A bremerhaveni Alfred Wegener Sarkvidék- és Tengerkutató Intézet (AWI) tudósai merülőrobottal végeztek méréseket, melyek a jégtakaró fényáteresztő képességét vizsgálták. A kutatásokból kiderült, hogy az olvadékvíz összegyűlésének helyén több napfény, ezáltal több meleg hatol a jégbe. A kutatócsoport 2011 nyarán vizsgálta meg, milyen hatással vannak az olvadékvízből álló tócsák a jégtakaróra. A kamerával és fényérzékelővel ellátott robot összesen hatezer helyen mérte a fényviszonyokat a jég alatt.

A szakértők a Geophysical Research Letters szaklapban számoltak be a kutatási eredményekről. Megállapították, hogy az elmúlt évtizedekben a jégtakaró nemcsak zsugorodott, hanem vékonyabb is lett. Marcel Nicolaus, az AWI szakértője szerint vastag, többéves jeget már hiába is keresnénk; a jégtakaró több mint ötven százaléka vékony, egyéves jégből áll, amelyet meglehetősen nagy felületen borít az olvadékvíz.

Nicolaus úgy látja, a sok olvadéktócsával borított fiatal, vékony jég nemcsak háromszor annyi fényt nyel el, mint a régebbi jég, hanem kétszer annyi napsugárzást is fölvesz. Mivel azonban a vékony jég kevesebb fényt ver vissza, ezért az olvadása is gyorsabb lesz.