Az állampolgári jogi bizottság csütörtökön fogadta el az európai menekültügyi rendszer alapját képező dublini szabályok reformjával kapcsolatos álláspontját. Ennek célja a hibák kiküszöbölése és egy új, működő rendszer létrehozása. A bizottsági javaslat részleteiről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Gál Kinga, az állampolgári jogok bizottságának alelnöke, Fidesz-KDNP-s képviselő szerint az elfogadott tervezet az unió külső határain fekvő országokat nem ösztönzi a továbbiakban arra, hogy védjék határaikat:

A közös uniós menekültügyi rendszert szabályozó dublini rendszer reformtervezete komoly veszélyt hordoz magában, ugyanis meghívót jelent a migránsoknak Európába.

Ezzel szemben a bizottsági jelentéstevő svéd Cecilia Wikström kifejetetten arról beszélt, hogy az elfogadott tervezetben különös hangsúlyt fektettek a biztonságra: kötelezővé teszik benne minden olyan országnak, amelybe elsőként érkezik menekült, hogy lefolytassák a kérelmező biztonsági átvilágítását. Emellett egy szűrő rendszert is beépítettek a javaslatba, ami alapján ki lehetne szűrni azokat, akiknek a Genfi Konvenció alapján kicsi esélye van a menekültstátusz elnyerésére, annak érdekében, hogy ezeket az embereket ne helyezzék át más országba.

A bizottság elfogadott csütörtökön egy másik javaslatot is, amelynek éppen Gál Kinga volt a jelentéstevője. Ennek értelmében az illegális migráció, terrorizmus, vagy más biztonsági kockázat veszélyének elkerülése érdekében szigorúbban ellenőriznék az olyan, unión kívüli országokból érkezők iratait is, akikkel szemben nincs uniós vízumkényszer. Gál Kinga szerint ellentmondásos, hogy a két javaslatot egymás után fogadta el ugyanaz a bizottság.

Cecilia Wikström lakonikusan csak annyit mondott sajtótájékoztatóján, hogy aki ezt a tervet nem szavazta meg, az valószínüleg azért történhetett, mert nem értette meg, hogy az mit tartalmaz. A Gál Kinga által megfogalmazott kritikákkal kapcsolatban svéd kollégája a következőket mondta a szavazás után sajtótájékoztatóján az Eurológusnak :

Nem titok a Parlamentben, hogy Gál Kinga a magyar kormány itteni szóvivője. Minden össz-európai megoldási javaslatot elleneznek, ami a jelenlegi teljesen hasznavehetetlen menekültelhelyezési rendszer reformját szolgálná. Éppen ezért nem számítok Magyarországra ebben a kérdésben, lemondtam már arról, hogy részt vegyenek a kérdése európai megoldásában.

Niedermüller Péter, az állampolgári jogi bizottság másik magyar tagja, DK-s parlamenti képviselő szerint központi fontosságú a tervezet megszavazása, ugyanis kezelni fogja tudni a migráció okozta megváltozott körülményeket. Az új szabályozás a közös európai teherviselést, a közös európai szolidaritást hangsúlyozza. Nem lezár, hanem szabályozza a lehetséges utakat és az eljárásokat. A DK-s képviselő kitért az elfogadott javaslatnak arra a Magyarország számára nem mellékes részletére, hogy azok a tagállamok, amelyek nem vesznek át menedékkérőket, vagy nem teljes körűen tartják be a szabályokat, csak korlátozottan férhetnének hozzá az uniós forrásokhoz.

Nincs olyan, hogy bizonyos dolgokban részt veszünk, bizonyos dolgokban nem.

Véleménye szerint, aki az Európai Unió tagjának tarja magát, annak az unió politikájának minden területéből részt kell vállalnia.

Megszólalt a menekültkvóta kérdésében Donuld Tusk, az Európai Tanács elnöke is, aki szerint ismerve több tagállam merev elutasítását a kérdést illetően – nincs jövője annak, hogy kötelező kvóták alapján fogadjanak be a tagállamok menekülteket a jövőben.

Cecilia Wikström Tusk nyilatkozata ellenére optimista az elfogadott javaslat jövőjét illetően, és válaszában kitért arra, hogy szerinte itt az ideje megvizsgálni a Tanácson belül szavazásokat. Szerinte ugyanis sehol nem áll az alapszerződésben, hogy az Európai Tanácsban egyhangúlag kellene az egyes kérdésekben dönteni, elegendő lenne a minősített többség is.

(Borítókép: Julien Warnand / MTI / EPA)