Közzétette az Európai Bizottság a korrupcióról készített legfrissebb, 2019 decemberében végzett tematikus Eurobarométer felmérés eredményeit. Az eredmények azt mutatják, hogy a korrupciót az európai polgárok nagy többsége – 69%-a – elfogadhatatlannak tartja. Viszont a magyarországi válaszadók esetében ez az arány mindössze 38%, ami a legalacsonyabb érték a felmérésben részt vevő tagállamok válaszadóinak körében. Tízből átlagosan hét európai polgár (a megkérdezettek 71%-a) véli úgy, hogy hazájában széles körben elterjedt problémát jelent a korrupció, míg Magyarországon a megkérdezettek 87%-a vélekedik így.
Az Európai Bizottság külügyi szolgálatán belül működik egy munkacsoport, amely elsősorban az orosz eredetű álhírek felkutatására és cáfolására szakosodott. Munkájuk eredményét minden héten csütörtökön hírlevélben is elküldik, de lehet kutatni az adatbázisukban, valamennyi megállapításuk elérhető. Az elmúlt öt évben eddig 8693 álhírt azonosítottak be. Az elmúlt hónapokban értelemszerűen megszaporodott a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos félretájékoztatások száma, közel ötszáz olyan híresztelést fedeztek fel, amelyek valamelyik Kreml-barát médiumtól indult és nyilvánvaló hazugságokat állítottak a járvánnyal vagy a védekezéssel összefüggésben.
Az Európai Bizottság is erre kívánta felhívni a figyelmet, amikor az álhírekkel szembeni sokkal hatékonyabb védekezésre szólított fel és további lépésekre tettek javaslatot. Josep Borrel külügyi főképviselő azt mondta, hogy a pandémia “masszív infodémiával” párosul, amely félrevezető és hamis információkra, összeesküvés-elméletekre alapul. “Ezek aláássák a demokráciát, az Európai Unió és a nemzeti hatóságok hitelességét” - tette hozzá. Borrell példaként említette azt a híresztelést, miszerint a kézmosás nem segít a vírus terjedése ellen, vagy azokat a félrevezető tájékoztatásokat, amelyek több országban is 5G-tornyok megrongálásához vezettek.
A magyar kormány újabb, 54 milliárd forintos vállalkozástámogatási programját hagyta jóvá kedden az Európai Bizottság.
A csomag 57 milliárd forint (155 millió euró) értékben közvetlen támogatásokkal segíti a munkahelyek megtartásában azokat a magyar cégeket, amelyek a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe kerültek.
A mezőgazdaságban érdekelt vállalkozások legfeljebb 100 ezer euró (mai árfolyamon 34,5 millió forint), a halászatban és akvakultúra-ágazatban tevékenykedők 120 ezer euró (41,4 millió forint), a többi cég pedig legfeljebb 800 ezer eurós (276 millió forint) segítségre pályázhat az év végéig. A támogatást a munkahelyek megtartására vagy új állások létesítésére kell fordítani.
„Nem mehet ez így a végtelenségig” – kommentálta Michel Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója a Brüsszel és London közti egyeztetések legújabb fordulóját pénteki sajtótájékoztatóján. Az elmúlt fél évben megszokottak szellemében Barnier ismét arról panaszkodott, hogy a tárgyalások egy tapodtat sem haladtak.
Az uniós főtárgyaló abban reménykedik csak, hogy
a hónap végén a delegációk végre személyesen is folytathatják az egyeztetéseket,
ami hatékonyabb és könnyebb lesz. Noha szerinte „eddig sem munkamódszer, hanem a tartalom miatt” nem tudnak közeledni az álláspontok.
A vitás pontok változatlanok: halászat, méltányos versenyfeltételek a kereskedelemben, igazságügyi és rendőri együttműködés a büntetőügyekben, illetve egy olyan keretegyezmény, amely általánosságban szabályozza a felek kapcsolatait a jövőben.
Barnier egyetlen eredményt emelt ki az elmúlt időszakból:
Nagy-Britannia 3,1 millió uniós állampolgár helyzetét rendezte azzal, hogy megadta nekik a brexit után is érvényes tartózkodási engedélyt.
„De a szociális juttatásokat is meg kell adni nekik ezekben a nehéz időkben” – figyelmeztetett a koronavírus-járvány egészségügyi és gazdasági hatásaira utalva.
Legkorábban június végére nyílhat meg az összes uniós ország közti határ - jelentette ki Ylva Johansson belügyi biztos az uniós belügyminiszterek videókonferenciája után, amelyen a külső és belső schengeni határok megnyitásáról tárgyaltak.
Június 15-étől a legtöbb európai határon eltörlik az ellenőrzést, de bizonyos országok még legalább két hétig fenntartanak bizonyos korlátozásokat
- magyarázta Terezija Gras, a horvát belügyminisztériumi államtitkár a miniszterek virtuális tanácsülését követő sajtótájékoztatón. Hogy az azt követő két hétben végül minden határt megnyitnak-e, nagyban függ a járványügyi helyzettől - tette hozzá az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét képviselő politikus.
Johansson biztos szerint a tárgyalások során a legtöbb miniszter támogatta azt az elképzelést, hogy júliustól helyreálljon a schengeni övezet működése, de jó néhányan érveltek egy óvatos és körültekintő megközelítés mellett is. Ugyanakkor
a végső döntésbe az Európai Bizottság nem szólhat be, a határnyitás csak kizárólag az európai kormányok megítélésén múlik.
Egy öt éve húzódó jogvitában adott igazat Magyarországnak az Európai Bíróság, és csütörtöki ítéletében kimondta, hogy az Európai Bizottság és az első fokon eljáró Törvényszék is téves következtetésre jutottak. Mindennek azonban sok gyakorlati következménye nincs.
2015 februárjában Magyarország a dohányipari vállalkozásokat terhelő új adót vezetett be, egészségügyi hozzájárulás elnevezéssel, amelyet a dohánytermékek magyarországi gyártásából és kereskedelméből elért éves nettó árbevétel alapján vetnek ki.
Miután a Bizottsághoz panasz érkezett ezen adóval kapcsolatban, a brüsszeli szerv egy előzetes vizsgálat keretében megállapította, hogy „az adókulcsok jelentős mértékű progresszivitása, továbbá az adófizetési kötelezettség beruházások megtételéhez kötött csökkentése” az uniós versenyjoggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősül. Mivel az adó már hatályban volt, utasította Magyarországot arra, hogy az eljárás lezárásáig függessze fel a progresszív kulcsok, illetve a beruházás esetén járó adókedvezmény alkalmazását.
Ugyanez történt az élelmiszerlánc-felügyeleti díj esetében, az Európai Bizottság itt is arra az álláspontra helyezkedett, hogy ennek az adónemnek a meredeken progresszív mértéke versenytorzulást okoz a belső piacon és szintén eljárást indított, valamint elrendelte a progresszív díjmérték alkalmazásának felfüggesztését. Magyarország ez ellen a két felfüggesztő rendelkezés ellen indított pert, és kérte ezek megsemmisítését.
Sophie Wilmès miniszterelnök a belga biztonsági tanács szerdai ülése után jelentette be, hogy június 8-tól a védekezés harmadik szakaszába lép az ország, amelyet júliustól a negyedik, augusztustól pedig az ötödik szakasz követ.
Jövő héten hétfőtől megnyithatnak a bárok, éttermek, kávézók, de egy asztaltársaság legfeljebb tíz főből állhat, az asztalok között másfél méteres távolságot kell tartani, a pincéreknek pedig kötelező lesz a maszk viselése. A vendéglátóipari egységek és az éjszakai üzletek legfeljebb éjjel egy óráig tarthatnak nyitva. Bővítik az úgynevezett „kontaktbuborék” méretét: jelenleg egy család tagjai csak négy további személlyel találkozhatnak. Jövő héttől ezt tíz főre bővítik és hetente változhat ezen „buborékok” összetétele, amelybe bele kell érteni a gyerekeket is.
Az Európa Tanács országai közül Magyarország vette a leginkább semmibe az országgyűlési képviselők munkáját érintő korrupciós ajánlásokat – derült ki a GRECO-csoport szerdán nyilvánosságra hozott évértékelő jelentéséből. A dokumentumból az is kiderül: Magyarország a bírói és az ügyészi munkát átszövő korrupció elleni fellépést összesítő statisztikákban is sereghajtók közé tartozik Európában.
Magyarországgal szemben 2017 óta folyik az eljárás amiatt, mert nem teljesíti a GRECO ajánlásait. Továbbra is várunk arra, hogy meglegyen erre a politikai akarat
– nyilatkozta Marin Mrčela, a GRECO-csoport elnöke a 2019-es jelentést bemutató sajtótájékoztatón. A korrupcióellenes koalíció vezetője ugyanakkor úgy látja, hogy a magyar kormány és a GRECO kapcsolata az utóbbi egy évben javult.
Egy magas szintű országlátogatás során ígéretet kaptunk arra, hogy a kormány teljesíteni fogja az ajánlásokat. Most várjuk az eredményeket
– válaszolta Mrčela az EUrologus kérdésére.
Az EU-tól független, strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet Korrupció Elleni Államok Csoportjának – angol rövidítéssel GRECO – friss jelentése szerint
a magyar kormány mindössze 5-öt hajtott végre az országnak címzett 18 ajánlásból. Ezzel azon 15 európai állam közé tartozik, amelyek különösen rossz arányban hajlandóak együttműködni a korrupcióellenes szervezettel.
Ez a statisztika pontosan megegyezik a tavaly augusztusban nyilvánosságra hozott legutolsó országjelentéssel, mivel a 2019-es, Magyarországra vonatkozó értékelést idén tavasszal nem sikerült elfogadni a koronavírus-járvány miatt.
Magyarország az elmúlt években összesen 7 ajánlást kapott a GRECO-csoporttól arra vonatkozóan, hogyan lehetne a parlamenti képviselők munkáját átláthatóbbá és korrupciómentessé tenni. Ebből a kormány 6-ot egyáltalán nem fogadott meg, ami 85,7 százalékos meg nem felelési arányt jelent.
A parlamenti képviselőket érintő szabályozás területén nincs még egy ország Európában, ahol ilyen rossz lenne ez a mutató.
Az igazságszolgáltatást átszövő korrupció elleni fellépésben jobb a helyzet. A bírók munkájára vonatkozó 6 ajánlásból 3-at fogadott meg a kormány, 3-at pedig nem. Az ügyészeket érintő 5 ajánlásból pedig 1-et teljes mértékben és 3-t részben teljesített a kormány, és csak 1-et hagyott teljesen figyelmen kívül.
Az Európai Bizottság három biztosa, Josep Borrell külügyi főképviselő, Jutta Urpilainen nemzetközi partnerségért és Várhelyi Olivér bővítésért felelős biztos arról beszélt Brüsszelben, hogy 118,2 milliárd eurót szán az EU az unión kívüli fellépésre. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt héten mutatta be az Európai Parlamentben a járvány gazdasági hatásainak leküzdésére szolgáló „Következő Nemzedék EU” című programot, illetve a következő hétéves időszak költségvetését tartalmazó javaslatot. Előbbi 750, utóbbi pedig 1100 milliárd eurós összeget jelent.
Az EU-n kívüli fellépésre biztosítot keretből a legnagyobb tétel a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI), amely 86 milliárd euróval részesül a közös kasszából.
Már a 30 milliárd eurót (több mint 10 ezer milliárd forintot) is meghaladja az európai légitársaságoknak szánt állami támogatások összege, amellyel a kormányok a több mint két hónapja gyakorlatilag működésképtelen iparágat akarják kihúzni a bajból. A mentőcsomagok hatására komolyan átalakulhatnak az erőviszonyok az európai légiközlekedésben, ami nem feltétlenül kedvez majd az utasok pénztárcájának. Ugyanakkor a válság pozitív hozadéka lenne, ha az állami beavatkozás kaput nyitna egy zöld fordulat felé, amelyre enélkül még hosszú éveket kellene várni.
A koronavírus-járvány miatt bevezetett utazási korlátozások következtében a járatok mindössze 10 százalékát tudták a légitársaságok működtetni az elmúlt időszakban. Ez a légitársaságok érdekvédelmi és koordinációs szervezete, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség becslései szerint csak Európában 6,7 millió munkahelyet sodor veszélybe, és összesen 452 milliárd eurós kiesést jelent az összeurópai GDP számára. Ez
a veszteség durván kétszerese a teljes éves magyar GDP-nek vagy 60 százaléka a héten bejelentett uniós gazdasági helyreállítási csomagnak.
(A magyar GDP vásárlóerő-paritáson mérve 214 milliárd euró volt a KSH adatai szerint 2018-ban, az uniós költségvetéshez kapcsolt hitelekből és vissza nem térítendő támogatásokból álló mentőcsomag pedig 750 milliárd eurót jelent az EU 27 tagállama számára összesen.)
Két éve indított pert a magyar és a lengyel kormány az EU úgynevezett kiküldetési irányelvének megsemmisítését kérve, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka azonban azt javasolja, hogy utasítsák el a keresetet.
Egy nagyon régóta húzódó feszültségforrásról van szó, amelyben élesen szemben áll Kelet-Közép- és Nyugat-Európa. Az új, módosító irányelv szerint az azonos helyen azonos bérezés elvét ki kell terjeszteni a szolgáltatásnyújtás szabadságára is, ezzel viszont a keletről nyugatra áramló munkaerő elveszítené az alacsonyabb fizetésből származó versenyelőnyét. A magyar és a lengyel kormány szerint egyértelműen protekcionista intézkedésról van szó, aminek célja, hogy a keleti tagállamok munkavállalóit kiszorítsák a nyugati munkaerőpiacokról.
Az új irányelv célja a jogalkotók szándéka szerint az volt, hogy a munkavállalók számára magasabb szintű védelmet biztosítson – többek között – díjazásukat, valamint szociális és munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat illetően. Vagyis azon tagállamban alkalmazandó szabályokat kell tiszteletben tartaniuk, ahová a munkavállalókat kiküldték, sőt, a 12 hónapot (vagy kivételesen 18 hónapot) meghaladó időtartamú kiküldetésben vannak, a módosító irányelv megköveteli, hogy tekintetükben gyakorlatilag ugyanazokat a munka- és foglalkoztatási feltételeket alkalmazzák, amelyeket a fogadó tagállam munkavállalói tekintetében kell alkalmazni.
Csak hat nap telt el azóta, hogy a magyar kormány közölte, „csak arra kijelölt helyen – Magyarország határain kívül, a magyar külképviseleteken – ad lehetőséget a menedékkérelmek benyújtására”. Ennek előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága két ítéletet is hozott (itt és itt olvashatók, az ítéletek értelmezése pedig itt) konkrét jogesetek kapcsán, de a magyar menekültügyi szabályozásra vonatkozóan. Ezek lényege:
750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alapot javasol az Európai Bizottság az új költségvetési tervezetében, ami az 1100 milliárd eurós uniós hétéves költségvetést egészíti majd ki - ismertette Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az EU új, 2021-27-es időszakra vonatkozó költségvetési tervezetét, amely a koronavírus utáni gazdasági helyreállítás alapjául is szolgál.
A 750 milliárdos mentőcsomag egyértelmű kísérlet arra, hogy összebékítse a tagállami álláspontokat, de határozottan az 500 milliárd eurós német-francia javaslat felé kerekít, szemben az Európai Parlament 2000 milliárdos és a mediterrán államok hasonló nagyságrendű követeleséivel. Ráadásul éppen a fele annak, amit Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos tartott ésszerűnek korábban. Ugyanakkor a tervezet hangsúlyozza, hogy a korábban már elfogadott 540 milliárdos, jórészt kölcsönökből és hitelgaranciából álló mentőcsomaggal együtt már 1290 milliárd eurós mentőcsomaggal lehet számolni.
A Bizottság korábbi terveivel összhangban az új keretköltségvetés is "egy zöld, digitális és rugalmasan alkalmazkodó Európát" fog támogatni, de magában foglalja a járvány tapasztalatait úgy, hogy
nemcsak pénzügyi mentőövet nyújt a tagállamoknak és az európai vállalkozásoknak, hanem bevezet például egy teljesen új egészségügyi programot és megerősíti a válság esetén különböző felszereléseket, eszközöket adományozó közös alapot.
"Az új költségvetés a jövő generációi számára is hasznot fog hozni" - állította az Európai Parlamentben felszólaló Von der Leyen, aki szerint a befektetésekkel Európa megmutatja a polgárai számára, milyen "valódi és kézzel fogható" előnyei vannak annak, ha valaki európai.
Az elmúlt hónapokban komoly feszültségeket keltett a tagállamok között, hogy ki és milyen formában fizesse a gazdasági helyreállítás költségeit. Ezért a kompromisszum jegyében a "Következő Generáció EU" névre keresztelt mentőalap kétharmad-egyharmad arányban vissza nem térítendő támogatásokból és hitelekből áll majd. A támogatásokból minden tagállam részesül majd, a kölcsönt pedig önkéntes alapon lehet majd felvenni, és a tervezet szerint tíz uniós ország nem is fog a lehetőséggel élni.
A javaslat szerint
Magyarországnak például 8,1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, és 6,9 milliárd eurós hitel járna a "Következő generáció" alapból.
Olaszország 81,8 milliárd támogatást, és 90,9 milliárd hitelt remélhet, míg Spanyolország 77,3 és 63,1 milliárdot. Németország, Franciaország, Ausztria vagy Hollandia a tervezet szerint nem venne fel hitelt, viszont sorrendben 28,8 milliárd, 38,7 milliárd, 4 milliárd és 6,7 milliárd támogatást kapnának.
A 750 milliárd eurós helyreállítási alapot nem a zömében tagállami befizetésekre épülő rendes uniós költségvetésből finanszírozzák majd, hanem az Európai Bizottság vesz fel várhatóan 30 éves lejáratú hitelt a nemzetközi pénzügypiacokon, amihez a tagállamok kezességet vállalnak. Ennek az az előnye, hogy a Bizottság a legjobb, AAA-s hitelminősítéssel juthat kölcsönhöz, ami sokkal alacsonyabb kamatot és kedvezőbb feltételeket biztosít, mintha az uniós országok külön-külön folyamodnának hitelért.
Azerbajdzsán több ponton is megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét az úgynevezett „baltás gyilkos” ügyében, Magyarország azonban a tőle elvárható gondossággal járt el – ezt állapította meg a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága keddi ítéletében. (Ez a fórum a 47 tagot tömörítő Európa Tanács bírói szerve, nincs köze a Luxemburgban működő Európai Unió Bíróságához.)
Az ügy lényege, hogy az azeri Ramil Safarov 2004-ben egy NATO békepartnerségi program résztvevőjeként tartózkodott Magyarországon és egy baltával megölte szobatársát, az örmény Gurgen Margarjant. A magyar bíróság ezért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, majd 2012-ben az azeri hatóságok kérésére átadták Azerbajdzsánnak azzal, hogy a büntetését otthon tölti le.
Safarovot azonban már hazaérkezésekor nemzeti hősként ünnepelték, elnöki kegyelemben részesült, és előléptették, börtönben egyetlen percet sem töltött. Örményország tiltakozott, az áldozat hozzátartozói pedig pert indítottak Azerbajdzsán és Magyarország ellen Strasbourgban 2013-ban.
Az Európai Uniónak erős Kína-stratégiára és jobb kapcsolatra van szüksége demokratikus ázsiai országokkal – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője hétfőn.
Borrell a német nagykövetek éves értekezletén foglalta össze az uniós diplomácia előtt álló legnagyobb kihívásokat, természetesen egy videóbejelentkezésben. A külügyi biztos finoman kritizálta a külpolitikában széthúzó tagállamokat, és kifejezetten sokat beszélt Kínáról. Az ország befolyása a világpolitikában lenyűgöző mértékben növekszik, ami egyszerre kelt csodálatot és félelmet a partnerekben, éppen ezért
bizalomra, kölcsönösségre és átláthatóságra kell építeni az EU és Kína viszonyát, ami ma nem igazán valósul meg
– mondta az uniós diplomácia vezetője.
Az alacsony és közepes jövedelmű országok esetében világszerte 554 milliárd dollárral (kb. 178 ezer milliárd forint) gazdagították saját országukat a gazdasági bevándorlók, vendégmunkások, ez az összeg a Világbank előrejelzése szerint ebben az évben mintegy 20 százalékkal, 445 milliárd dollárra (kb. 143 ezer milliárd forint) esik vissza. Ebbe a kategóriába tartozik a világ államainak túlnyomó többsége, kivétel ez alól az euróövezet, Észak-Amerika, Ausztrália és Új-Zéland, Japán és Dél-Korea.
Ha a Föld valamennyi országát számításba vesszük, akkor tavaly 714 milliárd dollár (kb. 230 ezer milliárd forint) áramlott vissza saját országukba a külföldön dolgozóktól. Ebben az elemzésben azonban csak a már említett alacsony és közepes jövedelmű országok várható adatait próbálta meg előrejelezni a Világbank. Ebből a szempontból Magyarország a balkáni, a kelet-európai és a közép-ázsiai volt szovjet utódállamokkal került egy kategóriába.
A Világbank felhívja a figyelmet arra, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság, a lezárások, utazási tilalmak, a társadalmi távolságtartás mind olyan dolgok, amelyek súlyosabban érintik a migráns munkavállalókat. A helyzetet tovább nehezíti, hogy számosan közülük olyan ágazatban dolgoznak – egészségügy, mezőgazdaság –, amelyek nagyon érzékenyen reagáltak a járványra. Ezek a munkavállalók is természetesen ki vannak téve a fertőzés veszélyének, viszont az elsők között kerülnek szóba, amikor a munkahelyek, bérek, esetleg az egészségbiztosítás elveszítése számításba jöhet.
Az alacsony fizetésű gazdasági bevándorló munkavállalók olykor lehetetlen helyzetbe kerülnek: elveszítik munkájukat, bezárják a szálláshelyüket és a korlátozások miatt utazni sem tudnak.
Ugyanakkor a fogadó országok közül több biztosított vízumhosszabbítást, ideiglenes amnesztiát vagy bizonyos mértékű mentességet a kötelezettségek alól.
A magyar kormány újabb, összesen 78 milliárd forintos állami válságkezelő csomagját hagyta jóvá hétfőn az Európai Bizottság.
Az egyik vállalkozástámogatási program 57 milliárd forint értékben hitelekkel segíti azokat a magyar cégeket, amelyek a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe kerültek. A másik, 21 milliárd forintos program vissza nem térítendő támogatásokat nyújt a bajbajutott kis- és középvállalkozásoknak.
Az 57 milliárd forintos (156 millió eurós) hitelkeretből a magyar kormány becslései szerint 140-220 likviditási gondokkal küzdő magyar cég kaphat kölcsönt, legfeljebb 280 millió forint (800 ezer euró) értékben. A hitelből a vállalkozások gazdasági tevékenységének folytatását, újabb befektetéseket vagy a béreket lehet finanszírozni.
A másik, 21 milliárd forintos (60 millió eurós) csomagból akár 6000 kis- és középvállalkozás kaphat vissza nem térítendő támogatást a kormány szerint. A mezőgazdasági vállalkozások legfeljebb 35 millió forintos (100 ezer euró), a halászatban és vízgazdálkodásban érintettek maximum 42 millió forintos (120 ezer euró), az összes többi szektorban tevékenykedő cégek pedig 280 millió forintos (800 ezer euró) segítséget kaphatnak.
Az Európai Bizottság jövő szerdán fogja bemutatni a 2021-27-es uniós költségvetés tervezetét, amelynek nemcsak a hagyományos uniós politikaterületeket kell majd finanszíroznia, hanem a koronavírus utáni gazdasági talpraállítást is. A javaslatnak számos, egymásnak sokszor ellentmondó szempontot kell kielégítenie. Így ha csak nem mellékelnek a dokumentumhoz egy aranytojást tojó tyúkot is, a tagállamok és az Európai Parlament még hosszú hónapokig vitatkozhatnak róla anélkül, hogy akár csak közelébe jutnának a megoldásnak.
Az Európai Parlament múlt héten elfogadott határozatában egy 2000 milliárd eurós kárenyhítési alapot sürgetett. Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai uniós biztos korábban 1500 milliárdot emlegetett sajtóinterjúkban, míg kedden Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdaságért felelős ügyvezető alelnöke 1000 milliárd feletti összeget ígért az uniós gazdasági- és pénzügyminiszterek videókonferenciáját követő sajtótájékoztatóján.
Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök közös javaslatukban ellenben jóval ezalatt az összeg alatt, 500 milliárd euróra árazták be a helyreállítási alapot. Ez az összeg negyede az EP tervének, fele-harmada a Bizottság várható javaslatának, ám
az uniós költségvetési tárgyalások korábbi tapasztalaiból kiindulva az is nagy eredmény lesz, ha ezt sikerül majd az uniós döntéshozóknak elfogadniuk.
Leegyszerűsítve a helyzetet: az Európai Uniónak arra és akkor van pénze, amire és amennyiben a tagállamok adnak neki.
Az uniós költségvetés 70 százaléka érkezik közvetlenül az országok bruttó nemzeti jövedelme (GNI) alapján megállapított tagállami befizetésekből. Emellett az uniós országok az áfa-bevételeik bizonyos részével támogatják az uniós költségvetést, ami további mintegy 12 százalékkal gazdagítja a közös kasszát.
Az EU valóban önálló bevételének csak a maradék durván 18 százalék tekinthető, amely cukoripari illetékből, vámbevételekből és különböző bírságokból származik. (Ezek beszedésére is a tagállamok adtak felhatalmazást a különböző szerződésmódosítások alkalmával, mikor lemondtak az önálló kereskedelem vagy versenypolitika jogáról, és az EU-nak adtak kizárólagos hatáskört ezeken a területeken.)
Ebből következik, hogy a válságkezelésre akkor lehetne többet fordítani, ha a tagállamok többet adnának be a közösbe. Ám egyes országoknak – például Olaszországnak vagy Spanyolországnak – nemhogy korlátozottak a lehetőségei a gazdasági krízis miatt, hanem éppen ők szorulnak segítségre. Mások – például Ausztria, Hollandia vagy Finnország – eddig is a költségvetési szigort és a takarékosságot tartották szem előtt, és ódzkodtak attól, hogy többel járuljanak hozzá az uniós költségvetéshez.
"A magyar kormány nem ért egyet az Európai Unió Bíróságának ítéletével a tranzitzónákat illetően, de Magyarország köteles betartani az ítéletet, így nem tehet mást, mint hogy megszünteti a tranzitzónákat" – jelentette ki Gulyás Gergely a kormányinfón. Ez a mondat önmagában is elemzést érdemel. Egy ítélettel lehet nem egyet érteni, ennek azonban semmilyen jelentősége, jogi vonatkozása nincs, tulajdonképpen értelmetlen ilyen kijelentéseket tenni, persze politikai céljai lehetnek ezzel a kancelláriaminiszternek, de annak sincs köze az ítélet hatályához. Viszont a vonatkozó bírósági ítéletek (két ítéletről van szó, itt és itt olvashatók teljes terjedelemben)
egyetlen szóval sem említik, nem is utalnak arra, hogy a tranzitzónákat be kellene zárni, ezzel kapcsolatban a döntés nem ró kötelezettséget a magyar kormányra.
Ugyanakkor, ha a kormány kijelenti, hogy tisztában van azzal, hogy be kell tartania az ítéletet, és be is tartja, akkor az csak egy részletkérdés, hogy mi történik a tranzitzónákban. Az ítéletnek számos megállapítása van még, ez alapján úgy tűnik, hogy ezeket is kötelezőnek érzi saját magára nézve a magyar kormány. Ide tartozik például, hogy az Európai Unió Bírósága kimondta a magyar jogalkotó által kreált biztonságos tranzitország fogalmáról, hogy az nem létezik, európai jogi keretek között nem értelmezhető. Pedig erre épült a magyar menekültügyi eljárás, a magyar hatóság erre hivatkozva nyilvánította elbírálhatatlannak a kérelmeket, vagyis nem is vizsgálta érdemben a beadványokat, hanem aki Szerbia felől érkezett, annak azonnal visszadobták a kérelmét. A luxemburgi döntés alapján a magyar hatóságoknak erre már nem lehetett volna hivatkozni – de a fejlemények alapján úgy tűnik, hogy a kormány célja annak ellehetetlenítése, hogy egyáltalán kérelmet adjanak be a menedékkérők.
Bemutatta az Európai Bizottság az új biodiverzitási stratégiát, amely a része az európai zöld megállapodásnak (Green Deal). A Bizottság szerint a válság megerősíti azt az elképzelést – és felgyorsítja a megvalósítását –, hogy az európai gazdaság zöldítése felé kell elmozdulni. A rendelkezésre álló számítások szerint a három kulcsfontosságú gazdasági ágazat, a mezőgazdaság, az építőipar, valamint az élelmiszer- és italágazat nagymértékben függ a természettől, és több mint 7 ezer milliárd eurót termel.
Az EU Natura 2000 természetvédelmi hálózatának haszna a becslések szerint évi 200–300 milliárd euró. Ugyanakkor, ha semmi sem változik a természeti erőforrások kihasználása terén, akkor az EU átlagos GDP-je akár két százalékkal, illetve az EU egyes részein még ennél is nagyobb mértékben csökkenne. Az emberi tevékenység ijesztő változást hozott a Földön:
a vadon élő fajok állománya világszerte 60 százalékkal csökkent az elmúlt 40 évben, és mintegy 1 millió fajt fenyeget a kihalás veszélye az elkövetkező évtizedek alatt.
A magyar munkanélküli rendszer még békeidőben sem ad megfelelő védelmet, a koronavírus miatt bevezetett munkahelyvédelmi támogatások pedig jóval szűkmarkúbbak a többi európai ország programjaitól - állapítja meg az Európai Bizottság legfrissebb országjelentése szerdán.
Az európai szemeszter tavaszi csomagjában az Európai Bizottság azon országok számára fogalmazott meg ajánlásokat, amelyek főbb államháztartási mutatói eltérnek az európai referenciaértéktől. Mint azt Paolo Gentiloni gazdaságpolitikáért felelős uniós biztos a csomagot ismertető sajtótájékoztatón kifejtette:
az ajánlások nem a költségvetési fegyelemről szólnak ezúttal, hanem a koronavírus okozta gazdasági-társadalmi válság kezeléséről.
A május elején benyújtott magyar konvergenciaprogramban az Orbán-kormány azt írta, hogy a GDP 2,8 százalékát fogják a koronavírussal kapcsolatos intézkedésekre fordítani, amelyet a költségvetési átcsoportosításokból, megtakarításokból és új adókból fognak fedezni. Ehhez jönnek még a GDP mintegy 1,8 % százalékát kitevő gazdaságélénkítési és munkaerőpiaci támogatások.
A magyar kormány által benyújtott gazdasági programok alapján a Bizottság úgy számol, hogy az államháztartási hiány 5,2 százalékra ugrik majd 2020-ban, és 4 százalékos lesz 2021-ben. Az államadósság a bruttó hazai termék (GDP) 75 százalékát teszi majd ki idén. A Bizottság decemberben még azt kérte a kormánytól, hogy az államháztartási hiány maradjon 4,7 százalék alatt, de a körülményeket figyelembe véve ezt az eltérést elfogadhatónak ítélik, és kimondják azt is, hogy
A KORMÁNY HATÁSOS LÉPÉSEKET TETT ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY A KORÁBBI KÖLTSÉGVETÉSI CÉLOKAT BETARTSA.
Ugyanakkor egy sor kritikát fogalmaznak meg magyar kormány válságkezelésével és általános politikájával kapcsolatban. A dokumentum kibontja a Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a magyar koronavírus-törvénnyel kapcsolatban kifejtett aggályait is. A magyar kormánynak adott rendkívüli hatalom szélesebb, mint a többi tagállamban, és nem szabtak neki határidőt.
Néhány intézkedés felveti a szükségesség és arányosság kérdését, illetve beleavatkozik a gazdasági életbe, és veszélybe sodorja az állami szabályozási környezet stabilitását
- írja a Bizottság. Példaként a munkajogi szabályoztól való eltérésre hivatkoznak, vagy arra, hogy a katonaság átvette az irányítást bizonyos magánvállalkozásoknál a vészhelyzetre hivatkozva.
Hat hónappal akarja meghosszabbítani az európai polgári kezdeményezések aláírásgyűjtésének határidejét a koronavírusra való tekintettel az Európai Bizottság – tájékoztatta az intézmény jogi ügyekért felelős szóvivője, Christian Wigand az EUrologust. Ha a hosszabítási javaslatot jóváhagyja az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa, akkor
a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) aktivistái is újabb fél évet nyertek ahhoz, hogy megszerezzék a szükséges aláírásokat az európai kezdeményezésükhöz.
Mint arról beszámoltunk, a nemzeti régióknak közvetlen uniós támogatást igénylő kezdeményezéshez meglett a szükséges 1 millió aláírás, azonban a befogadáshoz szükséges másik feltételt nem teljesítette. Magyarországon, Romániában és Szlovákiában lépte át az aláírók száma a népesség arányában megállapított nemzeti minimumértéket.
Így még legalább négy további tagállamban kell támogatókat találni ahhoz, hogy az SZNT a Bizottság elég terjeszthesse az európai polgári kezdeményezést.
Túl korai lenne még az EU és Törökország közötti megállapodás megújításáról beszélni, de azt el kell ismerni, hogy Törökországot továbbra is támogatni kell azért, mert segíti az EU-t a migráció kezelésében - jelentette ki Várhelyi Olivér, a szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztos az Európai Parlament külügyi szakbizottságának ülésén. A meghallgatáson az EP-képviselők kérdezhették a biztos a szomszédos országoknak, illetve a tagjelölt Törökországnak szánt uniós pénzügyi támogatások jövőjéről.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által meghirdetett "geopolitikai Bizottság" elképzelés jegyében
a biztos egyszerre fogalmazott meg kritikát Törökország külpolitikájával szemben, miközben elismerte, hogy az EU-nak is érdeke az együttműködés az országgal.
Várhelyi például rámutatott, hogy Ankara beavatkozása a líbiai konfliktusba súlyosbította a konfliktust, ahogy arra is, hogy Ciprus területi integritását sértik a szigetország partjainál végzett szénhidrogén-fúrások. Azt is hozzátette, hogy ez utóbbi, illetve a török-görög határon márciusban történt események nem javították az EU és Törökország kapcsolatát.
„A kormány ragaszkodik a határvédelem elemeihez, mert azok garantálják a belbiztonság stabilitását. Magyarország ezért minden jogi lehetőséget megragad, hogy a tranzitzónákról szóló bírósági ítéletet felülvizsgáltassa” – jelentette ki a Kossuth rádióban Bakondi György. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az Európai Unió Bíróságának múlt heti ítéletéről beszélt, amelynek lényege:
Fontos újólag leszögezni, hogy ennek a döntésnek semmi köze „illegális bevándorlók erőszakos letelepítéséhez” vagy a magyar határvédelemhez, az ügy csak és kizárólag menekültügyi eljárásokra vonatkozik. Az európai jog elsőbbségéről az uniós szerződések rendelkeznek, amelyeknek valamennyi tagállam, így Magyarország is részese, vagyis rá nézve is kötelező. Ennek alapján az Európai Unió Bírósága az a fórum, amely egy jogvitában a végső szót kimondja, fellebbezési lehetőség nincs.
Itt és itt olvashatók viszont elemzéseink a német alkotmánybíróság május eleji döntéséről, amely ugyanakkor szembement az Európai Bíróság egyik határozatával, ami után újra vita indult el.
A britek nem értik a brexit legalapvetőbb következményeit sem - jelentette ki Michel Barnier, az EU főtárgyalója a Brüsszel és London közti egyeztetések legújabb fordulóját értékelő pénteki sajtótájékoztatóján.
Bár a brexit politikai része véget ért azzal, hogy az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az EU-ból, a feleknek továbbra meg kell egyezniük a gazdasági és egyéb kapcsolatokról az év végéig tartó átmeneti időszakban.
Az álláspontok azonban a májusi tárgyalási fordulón sem közeledtek egymáshoz. Barnier ezúttal is pontosan azokat a vitás pontokat emelte ki, mint az elmúlt hónapokban - annyi különbséggel, hogy ezt egyre élesebb hangnemben tette.
2 ezer milliárd eurós válságkezelési csomagot sürget az Európai Parlament a pénteken elfogadott állásfoglalásában. A képviselők jelentős többsége által, vagyis 705-ből 505 igen szavazattal elfogadott dokumentum
egy olyan "robosztus gazdaságélénkítő csomagot" követel a koronavírus kárainak enyhítésére, amely kiegészíti az uniós 2021-27-es keretköltségvetesét.
Az Európai Bizottság május 27-én fogja bemutatni a hosszútávú költségvetésre vonatkozó legújabb tervezetét, miután az európai állam- és kormányfők legutóbbi videókonferenciájukon arra kérték fel, hogy a gazdasági válságra való tekintettel dolgozza át az eddigi elképzeléseket.
Az EP-képviselők most megszavazott határozatukkal lényegében tanácsot adnak a Bizottságnak ahhoz, hogy alkosson meg olyan tervezetet, amely az európai polgárok érdekeit szolgálja.
Az Európai Bíróság előbb-utóbb arra kényszeríti a magyar hatóságokat, hogy elbíráljanak menedékkérelmeket. A magyar szabályozás ugyanis arra épül, hogy a hatóságoknak ne is kelljen eljutni például annak a kérdésnek a megválaszolásáig, hogy kaphat-e a menekültstátuszt, aki egy polgárháborúból menekül, aki nemi identitása miatt üldöztetésnek van kitéve, vagy akit vallási alapon hátrányosan különböztetnek meg. Ennek érdekében a magyar jog bevezette a "biztonságos tranzitország” fogalmát, ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy aki Szerbia felől éri el Magyarországot (de ebből a szempontól minden szomszédos ország biztonságos tranzitország, mert sehol nincs háború), annak a kérelmét el sem bírálják, hanem azonnal elutasítják. Konkrét eset kapcsán március 19-én erről a gyakorlatról állapította meg az Európai Bíróság, hogy sérti az uniós jogot, és erre hivatkozással nem lehet eltekinteni a kérelem érdemi elbírálásától.
Az Európa Unió Bírósága elé viszi az Ausztriában dolgozó külföldi munkavállalóktól megvont családi kedvezmények ügyét az Európai Bizottság. Az intézmény tavaly januárban indított kötelezettségszegési eljárást Ausztriával szemben, miután 2019-ben egy olyan törvény lépett életbe az országban, amelynek értelmében másképpen számítják az országban dolgozó uniós polgárok családi ellátásait és adókedvezményeit, ha a gyerekeik külföldön élnek.
Mint arról beszámoltunk, az intézkedés különösen súlyosan érinti az Ausztriában dolgozó mintegy 40 ezer magyar munkavállalót: a becslések szerint évi 11 milliárd forintnyi juttatástól fosztja meg őket.
A Bizottság indoklása szerint
az osztrák rendszer különbséget tesz az országban dolgozó saját és a többi uniós állampolgár között a családi adókedvezmények és egyéb juttatások elosztásánal, és ezzel megsérti a szabad munkavállaláshoz való uniós jogokat, illetve a társadalmi ellátórendszerek közti harmoninációról szóló uniós szabályozást is.
"A menedékkérőknek vagy kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a szerb–magyar határon található, röszkei tranzitzónában való elhelyezését „őrizetnek” kell minősíteni, ami azonban nem haladhatja meg a négy hetet áll" - az Európai Bíróság csütörtöki ítéletében. Hozzáteszik: az uniós joggal ellentétes, ha az őrizetbe vételre az ezt elrendelő, indokolással ellátott határozat előzetes elfogadása nélkül, továbbá ezen intézkedés szükségességének és arányosságának vizsgálata nélkül kerül sor. Ebben az esetben az eljáró bíróságnak el kell rendelnie a haladéktalan szabadon bocsátásukat.
A magyar koronavírus-törvény rendelkezéseit a magyar politika kontextusában kell értelmezni - hívta fel a figyelmet Věra Jourová európai értékekért és jogérvényesülésért felelős biztos az Európai Parlament plenáris ülésén. A biztos kifejtette, hogy az Európai Bizottság még nem indít kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, de nagyon alaposan ellenőrzik a jogállamiság helyzetét.
A koronavírus-törvénnyel kapcsolatban a legnagyobb aggodalmuk az, hogy nem konkrét időszakra szól. Külön vizsgálják például azt az új jogi kiskaput, amely egy külön szerződés keretében lehetővé teszi a munkavállalók és a cégek számára, hogy eltérjenek a munkajogi szabályozástól, és azt is, hogy az adatvédelmi előírásoknak megfelelnek-e a koronavírus-törvénnyel kapcsolatban elfogadott szabályozások.
Emellett Jourová arról is beszélt, hogy a 2021-27-es keretköltségvetési időszakról szóló tárgyalásoknál
még mindig napirenden van az uniós támogatások felfüggesztésének lehetősége abban az esetben, ha egy tagállam súlyosan és rendszerszinten megsérti a jogállamiság és a demokrácia elveit. Ez az eszköz nem vesztheti el a súlyát
- jelentette ki.
Az EP zöld frakciója kezdeményezte, hogy ismét napirendre vegyék a magyar koronavírus-törvényt és a jogállamiság helyzetét a májusi plenáris ülésen. Gwendoline Delbos-Corfield francia képviselő, a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárás jelentéstevője a vitán azt mondta:
nem szeretné, hogy a magyarok másodrangú állampolgárok legyenek Európában, mert nincsenek azonos jogaik a többi európaival.
Azt is kifejtette, hogy a törvény egyik legaggasztóbb eleme, hogy képes elhallgattatni azokat újságírókat és állampolgárokat, akik kritizálják a kormány válságkezelését. Az önjelölt diktátorok öncenzúrázó álma válik ma Magyarországon valóra. Az Európai Bizottságnak nem kellene megvárnia, hogy újságírókat börtönözzenek be, mondta. A képviselő rámutatott, hogy egy szerencsei és egy gyulai férfiért is kiszállt a rendőrség, hogy bevigye őket kihallgatásra a Facebook-on közzétett kormánykritikus véleményük miatt.