A BRFK tavalyi tevékenységéről szóló beszámolója a sikersztorik tündérmeséje, kár, hogy a rendőrség több fontos ponton elhallgatta a valós adatokat a döntéshozók elől. Bucsek Gábor dandártábornok a kábítószeres bűncselekmények 10 százalékát sem vallotta be, korrupciós bűncselekményeket pedig egyáltalán nem szerepeltetett a Fővárosi Közgyűlésnek leadott jelentésben, pedig a Belügyminisztérium adatai szerint lett volna mit feltüntetni. A kimaradó súlyos bűncselekmények helyett bekerültek teljesen jelentéktelen statisztikák, amelyek alapján minden a legnagyobb rendben van. De mi értelme trükközni egy amúgy is súlytalan beszámolóval?
Ha én leszek a polgármester, a rendőrkapitánynak nem kell többé játszania a számokkal.
Ezt Tommy Carcetti Baltimore polgármesterjelöltjeként mondta Cedric Daniels ezredesnek a The Wire című sorozatban. Carcettiből polgármester lett, Danielsből rendőrfőnök-helyettes, de amikor nem sokkal később Carcetti szenátori kampánya miatt mégis trükköznie kellett volna a bűnügyi statisztikákkal, Daniels inkább lemondott.
A Fővárosi Közgyűlés kormánypárti és ellenzéki tagjai a múlt héten 30 igen és 1 tartózkodás mellett elfogadták a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) 2015. évi tevékenységéről szóló beszámolóját. Ha csak a Bucsek Gábor rendőr dandártábornok által jegyzett dokumentum számait nézzük, a helyzet röviden úgy foglalható össze, hogy
Valószínűleg lehet igazságtartalma ennek a megállapításnak, de laikusként átfutva a mellékletekkel együtt 35 oldalas rezümét (itt találja meg az előterjesztésre kattintva, pdf-ben), kirajzolódik egy másik valóság, amiben az élet már korán sem olyan szép, mint amilyennek azt Bucsek dandártábornok festette a főváros döntéshozóinak.
Ráadásul a Belügyminisztérium (BM) statisztikái helyenként egész mást mondanak, mint amit a dandártábornok közölt a közgyűléssel.
A BRFK beszámolója szerint nagyon komolyan visszaszorulóban van a bűn Budapestről: 2014-ben 113 ezer bűncselekményt regisztráltak, tavaly pedig kevesebb mint 78 ezret. A BRFK szerint a közterületen elkövetett bűncselekmények száma 20,1 százalékkal csökkent egy év alatt, nem véletlen, hogy a KSH felmérése alapján rohamosan nő a budapestiek szubjektív biztonságérzete. Valószínűleg mindkét adatban benne lehet, hogy a második Orbán-kormány jelentősen megnövelte a rendőrök számát az utcákon.
Persze, ragyogó statisztikákat nagyjából bármelyik másodéves egyetemista tud varázsolni, aki betévedt pár erről szóló kurzusra. Ráadásul Polt Péter legfőbb ügyész korábbi szavait is érdemes megfontolni a túl szép adatsorokra vágyakozó rendőri vezetőknek:
A regisztrált büntetőeljárások csekély száma a bűnüldözési munka javítását követeli.
A Bucsek dandártábornok által aláírt beszámoló készítői ebbe a hibába eshettek, amikor a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények egészének csak egy parányi részét tették a jelentésbe.
A Fővárosi Közgyűlésen csont nélkül átsikló statisztikában az szerepel, hogy a BRFK 2015-ben 119 kábítószeres jogsértést regisztrált, ami talán még a 28 ezer lakosú Esztergomban is irreálisan alacsonynak tűnne, nemhogy a kétmilliós Budapesten. A BM adatai szerint legalább 1600 ilyen bűnelkövetés volt tavaly.
Ezek mellett bizarr hatást kelt, hogy Bucsek jelentése alapján a BRFK „Kábítószer-rendészeti szakterülete” egy év alatt 1330 alkalommal razziázott kórházakban és gyógyszertárakban. A rendőrség tehát arra fordította kábítószer-ellenes kapacitásainak jelentős részét, hogy az egészségügyi intézmények kábítószer-felelőseit ellenőrizze: vajon nem élnek-e vissza a rájuk bízott cuccal.
Ebből az egyik megszűnt elévülés miatt, a másik eljárásban figyelmeztetést alkalmaztak. De volt még 14 eset, amikor „jegyzőkönyvi figyelmeztetést” alkalmaztak a rendőrség ellenőrei, ami 7,7 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest, olvasható a precíznek tűnő statisztika a beszámolóban.
Bucsek dandártábornok dokumentumára jellemző, hogy helyenként bővelkedik a látszólag nem túl jelentősnek tűnő bűnesetek akkurátus számsoraival. A főváros döntéshozóival fontosnak tartotta közölni a segítségnyújtás elmulasztásának felderítési rátáját és az ismeretlen személy ellen indult nyomozások mutatóit is. Meg azt is, hogy a budapesti rendőrök pontosan hány munkaórát töltöttek közös szolgálatban helyi polgárőrökkel.
A 20 oldalnyi táblázatos melléklet között szinte már zavarba jön az ember, hogy mennyi fajta bűn van a világon. A válogatott bűncselekmények statisztikáiban való tobzódás alkalmas lehet arra, hogy elterelje a figyelmet egy, a szubjektív biztonságérzetet talán kevéssé befolyásoló kategória hiányáról: a beszámolóban egy szó sincs korrupcióról, rendőrnyelven kiemelt gazdasági bűncselekményről, amit a Btk. korrupciós bűncselekményeknek hív.
Pedig a BRFK-nál 2012 óta külön egység is van erre. Korábban Gazdaságvédelmi Főosztály volt, majd kiszervezték az oda nem illő feladatokat, mint a zsebtolvajlás és a lopás. Így lett belőle Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály, aminek eredményeivel Bucsek nem akarta fárasztani a közgyűlés közönségét. Pedig lett volna mit mondania, mert
Több mint száz hivatali vesztegetés, majdnem ugyanannyi vesztegetés elfogadása, de szép számmal akadt befolyással üzérkedés is. A rendőrség sajtóosztályától megkérdeztük, hogy miért nem kerültek be a beszámolóba olyan bűncselekmények, amelyek a korrupciós főosztályhoz tartoznak. Amint válaszolnak, közöljük.
Annyit egyébként konkrétan is tudunk a főosztály tavalyi tevékenységéről, hogy februárban kihallgatták Juhász Pétert, mert kíváncsiak voltak arra, ki akarta azért lefizetni az Együtt politikusát, hogy cserébe fejezze be a korrupciós ügyek feltárását. Juhász akkoriban az V. kerületi ingatlaneladásokkal és Rogán Antal ügyeivel foglalkozott, mostanában Orbán Viktor vagyonosodásába állt bele, amiért cserébe vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezett ellene a Fidesz.
Felépítését tekintve a beszámoló jól illeszkedik a mostanában divatos politikai kommunikációs trendekbe. Semmiről sem esik annyi szó, mint a menekültválságról és az annak nyomán a fővárosi rendőrök előtt tornyosuló kihívásokról és a megoldásokról. Nem kérdés, hogy méreteit tekintve rendészeti szempontból is új helyzetet teremtett a Budapestre érő menekülthullám, de a fővárosban összesen egy-másfél hónapig lehetett látni menekülteket, csupán néhány kerület egy-egy frekventált pontján.
Ehhez képest azt írta Bucsek dandártábornok, hogy „a tavalyi év egyik legkiemelkedőbb bűncselekménye az embercsempészet, ami a migrációs hullám érkezésével kiugróan megnövekedett az elmúlt évekhez képest”.
Számszerűleg ez azt jelenti, hogy 2010-től 2015-ig 2 és 30 között mozgott a regisztrált embercsempészet mint bűnelkövetés, 2015-ben viszont 55 ilyen esetet rögzítettek. Első ránézésre elég kevésnek tűnik az 55 elkövetés, mert tavaly ősszel gyakorlatilag az nem látott embercsempészt a VIII. kerületben, aki nem akart.
Az elkövetés „kiugró” növekedésével párhuzamosan talán túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy a rendőrség hatékonysága drámaian visszaesett ezen a területen. Míg 2014-ben 100 százalékos volt az embercsempészettel kapcsolatos felderítési rátájuk, addig 2015-ben "59,6 százalékra" zuhant, ami azt jelenti, hogy az 55 bűnesetből 32,45 esetet göngyölítettek fel. Ez azzal együtt különösen gyenge teljesítménynek tűnik, hogy a menekültkrízis által leginkább sújtott Józsefvárosban meg is erősítettek a rendőri készültséget.
Bár a rendőrség független szervezet, érdemes megjegyezni, hogy tavaly ősszel talán a kormány stratégiájával is ellentétes lett volna, ha minden embercsempészen rajta ütnek: Magyarország heteken keresztül nem akart akadályt gördíteni a Németország irányába tartó menekültek elé. Ha innen nézzük, akkor a „mélységi ellenőrzéseken” tavaly lekapcsolt 4092, Budapesten tartózkodó „illegális migráns” is elég kevés, pláne ahhoz képest, hogy 2014-ben is nagyjából ezer, illegálisan az országban tartózkodó embert fogtak el.
Úgy tűnhet, mintha a rendőrség tavaly ősszel nem akart volna mindenkit őrizetbe venni, akit a jogszabályok szerint kellett volna: ha a helyzet úgy kívánja, a törvény szövegét lazábban is lehet értelmezni. Meg persze a BRFK erőforrásai sem lehetnek végtelenek.
A BRFK 2015-ös évéről szóló beszámolóból természetesen nem maradhatott ki Angela Merkel és Vlagyimir Putyin budapesti látogatása. Bucsek megjegyezte, hogy a védett vezetők rendőri biztosítása kiemelt feladat volt. A dandártábornok azt is megemlítette, hogy 2014-ben 331 olyan rendezvényt tartottak a fővárosban, ami a gyülekezési törvény hatálya alatt állt, ezért a rendőrség biztosította . Tavaly már közel kétszer annyi, 608 utcai rendezvényt biztosítottak a rendőrök.
Hirtelen nem jutott eszünkbe olyan körülmény, ami magyarázhatná ezt a mértékű növekedést, ezért megkérdeztük a BRFK-t, szerintük mi lehet a háttérben. Amint válaszolnak, közöljük. Egy korábbi rendőrségi forrás szerint arról van szó, hogy szigorúbban értelmezik a törvényt, és „ha két ember tüsszent egyet, már ott lesz mellettük egy rendőr”. Magyarul, a rendőrség a korábbi évekhez képest nagyobb kontroll alatt akarhatja tartani a „tömegrendezvényeket”.
Az ittas vezetőknek viszont nagyobb szabadságot biztosítanak. Vagy csak ritkábban merült fel ilyen gyanú a budapesti utakon? Míg
Egyenesen következik, hogy 7,4 százalékkal kevesebb ittas vezetőt kaptak el, de Bucsek még ugyanabban a mondatban hozzátette, hogy „indokolt jelezni, hogy az ittas állapotban okozott bűncselekmények száma csökkent”. Érdekes lehet, mivel magyarázza a BRFK az egymással nem éppen harmonizáló statisztikákat, de a dandártábornok nem terhelte ilyen okfejtéssel a beszámolót, mi viszont rákérdeztünk a rendőrség sajtóosztályán.
Az alkoholszondáztatás egyébként nem olcsó műfaj. Az, hogy az eszközt 9 százalékkal kevesebbszer vetették be, mint előző évben, akár arra is utalhat, hogy ezen spóroltak, esetleg másra kellett pénz.
Bucsek dandártábornok végül megköszönte „Budapest Főváros Önkormányzatának szakadatlan erkölcsi és anyagi támogatását”, majd még ugyanazon az oldalon a BRFK nevében is megköszönte „az erkölcsi és anyagi támogatást”.
Zárásként meghatározta a budapesti rendőrség 2016-os céljait, amelyek közül a legfontosabb: „Idén is nagy hangsúlyt fektetünk a közterületek rendjének biztonságára, az önkormányzati, lakossági megelégedettséget szolgáló tevékenység ellátására.” Bucsek közgyűlésben előadott beszámolóját követően Kocsis Máté VIII. kerületi fideszes polgármester, önkormányzati és rendészeti tanácsnok megköszönte a BRFK munkáját, és azt mondta: „a beszámolóból látszik, hogy jó munkát végzett a rendőrség”.
A BRFK éves jelentésének alapvetően csak kommunikációs tétje van. A bűnözés visszaszorításával bármikor kiválóan lehet kampányolni, a szép statisztikák a politikusok és a rendőri vezetők számára kölcsönösen előnyösek lehetnek.
(Borítókép: Kutyás rendőrök vigyáznak a futókra 2015. december 7-én a Margitszigeten. Fotó: Soós Lajos / MTI)