Ne vessük oda áldozatként lassabb barátainkat, ha medvetámadással nézünk szembe
Szó szerint ezt a jó tanácsot/kérést/intelmet fogalmazza meg az amerikai Nemzeti Park Szolgálat Facebook-bejegyzésében, amelyben az egyesült államokbeli nemzeti parkokban túrázó látogatókat igyekeznek hatékony tanácsokkal ellátni arra az esetre, ha a Jellystone parkban hirtelen feltűnik szemközt velük Maci Laci, egy uzsonnáskosárral a karján.
A posztban komolyan veendő instrukciók is szerepelnek, hiszen valóban előfordul, hogy a kirándulók és a rezidens medvék mozgáskörzete átfed egymással. A parkfelügyelet legfőbb tanácsa, hogy ha medvét látunk, ne kezdjünk futni az ellenkező irányba (illetve az állat irányába se), mert a medve úgyis gyorsabb nálunk, a mozgással pedig csak támadásra ingereljük.
Ha a velünk farkasszemet néző medve csak álldogál, a legokosabb, ha lassan oldalazva eltávolodunk tőle. Így szemmel tarthatjuk, az oldalazó mozgást valószínűleg nem fogja fenyegetésként értékelni, és megbotlani is nehezebb, mint hátrálás közben. Ha követ minket a medve, álljuk meg, ne mozogjunk tovább
És ne lökjük oda lassabb barátunkat, még akkor se, ha úgy gondoljuk, hogy barátságuk már túljutott a zenitjén.
Mint írják, a legtöbb medve nem szeretne megtámadni minket, csak azt akarja, hogy békén hagyják. Ezért emberszerű zajokat kell csapni, amelyek még véletlenül sem a prédaállatra emlékeztetik a medvét. Ha esetleg a medve a hátsó lábaira áll, az sem jelet feltétlenül kellemetlenséget, mert a felágaskodó medve inkább kíváncsi, mint fenyegető.
A poszt végén hozzáteszik, hogy mindazonáltal nagyon sajnálják, ha egyes "barátokat" mégis csak azért vittek magukkal ismerőseik túrázni, hogy csaliként feláldozzák őket, ha támadna a medve.