Színes egyéniség: a hagyományos bajor farsangi mulatságokon öltözött már Shreknek, Gandalfnak, Edmund Stoibernek, és nőnek is Markus Söder, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) új üdvöskéje, aki jövőre átveszi Horst Seehofer helyét a tartomány élén. Az agilis Söder elődjénél is keményebb menekültpolitikát követel Berlintől, ami a Fidesznek szimpatikus lehet, a német koalíciós tárgyalásokat azonban igencsak megnehezíti.
Ugyan Bajorország Németországnak csak egy tartománya, de ha a méreteit és a gazdasági erejét nézzük, az országon és az EU-n belül is meghatározó szerepe van. A 70 ezer négyzetkilométernyi területen közel 13 millió ember él. Itt működik a BMW és az Audi központja, erős a mezőgazdaság és a vegyipar. Ez a terület adja Németország izmos gazdasági teljesítményének közel 20 százalékát. A tartomány GDP-je ötszöröse Magyarországénak.
A Bajor Szabadállamot a második világháború óta a Keresztényszociális Unió (CSU) kormányozza. A konzervatív CSU sajátos fejlődés eredménye: csak Bajoroszágban működik, csak ott indul a választásokon, szövetségi szinten pedig mindig a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) közösen tevékenykedik. Uniópártok néven is együtt szokták emlegetni a CDU/CSU-t, és így adódna is a párhuzam a Fidesz-KDNP szimbiózissal, csakhogy itt tartalmilag egészen másról van szó.
A CSU 1962 óta több mint 40 éven át folyamatosan abszolút többséggel kormányozta Németország egyik legerősebb tartományát. Egyedül 2008-2013 között kényszerült koalícióra a liberális FDP-vel, de 2013-ban ismét abszolút többséget ért el. Bajorország miniszterelnöke mindig CSU-s politikus volt, akinek meghatározó szava van egész Németország politikájára.
Ezért is fontos az a változás, ami most történt a CSU élén. Bajorország kormányfője és a CSU elnöke eddig egy személyben a Magyarországon is jól ismert Horst Seehofer volt. A párt frakciója egy hete úgy döntött: szétválasztják a pártelnöki és a tartományi miniszterelnöki pozíciót. Seehofer 2018 elején átadja a kormányfői teendőket pártbeli riválisának, az ötven éves Markus Södernek.
A váltásban fontos szerepe volt az idén szeptemberben tartott német szövetségi választásnak, amely a kereszténydemokraták (CDU) és a szociáldemokraták (SPD) mellett a CSU súlyos visszaesését is hozta. A párt 10 százalékot vesztett 2013-hoz képest, és mostani 38 százalékos támogatottsága a CSU történetének eddigi legrosszabb eredménye. A CSU ifjúsági szervezete és maga Markus Söder ezért nyíltan távozásra szólította fel Horst Seehofert.
Németország egyik legfejlettebb tartományát szabályosan oldalba kapta a menekültválság. Amikor 2015 szeptemberében Angela Merkel Berlinben azt mondta, Budapest engedje tovább a menekülteket, Münchenben nagyon rövid idő alatt kaotikus állapotok alakultak ki: naponta ezrek érkeztek a határra és a müncheni főpályaudvarra. A merkeli Willkommenskulturt így Münchenben egészen másként ítélték meg: a német polgárok minden lelkes önkéntes segítségével együtt az érkező tömegek ellátása és elhelyezése a gyakorlatban hatalmas kihívást és anyagi megterhelést jelentett a tartománynak. Azt követelték ezért Berlintől és a többi tartománytól, hogy ők is vegyék ki a részüket a fenyegető szociális katasztrófa kezeléséből, és egy országon belüli kvóta szerint vegyenek át menekülteket tőlük.
Ebből a nagyon is gyakorlati tapasztalatból táplálkozott aztán Horst Seehofer bajor miniszterelnök Angela Merkelt rendkívül élesen bíráló menekültpolitikája. Seehofer közben nagyon is megértő volt Orbán Viktorral: többször példaként említette a magyarokat, és meg is hívta az akkor Németországban és az EU-ban fekete báránynak számító magyar miniszterelnököt a párt kongresszusára. Seehofer nyilatkozatai egy ideig szavazatokban is mérhető támogatottságemelkedést hoztak a CSU-nak. Ez azonban a 2017 őszi választásokig elolvadt, ahogy Merkel kormánya is bekeményített és Seehofer is visszavett a hangjából.
A jellegzetes bajoros akcentussal beszélő, 68 éves politikus helyét most egy rendkívül agilis politikus veszi át. Az 50 éves Markus Söder azzal a vállalással áll a Bajor Szabadállam élére, hogy a jövő őszi tartományi választásokig ismét eléri az abszolút többséget. Söder egyik első nyilatkozatában rögtön meg is adta az alaphangot, mire lehet számítani tőle menekültügyben: korlátozni akarják a bevándorlást Németországba, nem engednék az ideiglenesen befogadott menedékkérők családegyesítését, és következetessé tennék az elutasítottak kitoloncolását.
A bajor CSU-sokat hajlamos az ember unalmas figuráknak gondolni, Söder azonban nagyon nem az. Már nagyon fiatalon politikus akart lenni. Kamaszkorában az általa politikai gigásznak tartott Franz Josef Strauss egykori bajor miniszterelnök egészalakos képét függesztette ki szobája falára. Saját elmondása szerint amikor reggel kinyitotta a szemét, mindig őt látta meg elsőként. A hatalmas poszter jogi egyetemista korában is ott virított szobája falán, és saját elmondása szerint emiatt néhány esetben furcsán is néztek rá az ágyában ébredő barátnői.
Söder más szempontból is színes egyéniség. Országosan azzal lett ismert, hogy már tartományi miniszterként a hagyományos bajor farsangokon a legextravagánsabb jelmezekben tűnt fel. Feleségével együtt öltözött punknak, Homernek és Marge-nak a Simpson családból, Gene Simmonsnak a Kissből, 2010-ben Gandalf volt, 2014-ben pedig Shrek. Politikusról lévén szó beöltözött már Mahatma Gandhinak, sőt egykori mentorának, Edmund Stoiber volt bajor kormányfőnek is, az pedig igencsak extrém egy bajor konzervatívtól, hogy a női ruhákat sem veti meg. 2013-ban bizarr sminkben, szőke parókában és estélyiben jelent meg, ami így együtt kísértetiesen emlékeztetett a Drag Queenként is fellépő, Olivia Jones nevű német transzvesztita művész outfitjére, de aztán sikerült tisztázni a félreértést: Söder csak Marilyn Monroenak öltözött.
A politika iránt elkötelezett Söder a CDU ifjúsági szervezetében, a Junge Unionban kezdte pályáját. Edmund Stoiber későbbi bajor miniszterelnök patronáltjaként 1994-től a tartományi parlament képviselője, később a CSU főtitkára lett. 2007-től előbb Bajorország szövetségi- és európaügyi minisztere, majd egészségügyi és környezetvédelmi minisztere lett, 2013-tól pedig Horst Seehofer kabinetjének pénzügyekért és területfejlesztésért felelős tartományi minisztere.
Régóta tudható, hogy Söder és Seehofer nem kedvelik egymást. A céltudatos fiatal vetélytárs most Seehofer fölé kerekedett. Az eredeti szerepleosztás az, hogy ő futtassa fel a gyengélkedő CSU-t a tartományban, a pártelnöki pozíciót megtartó Seehofer pedig Berlinben képviselje a pártot, ahol első nekifutásra nem sikerült működőképes koalíciót összekovácsolnia Merkelnek, így januártól a szociáldemokratákkal közös nagykoalíció folytatásáról kezdenek tárgyalásokat.
Seehofer már kijelentette, hogy Södert nem engedi a koalíciós tárgyalások közelébe, Söder viszont már ebbe is belebeszélne, szerinte ugyanis ha Berlinben nem sikerül összekovácsolni egy működőképes kormánykoalíciót, akkor Bajorországban sem nyerhetnek.
Vajon mi változik így menekültügyben? A válasz egyértelmű: a bajorok még keményebbek lesznek. A menekültügyben tett kijelentéseiért már Horst Seehofert is elégszer támadták rasszizmussal és iszlámellenességgel, Söder viszont még nálánál is jobban a szélsőségek felé húz. A CSU új üdvöskéjére eddig sem a hűvös, szakszerű politizálás volt jellemző. Mindig vonzódott az érzelmekre ható, leegyszerűsítő, populista politizáláshoz, és nem szereti a politikai korrektséget.
Söder korábban több olyan botrányba is keveredett, amelyek miatt még párton belül is érték bírálatok. A 2000-es évek elején például arról folyt a vita, hogyan erősíthetnék a bevándorlók gyermekeinek integrációját. Söder akkor azt a megoldást javasolta, hogy a bajor iskolákban rendszeresen énekeltessék el a gyerekekkel a német himnuszt. A német közszolgálati adó, a ZDF társadalmi kuratóriumának tagjaként 2003-2007 között többször megpróbálta befolyásolni a csatorna politikai műsorainak tematikáját, és az oda meghívott vendégek személyét is. Míg Merkel Törökország EU-tagsága mellett kardoskodott, ő nyíltan ellenezte. A 2015-ös menekültválság idején megkérdőjelezte a német alkotmány által deklarált alapjogot a menekültstátuszra, követelte az ország határainak fokozott védelmét, és nyilvánosan lamentált egy kerítés megépítésén az osztrák-német határon.
Egyik legutóbbi Facebook-bejegyzésében például azon háborog, hogy a németeknek még egy 10 eurónyi nyugdíjemelésért is meg kell küzdeniük, miközben az elutasított menedékkérők ellátására és kitoloncolására fejenként több ezer eurót költ a német állam. Söder az ilyen nyilatkozatokkal bevallottan szeretné visszacsábítani a CSU-hoz azokat, akik elvándoroltak tőlük a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párthoz.
Elképzelhető, hogy ez a stílus a mostani magyar kormánynak szimpatikus, a nyögvenyelősen haladó német kormányalakításnál azonban komoly problémákat okozhat. Merkel jelen pillanatban csak úgy alakíthat erős kormánykoalíciót, ha meg tud egyezni eddigi nagykoalíciós partnerével, a szociáldemokratákkal.
A német kormány a CDU és a CSU kezdeményezésére már korábban felfüggesztette a családegyesítések jogát a csak ideiglenes menekültstátuszt kapott személyek esetében, miután ez alapján legalább 390 ezer szír menekült hozathatná Németországba családtagjait. A szociáldemokraták azonban kiemelten fontos kérdésnek tartják ennek a tiltásnak a feloldását, ez ugyanis szerintük egy integrációt elősegítő lépés lenne. Söder már most bejelentette: nem ért egyet ezzel, szerinte ugyanis a családegyesítések beindítása újabb, kezelhetetlen mértékű menekültválságot idézne elő Németországban.
Borítókép: Markus Söder Fotó: Peter Kneffel / dpa / AFP