Kevés kivételtől eltekintve világszerte olvadnak a gleccserek. Az olvadásnak pedig nemcsak globális, hanem konkrét és veszedelmes helyi következményei is lehetnek - derül ki egy osztrák kutatásból.

Egyrészt az elolvadt jégtömegekből a gleccser egykori nyelvének helyén tavak keletkeznek, amelyek a későbbiekben kiléphetnek medrükből, és hatalmas árhullámokat okozhatnak - közölte Hermann Häusler, a Bécsi Egyetem kutatója a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása szerint. Ez esetben több százezer köbméter víz zúdulhat hirtelen a völgybe. Egy ilyen óriási árhullám mindent elpusztítana, ami az útjába kerül.

Másrészt a gleccser visszahúzódását követően a hegyoldalak is instabillá válnak, megnő a földcsuszamlás veszélye, például földrengés esetén. A kutatók szerint az efféle katasztrófák minden évben emberéleteket követelnek.

Häusler egy európai és közép-ázsiai gleccserek kockázati potenciálját felmérő európai uniós projektet irányít, amely során kollégáival az éghajlatváltozás következményeit elemzik az osztrák Alpok, a svéd Lappföld és Kirgizisztán (Tien-san hegység) gleccsereire nézve. Az efféle katasztrófákat hatékonyabb előrejelzési modellekkel és az azokhoz alkalmazkodó földhasználati tervekkel szeretnék megelőzni.

A kutatók a Tien-san hegységben a leghosszabb magashegységi gleccsert, a 80 kilométer hosszú Inilcseket tanulmányozzák. Itt egy sajátos helyzet állt elő, ugyanis ugyanazon a hosszúsági és szélességi fokon az általánosságban visszahúzódó gleccser egy része még mindig aktívan terjeszkedik. Ezen kívül az Inilcsek északi és déli része között rendszeresen keletkezik egy tó, amely alig ismert okokból kifolyólag szinte évente kilép medréből.

A magashegységi gleccserek jövőjét illetően Häusler úgy vélekedik, hogy a helyzet csak romlani fog. Ugyanakkor nem osztja néhány kollégája azon nézetét, miszerint ötven év múlva már nem lesznek gleccserek.