Index Vakbarát Hírportál

Az unión kívüli fejlesztésekre garanciát vállalna az EU

2 órája Módosítva: 2020.06.02 15:52
2

Az Európai Bizottság három biztosa, Josep Borrell külügyi főképviselő, Jutta Urpilainen nemzetközi partnerségért és Várhelyi Olivér bővítésért felelős biztos arról beszélt Brüsszelben, hogy 118,2 milliárd eurót szán az EU az unión kívüli fellépésre. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt héten mutatta be az Európai Parlamentben a járvány gazdasági hatásainak leküzdésére szolgáló „Következő Nemzedék EU” című programot, illetve a következő hétéves időszak költségvetését tartalmazó javaslatot. Előbbi 750, utóbbi pedig 1100 milliárd eurós összeget jelent.

Az EU-n kívüli fellépésre biztosítot keretből a legnagyobb tétel a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI), amely 86 milliárd euróval részesül a közös kasszából.

Tovább

Drágulhatnak a jegyek, miközben a légitársaságokat megmentik

9 órája Módosítva: 2020.06.02 13:22
218
Az európai kormányok hajlandóak mélyen a zsebükbe nyúlni a nemzeti légitársaságok megmentése érdekében, hiszen azzal munkahelyeket, turisztikai bevételeket és nemzeti kincsnek tartott cégeket óvnak meg. Ám egyáltalán nem mindegy, hogyan teszik ezt, hiszen a most folyósított állami támogatások évtizedekre meghatározhatják az iparág arculatát.

Már a 30 milliárd eurót (több mint 10 ezer milliárd forintot) is meghaladja az európai légitársaságoknak szánt állami támogatások összege, amellyel a kormányok a több mint két hónapja gyakorlatilag működésképtelen iparágat akarják kihúzni a bajból. A mentőcsomagok hatására komolyan átalakulhatnak az erőviszonyok az európai légiközlekedésben, ami nem feltétlenül kedvez majd az utasok pénztárcájának. Ugyanakkor a válság pozitív hozadéka lenne, ha az állami beavatkozás kaput nyitna egy zöld fordulat felé, amelyre enélkül még hosszú éveket kellene várni.

A koronavírus-járvány miatt bevezetett utazási korlátozások következtében a járatok mindössze 10 százalékát tudták a légitársaságok működtetni az elmúlt időszakban. Ez a légitársaságok érdekvédelmi és koordinációs szervezete, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség becslései szerint  csak Európában 6,7 millió munkahelyet sodor veszélybe, és összesen 452 milliárd eurós kiesést jelent az összeurópai GDP számára. Ez 

a veszteség durván kétszerese a teljes éves magyar GDP-nek vagy 60 százaléka a héten bejelentett uniós gazdasági helyreállítási csomagnak.

(A magyar GDP vásárlóerő-paritáson mérve 214 milliárd euró volt a KSH adatai szerint 2018-ban, az uniós költségvetéshez kapcsolt hitelekből és vissza nem térítendő támogatásokból álló mentőcsomag pedig 750 milliárd eurót jelent az EU 27 tagállama számára összesen.)

Tovább

Főtanácsnok a kiküldött munkavállalókról: Utasítsák el a magyar keresetet

május 28., 13:59 Módosítva: 2020.05.28 22:47
24

Két éve indított pert a magyar és a lengyel kormány az EU úgynevezett kiküldetési irányelvének megsemmisítését kérve, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka azonban azt javasolja, hogy utasítsák el a keresetet.

Egy nagyon régóta húzódó feszültségforrásról van szó, amelyben élesen szemben áll Kelet-Közép- és Nyugat-Európa. Az új, módosító irányelv szerint az azonos helyen azonos bérezés elvét ki kell terjeszteni a szolgáltatásnyújtás szabadságára is, ezzel viszont a keletről nyugatra áramló munkaerő elveszítené az alacsonyabb fizetésből származó versenyelőnyét. A magyar és a lengyel kormány szerint egyértelműen protekcionista intézkedésról van szó, aminek célja, hogy a keleti tagállamok munkavállalóit kiszorítsák a nyugati munkaerőpiacokról.

Az új irányelv célja a jogalkotók szándéka szerint az volt, hogy a munkavállalók számára magasabb szintű védelmet biztosítson – többek között – díjazásukat, valamint szociális és munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat illetően. Vagyis azon tagállamban alkalmazandó szabályokat kell tiszteletben tartaniuk, ahová a munkavállalókat kiküldték, sőt, a 12 hónapot (vagy kivételesen 18 hónapot) meghaladó időtartamú kiküldetésben vannak, a módosító irányelv megköveteli, hogy tekintetükben gyakorlatilag ugyanazokat a munka- és foglalkoztatási feltételeket alkalmazzák, amelyeket a fogadó tagállam munkavállalói tekintetében kell alkalmazni.

Tovább

Mégsem a nagykövetségeken lehet majd beadni a menedékkérelmeket

május 27., 14:40 Módosítva: 2020.05.27 21:50
141

Csak hat nap telt el azóta, hogy a magyar kormány közölte, „csak arra kijelölt helyen – Magyarország határain kívül, a magyar külképviseleteken – ad lehetőséget a menedékkérelmek benyújtására”. Ennek előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága két ítéletet is hozott (itt és itt olvashatók, az ítéletek értelmezése pedig itt) konkrét jogesetek kapcsán, de a magyar menekültügyi szabályozásra vonatkozóan. Ezek lényege:

Tovább

750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alapot javasol az új uniós költségvetés

május 27., 13:49 Módosítva: 2020.05.28 06:17
410

750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alapot javasol az Európai Bizottság az új költségvetési tervezetében, ami az 1100 milliárd eurós uniós hétéves költségvetést egészíti majd ki - ismertette Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az EU új, 2021-27-es időszakra vonatkozó költségvetési tervezetét, amely a koronavírus utáni gazdasági helyreállítás alapjául is szolgál.

A 750 milliárdos mentőcsomag egyértelmű kísérlet arra, hogy összebékítse a tagállami álláspontokat, de határozottan az 500 milliárd eurós német-francia javaslat felé kerekít, szemben az Európai Parlament 2000 milliárdos és a mediterrán államok hasonló nagyságrendű követeleséivel. Ráadásul éppen a fele annak, amit Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos tartott ésszerűnek korábban. Ugyanakkor a tervezet hangsúlyozza, hogy a korábban már elfogadott 540 milliárdos, jórészt kölcsönökből és hitelgaranciából álló mentőcsomaggal együtt már 1290 milliárd eurós mentőcsomaggal lehet számolni.

A Bizottság korábbi terveivel összhangban az új keretköltségvetés is "egy zöld, digitális és rugalmasan alkalmazkodó Európát" fog támogatni, de magában foglalja a járvány tapasztalatait úgy, hogy 

nemcsak pénzügyi mentőövet nyújt a tagállamoknak és az európai vállalkozásoknak, hanem bevezet például egy teljesen új egészségügyi programot és megerősíti a válság esetén különböző felszereléseket, eszközöket adományozó közös alapot.

"Az új költségvetés a jövő generációi számára is hasznot fog hozni" - állította az Európai Parlamentben felszólaló Von der Leyen, aki szerint a befektetésekkel Európa megmutatja a polgárai számára, milyen "valódi és kézzel fogható" előnyei vannak annak, ha valaki európai.

Az elmúlt hónapokban komoly feszültségeket keltett a tagállamok között, hogy ki és milyen formában fizesse a gazdasági helyreállítás költségeit. Ezért a kompromisszum jegyében a "Következő Generáció EU" névre keresztelt mentőalap kétharmad-egyharmad arányban vissza nem térítendő támogatásokból és hitelekből áll majd. A támogatásokból minden tagállam részesül majd, a kölcsönt pedig önkéntes alapon lehet majd felvenni, és a tervezet szerint tíz uniós ország nem is fog a lehetőséggel élni.

A javaslat szerint 

Magyarországnak például 8,1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, és 6,9 milliárd eurós hitel járna a "Következő generáció" alapból.

Olaszország 81,8 milliárd támogatást, és 90,9 milliárd hitelt remélhet, míg Spanyolország 77,3 és 63,1 milliárdot. Németország, Franciaország, Ausztria vagy Hollandia a tervezet szerint nem venne fel hitelt, viszont sorrendben 28,8 milliárd, 38,7 milliárd, 4 milliárd és 6,7 milliárd támogatást kapnának.

A 750 milliárd eurós helyreállítási alapot nem a zömében tagállami befizetésekre épülő rendes uniós költségvetésből finanszírozzák majd, hanem az Európai Bizottság vesz fel várhatóan 30 éves lejáratú hitelt a nemzetközi pénzügypiacokon, amihez a tagállamok kezességet vállalnak. Ennek az az előnye, hogy a Bizottság a legjobb, AAA-s hitelminősítéssel juthat kölcsönhöz, ami sokkal alacsonyabb kamatot és kedvezőbb feltételeket biztosít, mintha az uniós országok külön-külön folyamodnának hitelért. 

Tovább

Emberi Jogok Európai Bírósága: Magyarország nem hibázott a baltás gyilkos ügyében

május 26., 13:34 Módosítva: 2020.05.27 17:11
475

Azerbajdzsán több ponton is megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét az úgynevezett „baltás gyilkos” ügyében, Magyarország azonban a tőle elvárható gondossággal járt el – ezt állapította meg a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága keddi ítéletében. (Ez a fórum a 47 tagot tömörítő Európa Tanács bírói szerve, nincs köze a Luxemburgban működő Európai Unió Bíróságához.)

Az ügy lényege, hogy az azeri Ramil Safarov 2004-ben egy NATO békepartnerségi program résztvevőjeként tartózkodott Magyarországon és egy baltával megölte szobatársát, az örmény Gurgen Margarjant. A magyar bíróság ezért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, majd 2012-ben az azeri hatóságok kérésére átadták Azerbajdzsánnak azzal, hogy a büntetését otthon tölti le.

Safarovot azonban már hazaérkezésekor nemzeti hősként ünnepelték, elnöki kegyelemben részesült, és előléptették, börtönben egyetlen percet sem töltött. Örményország tiltakozott, az áldozat hozzátartozói pedig pert indítottak Azerbajdzsán és Magyarország ellen Strasbourgban 2013-ban.

Tovább

Erős Kína-stratégiát akar az uniós diplomácia vezetője

május 25., 20:15 Módosítva: 2020.05.26 07:57
8

Az Európai Uniónak erős Kína-stratégiára és jobb kapcsolatra van szüksége demokratikus ázsiai országokkal – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője hétfőn.

Borrell a német nagykövetek éves értekezletén foglalta össze az uniós diplomácia előtt álló legnagyobb kihívásokat, természetesen egy videóbejelentkezésben. A külügyi biztos finoman kritizálta a külpolitikában széthúzó tagállamokat, és kifejezetten sokat beszélt Kínáról. Az ország befolyása a világpolitikában lenyűgöző mértékben növekszik, ami egyszerre kelt csodálatot és félelmet a partnerekben, éppen ezért

bizalomra, kölcsönösségre és átláthatóságra kell építeni az EU és Kína viszonyát, ami ma nem igazán valósul meg

– mondta az uniós diplomácia vezetője.

Tovább

A járvány gazdasági hatásai miatt nőhet a gyerekmunka is

május 25., 15:23 Módosítva: 2020.05.25 20:42
44
A vendégmunkások által hazautalt pénzek sok társadalom esetében nélkülözhetetlenek a túléléshez. A járvány miatt azonban ezek az utalások világszerte ötödével csökkennek idén, sokat rontva az amúgy is szegény régiók helyzetén.

Az alacsony és közepes jövedelmű országok esetében világszerte 554 milliárd dollárral (kb. 178 ezer milliárd forint) gazdagították saját országukat a gazdasági bevándorlók, vendégmunkások, ez az összeg a Világbank előrejelzése szerint ebben az évben mintegy 20 százalékkal, 445 milliárd dollárra (kb. 143 ezer milliárd forint) esik vissza. Ebbe a kategóriába tartozik a világ államainak túlnyomó többsége, kivétel ez alól az euróövezet, Észak-Amerika, Ausztrália és Új-Zéland, Japán és Dél-Korea.

Ha a Föld valamennyi országát számításba vesszük, akkor tavaly 714 milliárd dollár (kb. 230 ezer milliárd forint) áramlott vissza saját országukba a külföldön dolgozóktól. Ebben az elemzésben azonban csak a már említett alacsony és közepes jövedelmű országok várható adatait próbálta meg előrejelezni a Világbank. Ebből a szempontból Magyarország a balkáni, a kelet-európai és a közép-ázsiai volt szovjet utódállamokkal került egy kategóriába.

A Világbank felhívja a figyelmet arra, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság, a lezárások, utazási tilalmak, a társadalmi távolságtartás mind olyan dolgok, amelyek súlyosabban érintik a migráns munkavállalókat. A helyzetet tovább nehezíti, hogy számosan közülük olyan ágazatban dolgoznak – egészségügy, mezőgazdaság –, amelyek nagyon érzékenyen reagáltak a járványra. Ezek a munkavállalók is természetesen ki vannak téve a fertőzés veszélyének, viszont az elsők között kerülnek szóba, amikor a munkahelyek, bérek, esetleg az egészségbiztosítás elveszítése számításba jöhet.

Az alacsony fizetésű gazdasági bevándorló munkavállalók olykor lehetetlen helyzetbe kerülnek: elveszítik munkájukat, bezárják a szálláshelyüket és a korlátozások miatt utazni sem tudnak.

Ugyanakkor a fogadó országok közül több biztosított vízumhosszabbítást, ideiglenes amnesztiát vagy bizonyos mértékű mentességet a kötelezettségek alól.

Tovább

78 milliárd forintos válságkezelő csomagot engedélyezett az Európai Bizottság

május 25., 13:34 Módosítva: 2020.05.25 15:36
1282

A magyar kormány újabb, összesen 78 milliárd forintos állami válságkezelő csomagját hagyta jóvá hétfőn az Európai Bizottság.

Az egyik vállalkozástámogatási program 57 milliárd forint értékben hitelekkel segíti azokat a magyar cégeket, amelyek a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe kerültek. A másik, 21 milliárd forintos program vissza nem térítendő támogatásokat nyújt a bajbajutott kis- és középvállalkozásoknak.

Az 57 milliárd forintos (156 millió eurós) hitelkeretből a magyar kormány becslései szerint 140-220 likviditási gondokkal küzdő magyar cég kaphat kölcsönt, legfeljebb 280 millió forint (800 ezer euró) értékben. A hitelből a vállalkozások gazdasági tevékenységének folytatását, újabb befektetéseket vagy a béreket lehet finanszírozni.

A másik, 21 milliárd forintos (60 millió eurós) csomagból akár 6000 kis- és középvállalkozás kaphat vissza nem térítendő támogatást a kormány szerint. A mezőgazdasági vállalkozások legfeljebb 35 millió forintos (100 ezer euró), a halászatban és vízgazdálkodásban érintettek maximum 42 millió forintos (120 ezer euró), az összes többi szektorban tevékenykedő cégek pedig 280 millió forintos (800 ezer euró) segítséget kaphatnak.

Tovább

Kemény menet lesz, hogy ki fizesse a járvány utáni talpraállást

május 22., 12:52 Módosítva: 2020.05.24 18:36
114

Az Európai Bizottság jövő szerdán fogja bemutatni a 2021-27-es uniós költségvetés tervezetét, amelynek nemcsak a hagyományos uniós politikaterületeket kell majd finanszíroznia, hanem a koronavírus utáni gazdasági talpraállítást is. A javaslatnak számos, egymásnak sokszor ellentmondó szempontot kell kielégítenie. Így ha csak nem mellékelnek a dokumentumhoz egy aranytojást tojó tyúkot is, a tagállamok és az Európai Parlament még hosszú hónapokig vitatkozhatnak róla anélkül, hogy akár csak közelébe jutnának a megoldásnak.

Az Európai Parlament múlt héten elfogadott határozatában egy 2000 milliárd eurós kárenyhítési alapot sürgetett. Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai uniós biztos korábban 1500 milliárdot emlegetett sajtóinterjúkban, míg kedden Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdaságért felelős ügyvezető alelnöke 1000 milliárd feletti összeget ígért az uniós gazdasági- és pénzügyminiszterek videókonferenciáját követő sajtótájékoztatóján.

Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök közös javaslatukban ellenben jóval ezalatt az összeg alatt, 500 milliárd euróra árazták be a helyreállítási alapot. Ez az összeg negyede az EP tervének, fele-harmada a Bizottság várható javaslatának, ám 

az uniós költségvetési tárgyalások korábbi tapasztalaiból kiindulva az is nagy eredmény lesz, ha ezt sikerül majd az uniós döntéshozóknak elfogadniuk.

Miből telik az EU-nak a válságkezelésre?

Leegyszerűsítve a helyzetet: az Európai Uniónak arra és akkor van pénze, amire és amennyiben a tagállamok adnak neki.

Az uniós költségvetés 70 százaléka érkezik közvetlenül az országok bruttó nemzeti jövedelme (GNI) alapján megállapított tagállami befizetésekből. Emellett az uniós országok az áfa-bevételeik bizonyos részével támogatják az uniós költségvetést, ami további mintegy 12 százalékkal gazdagítja a közös kasszát.

Az EU valóban önálló bevételének csak a maradék durván 18 százalék tekinthető, amely cukoripari illetékből, vámbevételekből és különböző bírságokból származik. (Ezek beszedésére is a tagállamok adtak felhatalmazást a különböző szerződésmódosítások alkalmával, mikor lemondtak az önálló kereskedelem vagy versenypolitika jogáról, és az EU-nak adtak kizárólagos hatáskört ezeken a területeken.)

Ebből következik, hogy a válságkezelésre akkor lehetne többet fordítani, ha a tagállamok többet adnának be a közösbe. Ám egyes országoknak – például Olaszországnak vagy Spanyolországnak – nemhogy korlátozottak a lehetőségei a gazdasági krízis miatt, hanem éppen ők szorulnak segítségre. Mások – például Ausztria, Hollandia vagy Finnország – eddig is a költségvetési szigort és a takarékosságot tartották szem előtt, és ódzkodtak attól, hogy többel járuljanak hozzá az uniós költségvetéshez.

Tovább

Nem ér véget a kormány menekültügyi szlalomozása

május 21., 22:21 Módosítva: 2020.05.22 10:23
124

"A magyar kormány nem ért egyet az Európai Unió Bíróságának ítéletével a tranzitzónákat illetően, de Magyarország köteles betartani az ítéletet, így nem tehet mást, mint hogy megszünteti a tranzitzónákat" – jelentette ki Gulyás Gergely a kormányinfón. Ez a mondat önmagában is elemzést érdemel. Egy ítélettel lehet nem egyet érteni, ennek azonban semmilyen jelentősége, jogi vonatkozása nincs, tulajdonképpen értelmetlen ilyen kijelentéseket tenni, persze politikai céljai lehetnek ezzel a kancelláriaminiszternek, de annak sincs köze az ítélet hatályához. Viszont a vonatkozó bírósági ítéletek (két ítéletről van szó, itt és itt olvashatók teljes terjedelemben)

egyetlen szóval sem említik, nem is utalnak arra, hogy a tranzitzónákat be kellene zárni, ezzel kapcsolatban a döntés nem ró kötelezettséget a magyar kormányra.

Ugyanakkor, ha a kormány kijelenti, hogy tisztában van azzal, hogy be kell tartania az ítéletet, és be is tartja, akkor az csak egy részletkérdés, hogy mi történik a tranzitzónákban. Az ítéletnek számos megállapítása van még, ez alapján úgy tűnik, hogy ezeket is kötelezőnek érzi saját magára nézve a magyar kormány. Ide tartozik például, hogy az Európai Unió Bírósága kimondta a magyar jogalkotó által kreált biztonságos tranzitország fogalmáról, hogy az nem létezik, európai jogi keretek között nem értelmezhető. Pedig erre épült a magyar menekültügyi eljárás, a magyar hatóság erre hivatkozva nyilvánította elbírálhatatlannak a kérelmeket, vagyis nem is vizsgálta érdemben a beadványokat, hanem aki Szerbia felől érkezett, annak azonnal visszadobták a kérelmét. A luxemburgi döntés alapján a magyar hatóságoknak erre már nem lehetett volna hivatkozni – de a fejlemények alapján úgy tűnik, hogy a kormány célja annak ellehetetlenítése, hogy egyáltalán kérelmet adjanak be a menedékkérők.

Tovább

A koronavírus-válság mutatja, mennyire kiszolgáltatottak vagyunk mindannyian

május 20., 16:38 Módosítva: 2020.05.21 00:06
194

Bemutatta az Európai Bizottság az új biodiverzitási stratégiát, amely a része az európai zöld megállapodásnak (Green Deal). A Bizottság szerint a válság megerősíti azt az elképzelést – és felgyorsítja a megvalósítását –, hogy az európai gazdaság zöldítése felé kell elmozdulni. A rendelkezésre álló számítások szerint a három kulcsfontosságú gazdasági ágazat, a mezőgazdaság, az építőipar, valamint az élelmiszer- és italágazat nagymértékben függ a természettől, és több mint 7 ezer milliárd eurót termel.

Az EU Natura 2000 természetvédelmi hálózatának haszna a becslések szerint évi 200–300 milliárd euró. Ugyanakkor, ha semmi sem változik a természeti erőforrások kihasználása terén, akkor az EU átlagos GDP-je akár két százalékkal, illetve az EU egyes részein még ennél is nagyobb mértékben csökkenne. Az emberi tevékenység ijesztő változást hozott a Földön:

a vadon élő fajok állománya világszerte 60 százalékkal csökkent az elmúlt 40 évben, és mintegy 1 millió fajt fenyeget a kihalás veszélye az elkövetkező évtizedek alatt.

Tovább

Az Európai Bizottság szerint túl szűkmarkúak a magyar munkahelyvédelmi támogatások

május 20., 14:36 Módosítva: 2020.05.21 14:30
3547

A magyar munkanélküli rendszer még békeidőben sem ad megfelelő védelmet, a koronavírus miatt bevezetett munkahelyvédelmi támogatások pedig jóval szűkmarkúbbak a többi európai ország programjaitól - állapítja meg az Európai Bizottság legfrissebb országjelentése szerdán.

Az európai szemeszter tavaszi csomagjában az Európai Bizottság azon országok számára fogalmazott meg ajánlásokat, amelyek főbb államháztartási mutatói eltérnek az európai referenciaértéktől. Mint azt Paolo Gentiloni gazdaságpolitikáért felelős uniós biztos a csomagot ismertető sajtótájékoztatón kifejtette: 

az ajánlások nem a költségvetési fegyelemről szólnak ezúttal, hanem a koronavírus okozta gazdasági-társadalmi válság kezeléséről.

A május elején benyújtott magyar konvergenciaprogramban az Orbán-kormány azt írta, hogy a GDP 2,8 százalékát fogják a koronavírussal kapcsolatos intézkedésekre fordítani, amelyet a költségvetési átcsoportosításokból, megtakarításokból és új adókból fognak fedezni. Ehhez jönnek még a GDP mintegy 1,8 % százalékát kitevő gazdaságélénkítési és munkaerőpiaci támogatások.

A magyar kormány által benyújtott gazdasági programok alapján a Bizottság úgy számol, hogy az államháztartási hiány 5,2 százalékra ugrik majd 2020-ban, és 4 százalékos lesz 2021-ben. Az államadósság a bruttó hazai termék (GDP) 75 százalékát  teszi majd ki idén. A Bizottság decemberben még azt kérte a kormánytól, hogy az államháztartási hiány maradjon 4,7 százalék alatt, de a körülményeket figyelembe véve ezt az eltérést elfogadhatónak ítélik, és kimondják azt is, hogy 

A KORMÁNY HATÁSOS LÉPÉSEKET TETT ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY A KORÁBBI KÖLTSÉGVETÉSI CÉLOKAT BETARTSA.

Ugyanakkor egy sor kritikát fogalmaznak meg magyar kormány válságkezelésével és általános politikájával kapcsolatban. A dokumentum kibontja a Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a magyar koronavírus-törvénnyel kapcsolatban kifejtett aggályait is. A magyar kormánynak adott rendkívüli hatalom szélesebb, mint a többi tagállamban, és nem szabtak neki határidőt. 

Néhány intézkedés felveti a szükségesség és arányosság kérdését, illetve beleavatkozik a gazdasági életbe, és veszélybe sodorja az állami szabályozási környezet stabilitását

- írja a Bizottság. Példaként a munkajogi szabályoztól való eltérésre hivatkoznak, vagy arra, hogy a katonaság átvette az irányítást bizonyos magánvállalkozásoknál a vészhelyzetre hivatkozva.

Tovább

Az Európai Bizottság javaslata alapján még fél évig gyűjthetik a székelyek az aláírásokat

május 20., 13:01 Módosítva: 2020.05.20 16:56
510

Hat hónappal akarja meghosszabbítani az európai polgári kezdeményezések aláírásgyűjtésének határidejét a koronavírusra való tekintettel az Európai Bizottság – tájékoztatta az intézmény jogi ügyekért felelős szóvivője, Christian Wigand az EUrologust. Ha a hosszabítási javaslatot jóváhagyja az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa, akkor 

a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) aktivistái is újabb fél évet nyertek ahhoz, hogy megszerezzék a szükséges aláírásokat az európai kezdeményezésükhöz.

Mint arról beszámoltunk, a nemzeti régióknak közvetlen uniós támogatást igénylő kezdeményezéshez meglett a szükséges 1 millió aláírás, azonban a befogadáshoz szükséges másik feltételt nem teljesítette. Magyarországon, Romániában és Szlovákiában lépte át az aláírók száma a népesség arányában megállapított nemzeti minimumértéket. 

Így még legalább négy további tagállamban kell támogatókat találni ahhoz, hogy az SZNT a Bizottság elég terjeszthesse az európai polgári kezdeményezést.

Tovább

Várhelyi kritizálta Törökország külpolitikáját, de a migráció miatti együttműködést is hangsúlyozta

május 19., 19:57 Módosítva: 2020.05.20 07:48
58

Túl korai lenne még az EU és Törökország közötti megállapodás megújításáról beszélni, de azt el kell ismerni, hogy Törökországot továbbra is támogatni kell azért, mert segíti az EU-t a migráció kezelésében - jelentette ki Várhelyi Olivér, a szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztos az Európai Parlament külügyi szakbizottságának ülésén. A meghallgatáson az EP-képviselők kérdezhették a biztos a szomszédos országoknak, illetve a tagjelölt Törökországnak szánt uniós pénzügyi támogatások jövőjéről.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által meghirdetett "geopolitikai Bizottság" elképzelés jegyében 

a biztos egyszerre fogalmazott meg kritikát Törökország külpolitikájával szemben, miközben elismerte, hogy az EU-nak is érdeke az együttműködés az országgal.

Várhelyi például rámutatott, hogy Ankara beavatkozása a líbiai konfliktusba súlyosbította a konfliktust, ahogy arra is, hogy Ciprus területi integritását sértik a szigetország partjainál végzett szénhidrogén-fúrások. Azt is hozzátette, hogy ez utóbbi, illetve a török-görög határon márciusban történt események nem javították az EU és Törökország kapcsolatát.

Tovább

Európai Bíróság elnöke: Magyarország nem mondhatja, hogy nem fogadja el az ítéleteket

május 19., 13:09 Módosítva: 2020.05.19 23:36
1461

„A kormány ragaszkodik a határvédelem elemeihez, mert azok garantálják a belbiztonság stabilitását. Magyarország ezért minden jogi lehetőséget megragad, hogy a tranzitzónákról szóló bírósági ítéletet felülvizsgáltassa” – jelentette ki a Kossuth rádióban Bakondi György. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az Európai Unió Bíróságának múlt heti ítéletéről beszélt, amelynek lényege:

Fontos újólag leszögezni, hogy ennek a döntésnek semmi köze „illegális bevándorlók erőszakos letelepítéséhez” vagy a magyar határvédelemhez, az ügy csak és kizárólag menekültügyi eljárásokra vonatkozik. Az európai jog elsőbbségéről az uniós szerződések rendelkeznek, amelyeknek valamennyi tagállam, így Magyarország is részese, vagyis rá nézve is kötelező. Ennek alapján az Európai Unió Bírósága az a fórum, amely egy jogvitában a végső szót kimondja, fellebbezési lehetőség nincs.

Itt és itt olvashatók viszont elemzéseink a német alkotmánybíróság május eleji döntéséről, amely ugyanakkor szembement az Európai Bíróság egyik határozatával, ami után újra vita indult el.

Tovább

Barnier: A britek nem értik a brexit lényegét

május 15., 17:40 Módosítva: 2020.05.16 10:38
342

A britek nem értik a brexit legalapvetőbb következményeit sem - jelentette ki Michel Barnier, az EU főtárgyalója a Brüsszel és London közti egyeztetések legújabb fordulóját értékelő pénteki sajtótájékoztatóján.

Bár a brexit politikai része véget ért azzal, hogy az  Egyesült Királyság január 31-én kilépett az EU-ból,  a feleknek továbbra meg kell egyezniük a gazdasági és egyéb kapcsolatokról az év végéig tartó átmeneti időszakban.

Az álláspontok azonban a májusi tárgyalási fordulón sem közeledtek egymáshoz. Barnier ezúttal is pontosan azokat a vitás pontokat emelte ki, mint az elmúlt hónapokban - annyi különbséggel, hogy ezt egyre élesebb hangnemben tette.

Tovább

2 ezer milliárd eurós mentőcsomagot sürget az EP

május 15., 17:38 Módosítva: 2020.05.15 18:43
40

2 ezer milliárd eurós válságkezelési csomagot sürget az Európai Parlament a pénteken elfogadott állásfoglalásában. A képviselők jelentős többsége által, vagyis 705-ből 505 igen szavazattal elfogadott dokumentum

egy olyan "robosztus gazdaságélénkítő csomagot" követel a koronavírus kárainak enyhítésére, amely kiegészíti az uniós 2021-27-es keretköltségvetesét.

Az Európai Bizottság május 27-én fogja bemutatni a hosszútávú költségvetésre vonatkozó legújabb tervezetét, miután az európai állam- és kormányfők legutóbbi videókonferenciájukon arra kérték fel, hogy a gazdasági válságra való tekintettel dolgozza át az eddigi elképzeléseket.

Az EP-képviselők most megszavazott határozatukkal lényegében tanácsot adnak a Bizottságnak ahhoz, hogy alkosson meg olyan tervezetet, amely az európai polgárok érdekeit szolgálja. 

Tovább

Az Európai Bíróság lebontotta a magyar menekültpoltika alapjait

május 14., 18:31 Módosítva: 2020.05.15 13:20
1347

Az Európai Bíróság előbb-utóbb arra kényszeríti a magyar hatóságokat, hogy elbíráljanak menedékkérelmeket. A magyar szabályozás ugyanis arra épül, hogy a hatóságoknak ne is kelljen eljutni például annak a kérdésnek a megválaszolásáig, hogy kaphat-e a menekültstátuszt, aki egy polgárháborúból menekül, aki nemi identitása miatt üldöztetésnek van kitéve, vagy akit vallási alapon hátrányosan különböztetnek meg. Ennek érdekében a magyar jog bevezette a "biztonságos tranzitország” fogalmát, ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy aki Szerbia felől éri el Magyarországot (de ebből a szempontól minden szomszédos ország biztonságos tranzitország, mert sehol nincs háború), annak a kérelmét el sem bírálják, hanem azonnal elutasítják. Konkrét eset kapcsán március 19-én erről a gyakorlatról állapította meg az Európai Bíróság, hogy sérti az uniós jogot, és erre hivatkozással nem lehet eltekinteni a kérelem érdemi elbírálásától.

Tovább

Az EU Bírósága elé kerül a magyar munkavállalókat megkülönböztető osztrák törvény

május 14., 14:03 Módosítva: 2020.05.14 16:36
780

Az Európa Unió Bírósága elé viszi az Ausztriában dolgozó külföldi munkavállalóktól megvont családi kedvezmények ügyét az Európai Bizottság. Az intézmény tavaly januárban indított kötelezettségszegési eljárást Ausztriával szemben, miután 2019-ben egy olyan törvény lépett életbe az országban, amelynek értelmében másképpen számítják az országban dolgozó uniós polgárok családi ellátásait és adókedvezményeit, ha a gyerekeik külföldön élnek.

Mint arról beszámoltunk, az intézkedés különösen súlyosan érinti az Ausztriában dolgozó mintegy 40 ezer magyar munkavállalót: a becslések szerint évi 11 milliárd forintnyi juttatástól fosztja meg őket.

A Bizottság indoklása szerint

az osztrák rendszer különbséget tesz az országban dolgozó saját és a többi uniós állampolgár között a családi adókedvezmények és egyéb juttatások elosztásánal, és ezzel megsérti a szabad munkavállaláshoz való uniós jogokat, illetve a társadalmi ellátórendszerek közti harmoninációról szóló uniós szabályozást is.

Tovább

Európai Bíróság: jogellenes a menedékkérők őrizetben tartása Röszkén

május 14., 10:02 Módosítva: 2020.05.14 18:58
1701

"A menedékkérőknek vagy kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a szerb–magyar határon található, röszkei tranzitzónában való elhelyezését „őrizetnek” kell minősíteni, ami azonban nem haladhatja meg a négy hetet áll" - az Európai Bíróság csütörtöki ítéletében. Hozzáteszik: az uniós joggal ellentétes, ha az őrizetbe vételre az ezt elrendelő, indokolással ellátott határozat előzetes elfogadása nélkül, továbbá ezen intézkedés szükségességének és arányosságának vizsgálata nélkül kerül sor. Ebben az esetben az eljáró bíróságnak el kell rendelnie a haladéktalan szabadon bocsátásukat.

Tovább

EP-vita: Ne kapjon több uniós forrást Magyarország

május 14., 09:50 Módosítva: 2020.05.15 10:09
5638

A magyar koronavírus-törvény rendelkezéseit a magyar politika kontextusában kell értelmezni - hívta fel a figyelmet Věra Jourová európai értékekért és jogérvényesülésért felelős biztos az Európai Parlament plenáris ülésén. A biztos kifejtette, hogy az Európai Bizottság még nem indít kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, de nagyon alaposan ellenőrzik a jogállamiság helyzetét.

A koronavírus-törvénnyel kapcsolatban a legnagyobb aggodalmuk az, hogy nem konkrét időszakra szól. Külön vizsgálják például azt az új jogi kiskaput, amely egy külön szerződés keretében lehetővé teszi a munkavállalók és a cégek számára, hogy eltérjenek a munkajogi szabályozástól, és azt is, hogy az adatvédelmi előírásoknak megfelelnek-e a koronavírus-törvénnyel kapcsolatban elfogadott szabályozások. 

Emellett Jourová arról is beszélt, hogy a 2021-27-es keretköltségvetési időszakról szóló tárgyalásoknál 

még mindig napirenden van az uniós támogatások felfüggesztésének lehetősége abban az esetben, ha egy tagállam súlyosan és rendszerszinten megsérti a jogállamiság és a demokrácia elveit. Ez az eszköz nem vesztheti el a súlyát

- jelentette ki.

Az EP zöld frakciója kezdeményezte, hogy ismét napirendre vegyék a magyar koronavírus-törvényt és a jogállamiság helyzetét a májusi plenáris ülésen. Gwendoline Delbos-Corfield francia képviselő, a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárás jelentéstevője a vitán azt mondta: 

nem szeretné, hogy a magyarok másodrangú állampolgárok legyenek Európában, mert nincsenek azonos jogaik a többi európaival.

Azt is kifejtette, hogy a törvény egyik legaggasztóbb eleme, hogy képes elhallgattatni azokat újságírókat és állampolgárokat, akik kritizálják a kormány válságkezelését. Az önjelölt diktátorok öncenzúrázó álma válik ma Magyarországon valóra. Az Európai Bizottságnak nem kellene megvárnia, hogy újságírókat börtönözzenek be, mondta. A képviselő rámutatott, hogy egy szerencsei és egy gyulai férfiért is kiszállt a rendőrség, hogy bevigye őket kihallgatásra a Facebook-on közzétett kormánykritikus véleményük miatt. 

Tovább

Bizottság: A repülőtársaságoknak vissza kell fizetniük a törölt utazás árát

május 13., 15:38 Módosítva: 2020.05.14 05:09
530

Az európai fogyasztóknak joguk van ahhoz, hogy visszakérjék a repülőjegyek árát, ha a koronavírus miatt törölték a járatukat – jelentette ki Margrethe Vestager digitális ügyekért és versenyjogért felelős biztos szerdán. Vestager négy másik kollégájával együtt mutatta be az Európai Bizottság nyári turistaszezonra vonatkozó javaslatcsomagját

A versenyjogi biztos ezzel véget vetett egyes légitársaságok és uniós tagállamok hetek óta tartó nyomásgyakorlásának. A cégek a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságra hivatkozva azt akarták elérni a Bizottságnál, hogy térjen el uniós fogyasztóvédelmi szabályozástól, rákényszerítve ezzel az európai fogyasztókat, hogy a pénzvisszatérítés helyett elfogadják az utalványokat is.

Vestager elismerte, hogy a bevételek kiesése miatt likviditási problémákkal küzdő légitársaságok helyzetén sokat javíthatna, ha az ügyfeleik beérnék a későbbi utazásra feljogosító kuponokkal is. De 

az uniós jog az uniós jog: a fogyasztók védelme az első. 

Ennek szellemében a biztos arról is beszélt, hogy kötelezettségszegési eljárást fognak indítani azon tagállamok ellen, amelyek megengedték a légitársaságaik számára, hogy ne fizessék vissza a törölt jegyek árát az utasoknak.

A kompromisszumos megoldásként a Bizottság azonban olyan ajánlásokat tett közzé a nyári turistaszezonra vonatkozó csomagjában, amely vonzóvá teheti az utasok számára, hogy az utalványt válasszák az azonnali pénzvisszatérítés helyett. Például a kuponnal együtt adhatnak a cégek extra szolgáltatásokat vagy az eredeti jegyárnál magasabb értéket, vagy megígérhetik, hogy ha az utas 12 hónapon belül nem használja fel az utalványt, akkor visszakapja az árát készpénzben.

Tovább

Nem szólalhat fel Orbán helyett Varga Judit az Európai Parlamentben

május 13., 15:28 Módosítva: 2020.05.14 10:38
7644

A magyar koronavírus-törvényről és a jogállamiság helyzetéről vitáznak csütörtökön délelőtt az Európai Parlamentben, erre az alkalomra Orbán Viktort is meghívta David Sassoli, az Európai Parlament elnöke. A miniszterelnök MTI-hez eljuttatott közleménye szerint neki minden energiáját a járvány elleni védekezés köti le, ezért arra kérte Sassolit, biztosítsa a felszólalási lehetőséget Varga Judit igazságügyért és európai ügyekért felelős miniszternek.

A Sassoli-kabinet által nyilvánosságra hozott levél szerint az állam és kormányfői szintű részvétel a megfelelő egy ilyen horderejű vitán. Ennek megfelelően nem szólalhat fel Varga Judit a csütörtöki eseményen – erről Jaume Duch Guillot, az EP szóvivője tájékoztatta az RTL Klub Híradóját. Azt mondta, Orbán Viktor az elmúlt években kétszer is élt a lehetőséggel, hogy a hasonló horderejű vitán felszólalhasson, és most is meghívták, hangzott el egy csütörtöki sajtótájékoztatón.

A szóvivő szerint miniszterek csak akkor szoktak felszólalni a plenáris ülésen, ha az egy uniós intézményt vagy az uniós soros elnökségét betöltő országot képviselik, és ettől a gyakorlattól ezúttal sem fognak eltekinteni, áll az RTL Klub honlapján.

Orbán Viktor azután kérte Sassolit, hogy felszólalhasson Varga, hogy az igazságügyi miniszter kérelmét már egyszer elutasították, és meghívták Orbán Viktort a plenáris ülésre. 

Az EP elnöke csütörtök reggel 9-re Brüsszelbe hívta Orbánt

május 12., 16:33 Módosítva: 2020.05.13 15:41
5394

frissítés: Orbán Viktor az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint minden energiáját a járvány elleni védekezés köti le, ezért a vitában Varga Judit igazságügyért és európai uniós ügyekért felelős miniszter venne részt, és arra kérte levélben Sassolit, hogy biztosítsa a felszólalást Vargának.

Csütörtök reggel 9 órára az Európai Parlamentbe invitálta Orbán Viktort David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, hogy vegyen részt a magyar koronavírus-törvényről és a jogállamiság helyzetéről szóló vitán. Az Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő és később a Sassoli-kabinet által is nyilvánosságra hozott levél szerint 

az állam és kormányfői szintű részvétel a megfelelő egy ilyen horderejű vitán.

Az ügy előzménye, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter az nyilatkozta az MTI-nek kedden: az Európai Parlament a magyar kormány mellőzésével akar ítéletet mondani Magyarország felett egy világjárvány közepén. 

A videós bejelentkezések segítségével megtartott plenáris ülésen a magyar miniszter is fel szeretett volna személyesen vagy online szólalni, ezt azonban az EP elnöke, David Sassoli hivatalos levélben elutasította, tájékoztatta Varga az MTI-t. Ezzel a miniszter szerint az EP a tisztességes eljáráshoz fűződő legalapvetőbb elvet veszi semmibe, mert nem teszi lehetővé a magyar kormányzat számára, hogy elmondja a saját álláspontját a vitában.

Az EP vezetése a belső eljárási szabályokra hivatkozva űz csúfot a jogállamiságról egy éppen a jogállamiságról szóló vitán

– írta Varga.

Sassoli május 11-i keltezésű levelében azt írja, megkapta Varga levelét, nagyon fontosnak tartja és támogatja, hogy a magyar kormány részt vehessen és kifejthesse az álláspontját a vitában. De a bevett gyakorlatnak megfelelően az EP állam- vagy kormányfői szintű részvételt vár el. Ezért érdeklődne, hogy

a magyar miniszterelnök megjelenik-e CSÜTÖRTÖK 9 órakor az EP brüsszeli plenárisülés-termében?

Emellett udvariasan arra is emlékezteti, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezett intézkedések ellenére csak a személyes részvétel engedélyezett a vitán az Elnökök Értekezletének legújabb döntése értelmében.

Tovább

Az Isztambuli Egyezmény ratifikációja mellett áll ki 123 EP-képviselő

május 11., 17:33 Módosítva: 2020.05.11 18:36
3187

Tegye karanténba a családon belüli erőszakot, és vegye rá a tagállamokat az Isztambuli Egyezmény ratifikációjára – szólítja fel az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent közös levélben 123 európai parlamenti képviselő.

Az eredetileg Dobrev Klára DK-s EP-képviselő által meghirdetett felhíváshoz szociáldemokrata, néppárti, zöld és liberális-centrista, illetve a frakcióhoz nem tartozó politikusok is csatlakoztak. A képviselők állítják:

az összezártság miatt drámaian megnőtt a családon belüli erőszak gyakorisága Európában.

 Példaként Marlène Schiappa francia esélyegyelőségi minisztert idézik, aki szerint egy hét alatt 32 százalékkal több lett a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyek száma az országban.

A levélben azt is írják, hogy 

a magyar kormány arra használta fel a koronavírust, hogy egy rendkívüli eljárás keretében elutasíttassa az Országgyűléssel az Isztambuli Egyezmény ratifikációját. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint a kormány az erőszakot akarja eltörölni, az Isztambuli Egyezmény pedig a családokat.

Tovább

Darázsfészekbe nyúltak a régóta húzódó játszmában

május 11., 10:30 Módosítva: 2020.05.11 15:52
80

A német alkotmánybíróságnak az Európai Központi Bank 2015-ben indított államkötvény-vásárlási programját érintő döntése után fel kell tenni a kérdést: honnan ered, és miért megdönthetetlen az európai jogban az Európai Unió Bíróságának mindenek felett állása? A német bíróság ugyanis szembement egy korábbi uniós ítélettel, és ezzel azt demonstrálta, hogy ezt megteheti egy nemzeti hatóság.

Több cikkben is „példa nélküli legitimációs válságként” írtak az ítéletről, amely „gigantikus jogi és hatalmi harcot indított el”, és elszabadulhatnak miatta az EU-ellenes tagállami vezetők. Szánthó Miklós, az Orbán Viktor aláírásával nemzetgazdasági érdekké nyilvánított médiaholding, a KESMA kuratóriumi elnöke már rá is repült a döntésre, ami szerinte „lényegében azt jelenti, hogy az EU szuverenitássértő döntéseit a tagállamok figyelmen kívül hagyhatják”.

Az ügy hátteréről, lehetséges politikai és gazdasági következményeiről ebben a cikkben írtunk részletesen.

Tovább

A magyar kormány különutas volt, de beszállt az uniós légihídba is

május 10., 14:10 Módosítva: 2020.05.10 20:52
116

Hetvenöt százalékos költségtérítést fizet az EU azoknak a kormányoknak, amelyek az uniós segítségnyújtási mechanizmuson keresztül utaztatják haza állampolgáraikat a koronavírus-járvány miatt. Több tízezer uniós polgár tért már így vissza – nem híreszteli, de a külföldön rekedt magyar állampolgárok többségét más módon hazaszállító magyar kormány is élt már a költségkímélő lehetőséggel.

Lassan húsz éve hozták létre

Az EU Polgári Védelmi Mechanizmusának (CPM) az uniós tagállamokon kívül hat ország a tagja (Izland, Norvégia, Szerbia, Észak-Macedónia, Montenegró és Törökország). 2001-ben hozták létre, azóta több mint 330 esetben volt szükség a koordinált fellépésre. A CPM lényege, hogy ha egy vészhelyzet meghaladja egy ország reagálási képességét, akkor segítségnyújtást kérhet ezen a mechanizmuson keresztül.

Tulajdonképpen egy kölcsönösségen alapuló együttműködés, ami jól koordinálható abban az esetben, ha valaki csak azt tudja, hogy milyen segítségre van szüksége, de az nem érhető el számára. Az uniós központban ilyenkor gyorsan és hatékonyan lehet a segítséget felkutatni, célzottan eljuttatni a rászorulóknak. Hozzá kell tenni, hogy a segítség nem csak az együttműködésben részes államok számára érhető el.

A mechanizmuson keresztüli segítségkérést követően a Vészhelyzeti Reagálási Koordinációs Központ (ERCC) mozgósítja a segítségnyújtást vagy a szakértelmet. Az ERCC minden nap, 24 órában figyelemmel kíséri az eseményeket, és a nemzeti polgári védelmi hatóságokkal együttműködve biztosítja a sürgősségi támogatást.

Legyen szó speciális csapatokról és felszerelésekről, például erdőtűz oltásához használt repülőgépekről, kutatási és mentési, valamint orvosi csapatokról Európában vagy azon kívül.

Az előbbiek részeként a Kopernikusz Vészhelyzeti Szolgáltató Szolgálat által készített műholdas térképek szintén támogatják a polgári védelmi műveleteket. A Kopernikusz térinformatikai információkat nyújt, ezek hasznosak az érintett területek körvonalazásához és a katasztrófa-elhárítási műveletek megtervezéséhez.

Tovább

Online torna, virtuális tárlatvezetés és erkélybuli az EU születésnapján

május 9., 11:47 Módosítva: 2020.05.09 16:30
35

A kreatív karantén szellemében ünnepli a kontinens az Európa-napot: online torna, videóbeszélgetés, virtuális tárlatvezetés vagy épp erkélybuli közül választhat az, aki szeretne megemlékezni a Robert Schuman francia külügyminiszter éppen 70 éve kiadott nyilatkozatáról.

A politikus 1950. május 9-én tett javaslatot arra, hogy a nyugat-európai országok - elsősorban Franciaország és Németország - hangolják össze a szén- és acéltermelésüket. Schuman azzal érvelt, hogy a nehézipari együttműködés hozhat majd békét és gazdasági fejlődést Európa számára. A felhívás hatalmas gesztus volt Németország felé öt évvel a második világháború lezárása után. 

Az Európai Unió Schuman ötletén alapul.

Tovább

Az EU külső határai június 15-ig zárva maradhatnak

május 8., 18:37 Módosítva: 2020.05.09 10:17
1666

Június 15-ig hosszabbítaná meg az EU területére történő beutazás tilalmát az Európai Bizottság, mivel a koronavírus-helyzet „még Európában és a világon sem stabil”.

Az európai állam- és kormányfők március közepén egyeztek meg arról, hogy 30 napra felfüggesztik a nem uniós állampolgárok beutazását az EU területére, majd az intézkedést áprilisban egy újabb hónappal toldották meg.

A tilalom alól csak az orvosok, nővérek és kutatók kaptak felmentést.

Az Európai Bizottság áprilisban javasolt forgatókönyve szerint először a tagállamokban oldanák fel teljesen a korlátozásokat, hogy az emberek a saját településeiken és az országban is szabadon közlekedhessenek. Ha ezután nem köszönt be egy újabb járványhullám, akkor az uniós országok közti határokat nyitnák meg, hogy a közös piac működése helyreállhasson. A nem uniós állampolgárok beutazására vonatkozó tilalmakat csak legutoljára törölnék el.

Tovább
A rovat korábbi cikkei

Rovatok