A Csernobil vagy magyar kórház margójára: Csepel vagy a Zóna a Sztalkerből?
Már egy ideje dübörög a Csernobil-láz, hála az HBO sorozatának. Viszont ahogy az Indexen nemrég megjelent kvízből kiderült, nem kell ahhoz atomkatasztrófa vagy évtizedes karantén, hogy valami vacakul nézzen ki, így például pár magyar kórház is úgy néz ki, hogy az akár Pripjatyban is lehetne.
Kicsit hasonló elképzelésre épült egy két évvel ezelőtti művészeti projekt, amit most szembe terelt velem a közösségi média, amely azt a kérdést teszi föl: Mi a különbség Csepel egyes részei és valami posztapokaliptikus scifi helyszíne között? A válasz pedig valami olyasmi, hogy alapvetően csak az atmoszféra. Ha például egy csepeli biciklizés alatt fölvett videóra alávágjuk Andrej Tarkovszkij gyönyörű, Sztalker című filmjének hangsávját, gyakorlatilag olyan, mintha a Zónában lennénk, ahogy ez Somló Dávid 2017-es, Horizont című videójában látható.
Aki nem látta volna, az 1979-es filmben egy író, egy tudós és vezetőjük, a sztalker akar bejutni a katonaság által szigorúan őrzött Zónába, ahol valamilyen ki nem fejtett esemény miatt a valóság szabályai felborultak, és ahol állítólag van egy szoba, ami teljesíti az emberek vágyait. A Zóna nagyjából úgy néz ki, mint a csernobili lezárt zóna (bár a film hét évvel megelőzte a szerencsétlenséget), egy katasztrófa után magára hagyott iparvidék. Vagy, ahogy Somló művéből kiderül, mint Csepel. Csak ott nem biztos, hogy van minden vágyat valóra váltó szoba.