Kiemelkedő részvétel volt a lengyel helyhatósági választásokon, amelyet a kormányzó PiS nyert. Az öröme azonban nem lehet felhőtlen: a most alakult ellenzéki összefogás a vártnál sokkal jobban szerepelhet, a 16-ból 7 vajdaságban nyert, és várhatóan sok önkormányzatban az ellenzék koalíciókötéssel átveheti a vezetést. Varsóban hatalmas pofont kapott a kormánypárt, itt már az első fordulót megnyerte az ellenzék az exit poll szerint.
A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt nyerte a lengyelországi helyhatósági választások első fordulóját vasárnap. A TVP, a TVN és a Polsat exit pollja szerint a PiS 32,3 százalékot kapott - közölte a Gazeta Wyborcza lengyel lap internetes oldala.
A legerősebb ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) és a szintén ellenzéki Modern (Nowoczesna) szövetsége a helyhatósági választáson a Polgári Koalíció (KO) néven indult, és 24,7 százalékot szerzett. Ez ahhoz képest meglepő, hogy ez a koalíció a legutóbbi felméréseken 16 százalék körül szerepelt. De a jelek szerint a választók díjazták ezt a fajta ellenzéki összefogást.
A KO tehát jóval közelebb került a kormánypárthoz, amely így visszafogottabban örülhet. Pláne, hogy az önkormányzati koalíciók alakításakor a KO-t erősítheti a kiépített vidéki pártstruktúrákkal rendelkező Lengyel Parasztpárt (PSL) is, amely szintén a vártnál sokkal jobban szerepelt, 16,6 százalékot kapott az exit poll szerint. A legutóbbi felmérések 7 százalék körül lőtték be a PSL, ez ennek több mint a duplája.
Ezek tehát exit poll adatok, amely a szavazófülkét elhagyó választók válaszaira épít. A választás este kilencig tartott, most kezdik összesíteni a voksokat, előzetes országos eredményt hétfőre ígérnek. A korábbi választások tapasztalatai szerint az exit pollok csak egy-két százalékot tévednek maximum a végleges eredményhez képest.
Az IPSOS exit pollja szerint kilenc vajdaságban győzött a PiS, míg az ellenzéki KO hét vajdaságban kapta a legtöbb szavazatot. Az eredmények azt mutatják, hogy
A PiS elnöke, Jarosław Kaczyński az előzetes eredményről azt mondta: ez jó előrejelzés a jövő évi parlamenti választásokra nézve.
A PO elnöke, Grzegorz Schetyna viszont nyilvánvalóan ellenkezőleg értelmezte: a szavazás első lépést jelent az ellenzék jövőbeli győzelméhez.
Most a szavazásra jogosult több mint 30 millió lengyel két és fél ezer polgármesterről, valamint a háromszintű - községi, járási és vajdasági - önkormányzati szervek mintegy 47 ezer képviselőjéről döntött. A részvételi arány 51,3 százalékos volt, amely rekord magas eredmény a rendszerváltás utáni helyhatósági választások történetében.
Ez a szavazás fontos megmérettetés a jövő évi európai parlamenti és lengyel parlamenti szavazások, majd a 2020-as elnökválasztás előtt.
A lengyel választásra eredményre nemcsak azért érdemes figyelnünk, mert Magyarországnak történelmi szövetségese Lengyelország, hanem azért is, mert a lengyel politikai eredményekből rendszerint le lehet vonni tanulságokat a magyar politikai folyamatokat illetően is (még ha a "varsói gyors"-elmélet, vagyis a lengyel folyamatok magyarországi megismétlése nem is bizonyul mindig helytállónak).
A PiS-szel a magyar kormány jó kapcsolatokat ápol, Orbán Viktor többször is nyilvánvalóvá tette, hogy a lengyelek ellen indított uniós eljárásokat blokkolni fogja, ahol csak lehet. A lengyel kormány pedig ugyanezt ígérte. Orbán emellett rendszeresen szokott találkozni és informálisan egyeztetni a PiS vezetőjével, Jarosław Kaczyńskivel. A jó kapcsolatot jelzi, hogy a PiS mostani kampányfilmjében Mateusz Morawiecki miniszterelnök mellett Orbán Viktor is feltűnik.
Az előző, 2014-es helyhatósági választásokon a PiS országos szinten a legtöbb szavazatot szerezte meg, a 16 vajdaságból viszont csak ötben győzött. Ráadásul az ellenzéki tömörülések több helyen koalíciót alkottak, így a PiS végül csak egy vajdaság irányítását vette át, viszont győzni tudott a 2015-ös parlamenti választáson.
Nagy érdeklődés kísérte az ellenzék által évek óta irányított nagyvárosok és a főváros eredményeit. Varsóban elemzők szoros küzdelmet vártak a KO jelöltje, Rafal Trzaskowski volt külügyminiszter-helyettes és a kormánykoalíció jelöltje, Patryk Jaki jelenlegi helyettes igazságügyi miniszter között. Ehhez képest Trzaskowskiaz exit poll szerint 54,1 százalékot szerzett, Jaki 30,9-et, ami hatalmas pofon és csalódás a PiS-nek. Mindez azt jelenti, hogy itt második forduló sem lesz.
Sorra jönnek az adatok más nagyvárosokból.
Lengyelországban eddig négyévente rendeztek helyhatósági választásokat, új előírások nyomán viszont a ciklus ötéves lesz, és polgármesteri tisztségre egy személy legfeljebb egyszer választható újra.
November 4-én tartják a második fordulót azokban a körzetekben, amelyekben a polgármester-jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint 50 százalékát.
Borítókép: Kacper Pempel / Reuters.