Az élő- és a félsertés általános forgalmi adója 5 százalékra csökken 2014. január 1-jétől a jelenlegi 27 százalékról - jelentette be a kormány szerdai döntését Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter csütörtökön a távirati iroda szerint.
A miniszter elmondta: az áfacsökkentés hozzájárul a gazdaság fehérítéséhez, az érintett vállalkozások versenyképességének növeléséhez. A mostani döntés az élelmiszerek áfacsökkentésének első lépése, és nem tartotta kizártnak, hogy jövőre további mérséklések lehetnek. Bár korábban szó volt a baromfihús áfájának csökkentéséről is, a miniszter erről most nem tett említést.
A magyar húsosok egyik gondja inkább az, hogy nem mindig tudják felvenni a kesztyűt a külföldiekkel szemben, nem termelnek elég olcsón, a belföldi piac egy részét elvesztették. Az állatok etetése egyre drágább, miközben ugyan a felvásárlási árak és a bolti árak is nőnek, de a húsipar szereplői szerint nem hoz már elég pénzt a hús.
A szakmában két fő csalási típusról beszélnek. Az egyik lényege, hogy az áru sok kézen átmegy, és a lánc több pontján is visszaigénylik a be sem fizetett áfát. Az adóhatóság meg futhat a pénze után, a csaló cég legtöbbször eltűnik. Ez ellen jó megoldás lehetett volna a fordított ára, de uniós akadályok miatt ezt hosszú távon nem lehet a rendszerbe építeni. A másik nagy trükk, hogy csak az áru egy részét számlázzák le, az árukészlet gyorsan forog, így alacsony a lebukás esélye.
Az iparág szereplői az áfacsökkentésre egyfajta támogatásként szeretnének tekinteni, ha a mostani 27 százalékról 5 százalékra csökkenne a sertéshús áfája, az több tízmilliárd forintot hagyna a rendszerben, terveik szerint ebből lehetne korszerűsíteni a feldolgozóipart, növelni a versenyképességet.
És bár az előző kormány alatt valóban láttunk már példát olyan áfacsökkentésre, amely nem hozott érdemi árcsökkenést, a verseny miatt várhatóan azért az össze egy része szükségszerűen átszűrődne a fogyasztói árakba is, ezzel egyébként szintén segítve az ágazatot.
Azzal ugyanis, hogy a kormány 27 százalékra emelte az áfát, és a húsokat is ez a kulcs terheli, elképesztő vonzóvá tették az áfacsalást. Ez pedig nehéz helyzetbe hozza a becsületes disznósokat.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője azonban korábban azt mondta, eddig azért nem lépték meg az áfacsökkentést, mert attól tartanak, hogy annak a hatása nem szűrődik le a fogyasztói árakba. Ő a hatósági húsár bevezetését sem tartotta rossz ötletnek, hogy kikényszerítsék az áfacsökkentésssel párhuzamos árcsökkenést.
Nehéz pontos becslést adni a csalók arányáról, az Ernst & Young egyik tanulmánya szerint az alapvető élelmiszerek piacán a feketézők 128 milliárd forinttal károsítják meg a költségvetést, 10 százalékos áfaszint mellett már nem érné meg a csalás. A sertéságazatot életét különösen megkeserítik a csalók, itt a feketézők aránya a 40 százalékot is elérheti.
Az uniós szabályok szerint egyébként az általános áfakulcs mellé bizonyos termékekre kivethető alacsonyabb kulcs is, a legtöbb európai országban az általánosnál alacsonyabb kulccsal adóznak bizonyos alapvető élelmiszerek, nálunk ez 18 százalék. Csakhogy ez uniós összevetésben még mindig nagyon magas, arról nem is beszélve, hogy a hús nem is tartozik a kedvezményes kulcsba, arra a 27 százalékos áfakulcs vonatkozik.
A Vidékfejlesztési Minisztériumot az ágazat szakmai és lobbiszervezetei egy ideje már meggyőzték arról, hogy az áfacsökkentés elkerülhetetlen, a Nemzetgazdasági Minisztériumról azonban mindeddig visszapattant az ötlet. Abban bízni, hogy a kieső pénz majd visszajön az áfaoldalon erősen kockázatos, hiszen ez a hatás csak nagyon pontatlanul becsülhető. Megnyugtató megoldás az lenne, ha az áfacsökkentéssel párhuzamosan valahol máshol adót emelnének. Kérdés azonban melyik szektort, melyik társadalmi réteget kérné most a választások előtt nagyobb áldozatvállalásra a kormány csak azért, hogy a húsosoknak jó legyen.