2013. október 18., 23:27 Módosítva: 2015.09.15 10:34
Amikor a fukusimai atomerőmű megsérült a 2011-es földrengésben és az azt követő szökőárban, több mint százezer embernek kellett elhagynia otthonát, mert a környék veszélyessé vált. A lezárt területen szellemvárosok alakultak ki, ahová a lakók csak havonta egyszer térhetnek vissza, de éjszakára már nem maradhatnak ott. Senki sem tudja, hogy meddig lesz ez így.
Tekintse meg a további képeinket
2013. október 1., 16:53 Módosítva: 2013.11.06 10:27
Magyar származású alapító-szerkesztője, Stefan Lorant, a kor legelismertebb vizuális szakembere volt. A náci üldözés elől Németországból Angliába menekült Lorant kollégái szerint elképesztő fegyelemmel és végtelen makacssággal irányította a lapot, szerkesztői évei alatt az újság kis híján bele is rokkant a magas elvárásaiba. Németországból importált munkamódszereinek köszönhetően azonban alapjaiban újult meg a teljes brit sajtó képivilága. A Picture Postnak dolgozó fotóriporterek kezdtek először könnyű és gyors Leica kamerákkal fotózni, amivel semmilyen addig használt technika nem tudott versenyre kelni. A Picture Post egyedi képivilága soha nem látott sikereket és elképesztő példányszámokat hozott a kiadójának.
Tizenkilenc év alatt Európa összes ismert fotóriportere dolgozott legalább egyszer az újságnak, az évek során megvásárolt 9000 képes történet minden elképzelhető oldalról bemutatja a 30-as, 40-es éveket. A Picture Post hagyatékát őrző Hulton Galéria ma 30 millió fotóból és negatívból áll, az amerikai Life magazin gyűjteménye mellett ez a világ második legnagyobb magánkézben lévő fotóarchívuma.
Tekintse meg a további képeinket
2013. szeptember 30., 00:10 Módosítva: 2017.01.04 15:37
A gleccserek olvadnak, a táj folyamatosan alakul, de Grönlandnak még mindig a legnagyobb részét jég borítja. A sziget valóban zöld területein élő 56 ezer helyi próbál alkalmazkodni a változó körülményekhez, miközben a kutatók a Grönlandon, az Északi-sarknál tapasztalt jelenségekből próbálják megfejteni, milyen ütemben és milyen hatással lesz a klímaváltozás a világ többi részére.
Tekintse meg a további képeinket
2013. augusztus 21., 00:07 Módosítva: 2014.10.17 15:28
Az 1900-as évek elején a seattle-i fotográfus és etnológus, Edward S. Curtis (1868–1952) elhatározta, hogy az Egyesült Államok nyugati államaiba utazik, és dokumentálja a nyugati civilizáció által még meg nem érintett őslakosok hétköznapjait. Az elkövetkező húsz évben több mint 80 törzset keresett fel, 40 ezer fényképet és hatalmas mennyiségű jegyzetet készített – a vadnyugat mára legendássá vált alakjait, Ülő Bikát és Buffalo Billt is megörökítve –, 10 ezer viaszhengerre vett fel hangzóanyagot, valamint filmet forgatott. Az eredmény a The North American Indian címmel 1930-ban megjelent 20 kötetes munka. A mű dokumentumértékét a kortársak is elismerték, ám a portrék ábrázolásmódját színpadiasnak, a „nemes vadember" ideálját megtestesítőnek tekintették. Curtis képeiből válogattunk.
Tekintse meg a további képeinket
