek azon kisebb rokon népeknek önazonosságuk megtartásában, amelyek nem rendelkeznek saját államisággal. Kövér László szerint emellett szóba került az európai válság is, amely meglátása alapján nemcsak gazdasági, hanem morális és szellemi okokra is visszavezethető, ezért megoldására együtt kell változtatni "berögzült gondolkodásunkon".
A megbeszélést azért is fontosnak tartja, mert Magyarország így több "barátot, társat, de legalább megértő partnert" találhat Európában - jegyezte meg.
Toomas Hendrik Ilves észt államfő hangsúlyozta: jó érzés olyan államok vezetőivel találkozni, akiknek országában szintén olyan nyelvet beszélnek, amelyről mások azt állítják, lehetetlen megérteni, megtanulni. Mint mondta, a Finnugor Népek Világkongresszusán részt vevő országoknak építeniük kell erre a közös háttérre, és fel kell ismerniük felelősségüket abban, hogy segítsék a nyelvcsaládjukhoz tartozó, de az Európai Unión kívül, "nem demokratikus körülmények között, kisebbségben élő rokonaikat".
Sauli Niinistö finn köztársasági elnök szintén azt hangsúlyozta, hogy néha háttérbe kell szorítani a gazdasági körülményeket, és helyette "az érzelmeinkre kell hallgatni". A finn politikus szerint ez lehetőséget teremthet arra, hogy a közös nyelvcsaládhoz tartozó népek elmélyítsék kapcsolataikat.