A szerdai meghallgatáson csak a kisebb súlyú ügy, a költségvetési csalás vádjával kapcsolatban tettek fel neki kérdéseket. Kovács visszautasította, hogy Vona Gábor kötelezte volna, hogy jelenjen meg a kihallgatáson, és azt hangsúlyozta, hogy az ügynek vége lesz még az idén. Mint mondta, tisztségéből adódóan természetesen találkozott diplomatákkal, oroszokkal és más nemzetiségűekkel is. Ám ezek semmi esetre sem voltak konspiratív kapcsolatok. „Senkire nincs ráírva, hogy kém”, ám ha a magyar titkosszolgálatoknak volt tudomásuk arról, hogy kémek tűntek fel a környezetében, akkor figyelmeztetniük kellett volna – védekezett Kovács az MTI szerint.

Azzal kapcsolatban, hogy az ügyészség június 23-i idézésére miért nem jelent meg, most is azt mondta, hogy Abháziában tartózkodott, ahol vérmérgezés miatt gyógykezelték is. Bár ennek a cáfolatai már megjelentek, most is azzal védekezett, hogy azért nem tudta értesíteni a magyar hatóságokat, mert Abháziában nem működött sem a mobilszolgáltatás, sem az internet. Orvosi kezeléséről igazolást nem kapott.

Kovács Bélát a költségvetési csalás kapcsán jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával gyanúsítják. A gyanú szerint a politikus 2012-ben és 2013-ban négy emberrel fiktív gyakornoki szerződést kötött, amiért több mint 28 ezer eurót, vagyis, 8,5 millió forintot meghaladó összeget vett fel az Európai Parlamenttől. Az ügyészség szerint a gyakornokok lényegében nem léteztek, érdemi munkavégzés nem történt, ezek fiktív szerződések voltak.

Kovács Bélát két bűncselekménnyel gyanúsítja az ügyészség. A kémkedési ügyben még 2014 áprilisában tett feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havonta Moszkvába látogat.