Felére csökkentenék az Európai Unióban kidobott élelmiszer mennyiségét 2030-ra az Európai Parlament plenáris ülése által kedden elfogadott állásfoglalás alapján.

A nagy többséggel elfogadott határozatban kérték az Európai Bizottságot, hogy könnyítse meg a fogyasztásra alkalmas eladatlan élelmiszerek jótékonysági célú adományozását és teremtsen tiszta helyzetet a lejárati időt jelölő elnevezések között.

Az uniós parlament sajtószolgálata felhívta a figyelmet, hogy mivel sok fogyasztó nincs tisztában azzal, hogy a „minőségét megőrzi”, a „felhasználható” és a „fogyasztható” felirat nem ugyanazt jelenti, ezért a hatóságoknak és az érdekelt feleknek világosabb útmutatást kell nyújtaniuk a vásárlóknak.

A szövegben az áfa-irányelv módosítására szólították fel a bizottságot, hogy a jövőben adómentességet élvezhessenek az élelmiszer-adományok. Ezek begyűjtésére, szállítására, tárolására és szétosztására uniós forrásokat is biztosítanának.

A képviselők azt akarják elérni, hogy a 2014-es szinthez képest 2025-re 30 százalékkal, 2030-ra pedig 50 százalékkal csökkenjen a kidobott élelmiszer mennyisége. Évente mintegy 88 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik az Európai Unióban, az unió lakosai átlagosan 173 kilogramm élelmiszert dobnak ki, miközben ennek a megtermelése és szemétként kezelése évi 170 millió tonna széndioxid kibocsátásával jár.

Hölvényi György kereszténydemokrata képviselő szerint ezek „döbbenetes számadatok ezek, különösen, ha arra gondolunk, hány millió ember alultáplált vagy egyenesen éhezik napjainkban”. Az Európai Uniónak, a világ egyik leggazdagabb és leginkább prosperáló közösségének erkölcsi és politikai felelőssége az évente kidobott élelmiszerek hatalmas mennyiségének csökkentése.

Erdős Norbert fideszes képviselő kiemelte, hogy az élelmiszer-hulladékok keletkezéséhez nagyban hozzájárulnak uniós és tagállami rendelkezések ellentmondásosságai a címkézésre, a felelősségre és az adózásra. Az is baj, hogy hiányzik a fogyasztók oktatása és a bevált gyakorlatok megosztása.

Szanyi Tibor szocialista képviselő hasznosnak nevezte az állásfoglalásban szereplő javaslatokat, de miközben Magyarországon elképesztő mértékben nőtt a szegények száma, az egy főre vetített élelmiszer-hulladék aránya magas. Az ellentmondásra szerinte egyszerű a válasz: a jövedelemkülönbségek tudatos növelése, például az egykulcsos adó révén hatalmas tömegek szakadnak le. Nekik csak a könnyen romló tömegáruk érhetőek el, de mennyiségi értelemben a tehetősebb réteg sem mondható tudatos vásárlónak.

(MTI)