Átlagosan csak egy-két hónapot kell várni Magyarországon a szülőkorú nők 10 százalékát érintő endometriózis nevű betegség műtétjeire – cáfolta az állami egészségbiztosító annak a fiatal nőnek a posztját, aki azt írta: 2022-re kapott időpontot az operációjára. A történetét közzétevő énekesnő esete több szempontból egyedi: a bélendometriózis-műtétje komplikált, több szakorvos kell hozzá, kevesen végzik az országban, ha pedig valaki ezt választott orvosánál szeretné elvégeztetni, valóban hosszú lehet a várakozási idő. Krámli Kinga egy újabb Facebook-posztban azt írta: családi segítséggel magánúton végezteti el az operációt.
Segélykiáltást tett közzé az interneten egy 34 éves nő, akinek bélendrometriózisa van. Krámli Kinga pedagógus és énekesnő posztjában azt írta: a betegség állandó szenvedést, nem csillapítható fájdalmakat és lelki megterhelést okoz számára, de csak négy év múlva kerülhet sorra a műtéti várólistán, 2022-re kapott időpontot. Az egyik lehetősége, hogy 2 millió forintért magánellátásban végezteti el a műtétet, a másik az, hogy bélelzáródása lesz, és akkor a sürgősségi beavatkozást hamarabb elvégzik.
Az egykori OEP jogutódja, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) viszont azt közölte: a hivatalos várólisták szerint az ilyen műtéteket jelenleg két hónapon belül elvégzik. Mindössze egy olyan eset van, amelynél a várakozási idő ma 62 nap. Kiderült, hogy
Az endometriózisról tíz évvel ezelőttig még nagyon keveset tudtak Magyarországon. Az orvosok is. Mivel a betegséget csak kevesen ismerték, az általában a menstruációhoz kötődő hasi panaszokkal orvoshoz forduló nők jelentős részének éveken át tartó félrekezelés jutott osztályrészül. Ez nem csak nálunk van így: egy tanulmány szerint Németországban hét-nyolc, Amerikában pedig tíz év telik el az első tünetek megjelenése és a kórkép felállítása között. A NEAK szerint ezzel szemben nálunk ma már átlagosan négy év alatt lezajlik mindez.
Az endometriózisban szenvedő nőknél a méhnyálkahártya nemcsak a méh belső falán, hanem a szervezetben máshol is megjelenik. A méhnyálkahártyából származó szövetek érinthetik a méh külső falát, a petefészkeket, a méhtartó szalagokat, de a húgyhólyagot, a beleket, a külső nemi szerveket, az ízületeket, a tüdőt, sőt még az agyat is. Ezek az eltévedt szövetek máshol is ugyanúgy viselkednek, mint a méhben: a menstruáció idején megvastagodnak, sőt véreznek, ami a szervezetben gyulladást, hegesedést, erős fájdalmat, görcsöket okozhat. Fontos a betegség felismerése és kezelése, mert a kórkép terjedése összenövésekhez, szervkárosodáshoz és meddőséghez vezethet.
Magyarországon minden tizedik fiatal, fogamzóképes korú nő érintett a betegségben, ami legalább 200 ezer embert jelent, és a meddőségek 40 százaléka mögött is ez áll. Az esetek számát azonban nehéz pontosan megmondani, ugyanis a kezeléseket az egészségbiztosító felé különböző címeken számolják el attól függően, hogy az csak nőgyógyászati vagy belgyógyászati, urológiai és egyéb beavatkozást is igényel. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azonban tavaly viszonylag pontos adatokat mondott Kunhalmi Ágnes szocialista képviselő kérdésére válaszolva (.pdf). Eszerint 2017-ben novemberig 8300 nőt kezeltek endometriózissal: 1119-et fekvőbetegként, 7181-et pedig járóbetegként.
A betegség súlyosságától függően több lehetőség van a kezelésre. Az enyhébb fájdalmak gyógyszerekkel csillapíthatók a menstruáció idején. A hormonokat tartalmazó fogamzásgátló tabletták mérséklik a méhnyálkahártya megvastagodását, és csökkentik vagy megszüntethetik a fájdalmakat. Bizonyos esetekben olyan gyógyszereket alkalmaznak, amelyek megakadályozzák a menstruációt, és ezzel csökkentik a méhen kívüli endometriális szövet mennyiségét. Ennek a menopauzához hasonló állapotot előidéző kezelésnek azonban már zavaró mellékhatásai lehetnek, más hormonális kezelések pedig hízást vagy rossz közérzetet okozhatnak.
Mivel a betegség nagyrészt a harmincas éveik elején járó nőket érinti, ezek a kezelések nem kedveznek a gyermekvállalásnak. Aki szülni szeretne, annak műtétet javasolnak, amellyel el lehet távolítani az összenövéseket a szervezetben. Ezt ma már jelentős részben laparoszkópos technikával végzik, amikor csak egy kis bemetszést kell ejteni a hasüregen. Ilyenkor nem kell átvágni minden szövetet, így a felépülés is gyorsabb. Súlyosabb esetben a méh és/vagy a petefészkek eltávolítására is szükség lehet.
Az endometriózis-műtétek nem tartoznak a kötelező nyilvántartásra elrendelt várólisták körébe, ezért nem is találhatók meg a nyilvános listán. A kórházaknak csak akkor kell várólistát nyitniuk, ha kapacitáshiány miatt a várakozási idő hatvan napnál hosszabb.
„nőgyógyászati laparoszkópos beavatkozások, nem malignus folyamatokban” címen. Ezek közül mindössze egy eset várakozik endometriózis miatt, de a tervezett várakozási idő itt is csak 62 nap. 2017-ben endometriózis miatt több mint 900 laparoszkópos műtétet végeztek el.
Hogy lehetséges akkor, hogy a poszt írója négyéves várakozási időről beszél? Úgy, hogy ezek a várakozási idők azokra a különösebb komplikációk nélküli endometriózisos esetekre vonatkoznak, amelyeket a képzett nőgyógyászok rutinműtétként végeznek el. A poszt írója azonban bélendometriózisban szenved, azaz a méhnyálkahártya-szövetek más szervet is érintenek. A betegség összenövesztette a beleit egymással, a méhével és a petefészkével, és a kórkép már a bél falán belül is megjelent, ami szűkíti a bél átmérőjét. Ahogy posztjában írja, a betegséget kilenc éve diagnosztizálták nála, és már több műtéten túl van.
Az ő esetében már bélszakasz-kimetszésre lesz szükség. Egy ilyen műtét már nem hagyományos nőgyógyászati beavatkozásnak számít. Kell hozzá nőgyógyász, sebész, urológus, illetve speciális bélvarró gép is. Ebben az esetben tehát a várólistán már „a bélrendszer nagyobb műtétei laparoszkóppal, nem malignus folyamatokban" című beavatkozást kellene keresni a nyilvános várólistákon, de ezt jelenleg egyik kórház sem vezeti. Információink szerint ezt a speciális beavatkozást nem is végzik sok helyen: a Semmelweis Egyetem két nőgyógyászati klinikáján és egy másik orvosi egyetem klinikáján.
Egy ilyen műtét különösen nagy szakmai hozzáértést igényel. Ennél az esetnél már jóval szűkebb a keresztmetszet: kevés specialista foglalkozik ezzel, ráadásul több szakembert kell egy teambe kovácsolni a műtéthez. Teljesen érthető a beteg részéről, ha olyan orvossal szeretné elvégeztetni a műtétet, akiben megbízik, akit más betegek is ajánlanak, akinél nagyobb a garancia arra, hogy a műtét után nem lépnek fel szövődmények. Ha valaki ragaszkodik a választott orvosához, és annak nagyon sok ilyen műtétje van, abban az esetben valóban sokat kell várni. Ezt egy újabb Facebook-posztban Krámli Kinga is megírta:
Klinika- és orvosfüggő, hogy hol milyen hosszú a várólista. Én egy intézményhez és egy orvoshoz ragaszkodom, aki már 9 éve nyomon követi az állapotomat, és maximálisan bízom a szakértelmében.
A posztban az is olvasható, hogy az egészségbiztosító csak hetente egy műtét elvégzését finanszírozza, de a NEAK ezt is cáfolta. Az egészségbiztosító erre nem határoz meg sem heti, sem éves beavatkozásszámot. A NEAK közleménye szerint az endometriózis kezelésére alkalmazott gyógyszereket is jelentős mértékben vagy akár száz százalékban támogatják. Ezek között vannak olyan gyógyszerek, amelyeknek bruttó ára dobozonként 20-30 ezer forint.
Ha ez igaz, akkor Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke is elsiette azt a határozati javaslatot, amelyet a 24.hu szerint Krámli Kinga posztja miatt nyújtott be az Országgyűlésnek. Ebben ugyanis azt indítványozza, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő ne csak heti egy műtétet fizessen, hanem a hét minden napján legyen ingyenes műtét és kezelés. A Párbeszéd azt is követeli a kormánytól, hogy növelje az endometriózis-kezelések finanszírozását, indítson kampányt az érintettek, a szakemberek körében és dolgozzon ki továbbképzési programot.
Krámli Kinga újabb Facebook-posztjában azt is írja: bejegyzése célja csak az volt, hogy a saját történetén keresztül felhívja a figyelmet az endometriózisra. Külön hangsúlyozta, hogy nem akart pénzt kérni a műtétjére. Operációja finanszírozása ettől függetlenül, családi segítséggel megoldódott, így magánellátásban hamarabb el tudják végezni a műtétet. Miután egy online felületen gyűjtés indult a részére, Krámli Kinga azt kéri: az összegyűlt adományt az endometriózissal kapcsolatos felvilágosítást végző „Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány kapja meg. A pénzt a tinédzsereknek szóló edukációs kiadványra és előadásra fogják fordítani.
(Borítókép: BSIP/UIG via Getty Images)
Cikkünket az Index Facebook-oldalán kommentelheti.