A müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián az Egyesült Államok arra szólította fel az európai országokat, hogy nyíltan foglaljanak állást az orosz-német Északi Áramlat-2 földgázvezeték megépítése ellen, mert ez keleti függőséget okoz. Angela Merkel német kancellár elutasította ezt. Azt mondta: helytelen lenne Oroszország politikai alapú, tudatos kiszorítása a gázpiacról. Az orosz külügyminiszter egy "eurázsiai közösség" létrehozásáról beszélt a NATO ellensúlyozására.
Az Egyesült Államok nem tudja megvédeni a Nyugatot, ha szövetségesei függő viszonyba kerülnek a Kelet hatalmaival, mondta Mike Pence amerikai alelnök szombaton az 55. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC).
Pence arról beszélt, hogy az USA a "szabadság bajnoka", és Donald Trump elnök munkássága révén minden eddiginél erősebb. Az elnök jelszava, az "Amerika az első" azonban nem azt jelenti, hogy "csak Amerika". Éppen ellenkezőleg:
az Egyesült Államok kiáll szövetségesei mellett, és köszönetet mond mindazoknak, akik határozottan az orosz-német Északi Áramlat-2 földgázvezetékkel szemben foglaltak állást,
"Azt is szeretnénk, hogy mások is így tegyenek" - mondta az amerikai alelnök.
Washington világosan jelezte partnereinek, hogy milyen veszélyt jelent a Huawei és több más kínai távközlési cég, ezért éberségre szólítja fel őket. Az USA azt is elvárja európai szövetségeseitől, hogy mondják fel az iráni atomprogramról kötött szerződést, közölte Mike Pence. Szavai szerint Teherán egy "új holokausztra készül", és az iszlamista terrorizmus első számú finanszírozója.
Washington továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy NATO-beli szövetségesei emeljék a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő összegre védelmi kiadásaikat. A védelmi költségvetés 20 százalékát minden évben beszerzésekre, a fegyverzet és a felszerelés fejlesztésére kell fordítani - szögezte le Mike Pence. Az Egyesült Államok nem tud kiállni NATO-partnerei mellett, ha "Keletről vásárolnak fegyvereket" - mondta az amerikai alelnök. Arra is megérett az idő, mondta az alelnök hogy az Európai Unió elismerje Venezuela egyetlen legitim elnökének Juan Guaidót.
Az EU-nak fordulatot kell végrehajtania, Oroszországgal összefogva ki kell alakítania egy "eurázsiai biztonságpolitikai közösséget" a NATO ellensúlyozására, mondta a konferencián Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Szerinte együttműködésre van szükség az ENSZ keretében is, a világszervezet nem lehet a kiválasztottak exkluzív klubja, amelynek tagjai a többiek meghallgatása nélkül döntenek a nemzetközi közösség ügyeiben.
Az orosz diplomácia vezetője szerint megérett az idő a változásra Európában, véget kell vetni az Oroszországgal folytatott értelmetlen versengésnek, amelybe kívülről belehajszolták az európai országokat. Ennek volt a következménye a NATO féktelen bővítése és az ukrajnai "puccs". Szergej Lavrov aláhúzta: az európaiak túl sokszor elszalasztották az esélyt arra, hogy partneri kapcsolatot alakítsanak ki Oroszországgal. Ezen változtatni kell, mert így "nem tudjuk felépíteni a közös európai házat".
Angela Merkel német kancellár szerint Oroszország minden nehézség ellenére a Nyugat partnere, az elzárkózás következménye pedig csak az lenne, hogy függő helyzetbe kerül Kínával. Európának nem fűződhet geostratégiai érdeke ahhoz, hogy megszakítsa a kapcsolatokat Oroszországgal.
Merkel szerint Oroszország politikai alapú, tudatos kiszorítása az európai földgázpiacról ugyancsak helytelen lenne.
Orosz gázt a hidegháború idején is vásároltak nyugat-európai országok, például az egykori Nyugat-Németország. Nem lehet annyira rossz a helyzet, hogy szakítani kellene ezzel a gyakorlattal - mondta a kancellár. Az Északi Áramlat-2 vezetékkel szembeni bírálatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: "egy orosz gázmolekula orosz gázmolekula marad akkor is, ha Ukrajnán keresztül érkezik, és akkor is, ha a Balti-tenger alatt".
Angela Merkel a földgázvezeték építését hevesen ellenző amerikai kormányzattal szemben foglalt állást több más kérdésben is. "Taktikai" nézeteltérések mutatkoznak Washingtonnal az iráni atomprogramról kötött nemzetközi szerződés ügyében. Európában éppen úgy veszélyesként ítélik meg Teherán ballisztikusrakéta-fejlesztési programját, vagy éppen beavatkozását a szíriai és a jemeni konfliktusba, mint Washingtonban, de nem tartják helyesnek az egyetlen működő megállapodás, az atomprogramról kötött szerződés felmondását".
A kancellár rémisztőnek nevezte, hogy hírek szerint az amerikai kereskedelmi kormányzat nemzetbiztonsági kockázatként értékeli a német gyártású autók jelenlétét az amerikai piacon, amire hivatkozva védővámokat vezethet be. Rámutatott, hogy a bajor BMW-nek nem Bajorországban, hanem éppen az Egyesült Államokban működik a legnagyobb gyára, amely a kínai piacra is exportál. Kiemelte: megbeszéléseket kell folytatni erről a kérdésről.
A német kancellár azt mondta: súlyos bajok gyötrik Európát, harcolni kell érte, és küzdeni kell a multilateralizmusért, a nemzetközi ügyeket egyetértésen, többoldalú megállapodások alapján kell formálni. Merkel szerint Európa súlyos nehézségei közé tartozik a gazdasági hiányosságok sora, a "nem megfelelő mértékű innovációs képesség", és az a veszély is, hogy a többoldalú megállapodások helyett megjelenhet a mindenki mindenki ellen elve az egymás közti kapcsolatokban. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy Európának vannak ellenfelei. Így "Oroszország hibrid hadviselése nap mint nap érezhető valamennyi európai országban.
A támadás elsőként mindig a gazdaságilag leginkább sebezhető országokat éri, és
ha nem értjük meg, hogy ezek támadások mindannyiunk ellen irányulnak, hanem azt gondoljuk, hogy egyik-másik országnak vannak problémái, akkor egyszer csak valamennyiünknek lesznek problémái
- mondta Angela Merkel a beszéde után tartott pódiumbeszélgetésen.
Mint mondta, megjelentek mások is, köztük Steve Bannon - Donald Trump amerikai elnök korábbi tanácsadója -, akik nem az "európai modell" sikerén munkálkodnak. Tevékenységükkel szemben "közösen védekeznünk kell, és még nem vagyunk eléggé képesek erre" - mondta a német kancellár.
(Borítókép: Thomas Kienzle/AFP)