Kiállítás Sanghairól, amit egy magyar építesz tett olyanná, amilyenné ma is ismerjük (már ha ismerjük, de leginkább csak elképzeljük)
Még hét végéig lehet megnézni az “Elbűvölő Sanghaj” fotókiállítást az Ybl Budai Kreatív Házban, sőt írhatnám azt is, hogy megtekinteni, mert ez egy amolyan hivatalos kiállítás, amit a Kínai Népköztársaság és Budapest székesfőváros, és amúgy is az "Egy övezet, egy út kezdeményezés" ötödik évfordulója alkalmából, bármit is jelentsen ez a kezdeményezés, mármint öltönyös politikusokon, átvágott szalagokon és állami hírügynökségek fotóarchívumaiba illő, kényszeredett mosolyokon kívül.
Hogy mégis miért érdemes elmenni erre a kiállításra mégis? Hát mert Sanghaj, a modern és a régi is elég sokat köszönhet egy magyar építésznek, aki az első világháborúban Lengyelországban esett fogságba, majd valahogy a világ másik felére keveredett, ahol felhúzott egy fél várost. Ez persze csak a vázlatos ismertető, a teljes történet egész estés, színes és szélesvásznú. A kiállítás ugyan nem ezt a történetet mutatja be, hanem a várost, ami kicsit európai, nagyon ázsiai, modern és mégis kopott és történelmi.