Index Vakbarát Hírportál

Nagy Attila Károly

nak

Apollo-Soyuz Test Project1975

Soyuz 171975

Soyuz 18a1975

Viking 11975

Tudjuk, mi lesz a vége, de így is visszatartjuk a levegőt Tudjuk, mi lesz a vége, de így is visszatartjuk a levegőt

Egy recsegő konzervdobozban mentek el először emberek a Holdra. Az első ember szinte hibátlan film arról, hogyan tett meg egy komplett civilizáció egy drága, de hatalmas lépést.

október 18. 20:22

Hány megapixeles a szemünk? Hány megapixeles a szemünk?

Nem jó a kérdés, mert az emberi látás nem úgy működik, mint a digitális kamerák. Egyébként kb. 576 megapixel.

október 13. 06:54

Lángszóró vagy kaméleon? Tippek, trükkök poloskainvázió esetére Lángszóró vagy kaméleon? Tippek, trükkök poloskainvázió esetére

Cikkünk után rengeteg olvasói levél érkezett, amikből valóságos egységfront bontakozott ki az életünket megkeserítő rovarok ellen.

október 12. 12:42

Pár nappal ezelőtt készült ez a remek fotó a kínai Longjiang-2 műhold jóvoltából. A műhold májusban állt Hold körüli pályára egy nagyobb kommunikációs műhold társaságában, Kína a leendő Holdküldetések kapcsolattartási módjait teszteli jelenleg ezekkel a szerkezetekkel. Szerencsénkre van kamera is a Longjiang-2 fedélzetén, és a földi irányítás megfelelő együttállás esetén ilyen pazar fotók készítésére is parancsot tud adni. Saaaajt! (Via New Scientist)

Akinek hozzám hasonlóan van egy kis ("kis") kattanása az űrhajózás, űrkutatás, rakéták, űrszondák felé, az biztosan szívesen rak otthon a falra ilyesmi témájú fotókat, nyomatokat, posztereket. Mivel nemrég hozta a posta egyenesen Skandináviából, szeretném megmutatni a legfrissebb szerzeményemet.

A svéd Märka Design kifejezetten űrkutatással, tudományos témákkal, filmekkel kapcsolatban tervez és gyárt különféle termékeket, a jó minőségű nyomatoktól kezdve, a pólókon, matricákon át, ékszerekig, miegymásig. Minimalista dizájn, szemnek kellemes színek, ötletes grafikai megoldások jellemzik munkáikat, nekem kifejezetten kedvencem a kis céget vezető Katarina Eriksson építész, dizájner, űrszakértő által tervezett West Area Computing Unit fiktív patch, ami a NASA programozással foglalkozó matematikusainak – mind afroamerikai nők – állít emléket.

A bonyolult képletekből, számításokból álló gomolygó füstön és lángcsóván lovagol az űrbe egy Atlas LV-3B rakéta, ami a Mercury-programban az első amerikai űrhajóst, a két éve elunyt John Glennt vitte Föld körüli pályára 1962-ben. Az erős szimbolikájú kép arra emlékeztet, hogy mennyire fontos volt az élő kompjútereknek is hívott matematikus nők munkája az amerikai űrprogram legelején, amiről egyébként A számolás joga (Hidden figures) 2016-os film is szól.

Olvasónk, János, egy tegnapi cikkünkkel kapcsolatban elképesztő levelet írt. Azt írtuk, hogy drámaian felgyorsult az Oroszország északi-sarki területein lévő Vavilov-jégsapka olvadása, 2015-16-ban egyetlen év alatt a jégsapka 4,5 köbkilométernyi (körülbelül 4,5 milliárd tonnányi) jeget veszített el. És most jöjjön a levél:

A Vavilov-jégsapka 2015-2016 közt 4,5 milliárd köbméter jeget vesztett, vagy ha úgy jobban tetszik 4,5 köbkilométert. A szám elképzelhetetlen soknak tűnik, így megpróbálom szemléltetni:

  • Sétáljunk egy nagyot, mondjuk 2 órát, mialatt megteszünk egy 7,5km túrát egy hatalmas 2,4km átmérőjű kör mentén. Ha erre a képzeletbeli körre 1km magasságig jeget rakunk, akkor megkapjuk a 4,5km3-et.
  • Egy átlagos magyar ember naponta olyan 150 liter vizet használ el. A felolvadt jég vízmennyisége 3000 évre fedezné 10 milliós országunk háztartási vízszükségletét.

De nem is a térfogat az igazán nagy, hanem az energia, ami ahhoz kell, hogy ezt a jeget megolvassza.

  • A jég fajlagos olvadáshője ugyanis 333,7 kJ/kg. Ami 79,5-szer több, mint a víz fajhője. Azaz annyi energiával amennyivel egy 1 kg jeget meg tudunk olvasztani, a szobahőmérsékletű vizet fel tudjuk melegíteni 100 Celsius-fokra! (4,5 köbkilométer jég felolvasztásához 1 501 650 000 000 000 kJ avagy 1 501 650 000 000 megajoule (...) avagy másfél exajoule energia szükségeltetik. - a szerk.)
  • Egy 2 kW-os hajszárítóval 2 perc 45 másodperc alatt olvaszthatunk meg a 1 kg jeget. Ha tehát hajszárítóval álltunk volna neki a jégnek, akkor olyan 24 millió évbe telt volna, míg a 4,5 köbkilométernyi jég elolvad.
  • Paks a maga 1940 MW teljesítményével már gyorsabb lenne: 24,5 év.
  • Ha már nukleáris energia, 24 000 hirosimai atombomba (Little Boy: 16 kilotonna, 67 TJ) tudna felolvasztani ekkora jégmennyiséget. A világon felrobbantott legnagyobb bomba az Ivan, vagy Tsar bomba volt a maga 50 megatonnájával. Ebből már csak 7-re lenne szükség.
  • Fejezzük ki az energiaszükségletet a Nap teljesítményében. A Nap maga 3,86e26 W/másodperc termelésével 4 nanomásodperc alatt megtermeli a szükséges energiamennyiséget.
  • Ha a földre érkező 1000 W/négyzetméter napsugárzást vesszük, akkor számoljuk ki úgy, hogy egy 1x1x1 méteres jégkockát 38 napig tartó folyamatos napsütés tudna felolvasztani. 2012-ben 7 nap 7 óraba telt volna a világnak annyi villamosenergiát termelni, hogy a 4,5 köbkilométernyi jeget felolvassza.
  • A Szent Helen vulkánnak 14-szer kellene kitörnie, hogy annyi energia szabaduljon fel, mint ami 4,5 köbkilométer jég megolvasztásához kell.
  • 9-es erejű földrengésből 3,62 is elég. Tegyük hozzá, hogy 8,5 feletti erősségű földrengés nem túl gyakori, 1901-2000 közt 10 volt.
  • Ami mindezt pusztításban felül tudja múlni, az a 14 km átmérőjű meteorit, ami feltételezések szerint kipusztította a dinókat. Becsapódásakor 266 000-szor több energia szabadult fel, mint amennyi ennek a 4,5km3 jég megolvasztásához szükséges.
  • Mivel az egész az emberi kapzsiságnak köszönhető, fejezzük ki pénzben is: hogyha ezzel az energiával a leghatékonyabb módon egy AntMiner S9-el bányásznánk bitcoint, akkor 41 milliárd dollárt lehetne keresni.

Bevallom nem számoltam utána, hogy helyes-e minden fent fölsorolt adat és számítás, de így is, úgy is lenyűgöző az egész.

Rovatok