Már 2016-ban kiderült: a kormány célja, hogy minden járásban elérhető legyen a sportlövészet gyakorlása, így a már meglévő 25, civil kézen lévő lőtér mellé további 197-et szeretne felhúzni. A tervek szerint három év alatt 22 milliárd forintból.
A Klik szerint a céljuk az, hogy minél változatosabb sportolási lehetőségeket biztosítsanak a gyerekek számára az iskolákban. Maruzsa Zoltán, az Emmi köznevelési helyettes államtitkára pedig arról beszélt, hogy a mindennapos testnevelés bevezetésével a szaktanárok igénye is megnőtt a változatos sportolási lehetőségek biztosítása iránt, ezért a kormányzat a lövészetet is szívesen látná alternatív sportolási lehetőségként a testnevelésórákon. Ezért a Klebelsberg Központ júniusban levélben érdeklődött az iskoláknál arról, hogy van-e olyan alkalmas hatszor tizenöt méteres terület az iskolán belül vagy az iskola mellett, ahol lőteret lehetne kialakítani.
Ahogy azt tavalyi cikkünkben írtuk, a lőterekkel többek között az a gond, hogy azok nagyon hangosak, és senki sem szereti a működésüket azokon kívül, akik éppen lőnek: egy mezőgazdasági-ipari területen álló lőteret éveken át perelt annak szomszédja, aki évekkel a lőtér nyitása után költözött oda; a szentendrei katonai kiképzőbázison nem lőhetnek sorozatot a katonák, mert bepanaszolják őket a közelben élők; az ország egyik olimpiai bajnoka nem tud gyakorolni, mert akárhol próbál korongokra lőni, mindenhol addig szívatják, míg inkább odébb nem áll, stb. stb.
Úgy tűnik, erre a fennálló problémára próbálnak megoldást találni a lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről szóló 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet módosításával. Az indoklás szerint ugyanis a szabályozások eddig nem voltak képesek garantálni „az egészséges környezethez való alkotmányos alapjog feltétel nélküli és maradéktalan érvényesülését". Sok volt az államhoz, önkormányzathoz bejelentett lakossági panasz, és „több ízben is az alapvető jogok biztosának témaspecifikus vizsgálatát eredményezték", a vizsgálatokból pedig az derült ki, hogy a polgári lőterek keltette zajterheléssel kapcsolatos problémák a szabályozás módosításával orvosolhatók.
Ezek a módosítások a következők:
A módosítás szerint a hatóság a lőtér-üzemeltetési engedélyt, illetve a hitelesített lőtérnaplót csak akkor adja ki, ha a kérelmező a lőtér üzemeltetéséhez szükséges jogszabályokban előírt követelményeket teljesítette, lőtérszabályzattal rendelkezik, a lőtér üzemeltetésére – mint veszélyes üzemre – felelősségbiztosítást kötött, valamint rendelkezik a környezetvédelmi hatóság zajkibocsátási határértéket tartalmazó határozatával.
A beépítésre szánt területen üzemelő lőtéren – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában –
a) este 22 óra és reggel 6 óra között lövészet nem tartható, valamint
b) munkahetente legalább egy lövészetmentes naptári napot kell biztosítani. „Ettől évenként legfeljebb öt alkalommal el lehet térni, ha ennek szükségességét a valamely sportszövetség versenyrendszerében szervezett vagy a sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvény lebonyolítása indokolja, és az eltérés tényéről a sportrendezvény kezdetét legalább tíz nappal megelőzően a települési önkormányzatot tájékoztatták" – áll a módosítás szövegében.
Fel kell tüntetni a lőtér naponkénti nyitvatartását, „a polgári rendeltetésű lőterek működési rendjének kiszámíthatóbbá, illetve a nagyközönség számára is megismerhetővé tétele érdekében”.