Van két cikkálmom, amit újságírói pályfutásom alatt mindenképpen szeretnék megvalósítani, szigorúan a tudományos ismeretterjesztés nevében. Az egyik: egy héten át sörözni, és megírni, milyen volt. A másik: percről percre tudósításban közvetíteni pár éven át a helyszínről, hogyan süllyednek el szép lassan a Maldív-szigetek a klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés következtében. Ha minden jól megy, egy hét múlva az egyiket lehúzhatom a bakancslistámról.
Az egész Paolai Szent Ferenccel kezdődött. A XV. században élt itáliai szerzetes alapította meg a Legkisebb Testvérek Rendjét, úgy is mint Ordo Minimorum, vagy paulánusok; a rend német földre települt szerzetesei pedig az első Paulaner sörfőzdét, 1634-ben, Münchenben. A paulánusok szigorú szabályok szerint éltek, rengeteget böjtöltek, vezekléseket tartottak – és emellett piszok jó söröket főztek, amiket rendszeresen fogyasztottak is. A húsvéti böjti időszakra külön sört főztek, amit Szent Ferenc áldott olajának, illetve Salvatornak (latinul megváltó) neveztek, ez egy doppelbock típusú, erős, 7-12% körüli alkoholtartalmú barna sör volt.
A legenda szerint egyenesen a pápa véleményét kérték ki, hogy szabad-e ezt fogyasztani nagyböjt idején – és küldtek is egy hordóval a Vatikánba, hogy a Szentatya megkóstolhassa. Csakhogy akkoriban az út Münchenből Rómába az Alpokon át hetekig tartott, a hordó sör pedig óhatatlanul megromlott útközben a tűző napon. A pápa a kóstolás után kijelentette, hogy ezt a borzalmas löttyöt nyugodt lelkiismerettel ihatják a szerzetesek böjt közben, még hozzá is tesz a vezekléshez. Így született meg a leitenbock, a paulánusok sörböjtje: 40 nap szilárd étel nélkül, csak sörön és vízen.
Évszázadokig nem volt egyértelmű, hogy a sörböjt csak legenda, vagy valóban végig lehet csinálni, mígnem 2011-ben egy amerikai sörrajongó, bizonyos J. Wilson elhatározta, hogy kipróbálja a dolgot; ő maga főzte a sört hozzá, és 46 teljes napig élt csak ezen és vízen. Kalandjaiból rendkívül szórakoztató blogot, és később egy könyvet is írt, Egy részmunkaidős szerzetes naplója címmel. Ebben azt részletezi hosszasan, hogy a részegség, a másnaposság és az éhezés különféle fázisaiban való másfél hónapos bolyongás komoly spirituális élményekkel és megvilágosodással, valamit 12 kiló fogyással is járt.
Pár apró különbséggel: a böjt csak egy hétig fog tartani, és alkoholmentes sörrel. Az alkoholosba valószínűleg belehalnék, vagy ami még rosszabb: egy életre megutálnám a sört. Hogy így mi értelme van az egésznek?
Egy hét sörözés azért alkoholmentessel sem vicc, én Meleg Sándor dietetikust, a remek Alimento blog egyik gazdáját hívtam segítségül a böjthöz. Ő rögtön azzal kezdte, hogy jobb is, hogy nem alkoholossal próbálkozom.
„Az alkoholos sör léböjtként való felhasználása egészségügyi okokból nem ajánlható, mert gyakorlatilag egy folyamatos spicces állapot mellett a májat is megterheli, amit a böjt egyébként is igénybe vesz. Tény viszont, hogy az éhezés pszichés hatásait tompítja. A 40 napos böjt sörrel szerintem egy kicsit túlzás, fizikailag túl lehet élni, de komoly alultápláltságot eredményez, és vannak egészségügyi kockázatai” – mondja a dietetikus. Amiből nekem főleg az hangzik vészjóslóan, hogy az alkohol tompítja az éhséget. Tekintve hogy sörözés közben én speciel rendszeresen meg szoktam éhezni. Mi lesz itt, ha még az alkohol sem fogja vissza ezt a hatást? És itt döbbentem rá arra is, hogy életemben talán ha kétszer ittam eddig alkoholmentes sört - tehát alapvetően már maga az ital is új élmény lesz.
„A sörböjt lényegében teljes éhezésnek számít, a sör biztosítja a folyadékbevitelt, illetve minimális szénhidrát- és egyéb mikrotápanyag-tartalma révén valamennyi tápanyagot, de az a szervezet alapvető szükségleteihez viszonyítva nem sok, maximum 10% körüli arányt tartok valószínűnek” – számolgat a dietetikus, ami rögtön felveti a kérdést:
Az alkoholmentes sörök deciliterenként 20-30 kalóriát tartalmaznak, vagyis ahhoz, hogy a napi ajánlott 2000 kalóriám meglegyen, nyolc litert kellene ledöntenem minden áldott nap.
Napi 4-6 literes folyadékigénye van egy nyári hőségben kaszáló mezei munkásnak; nekem, mint átlagos irodai dolgozónak 1,5-2,5 liter körül lehet a napi folyadékszükségletem. Szóval a sörkúra alatt szomjas nem leszek, de éhes igen. Nagyon éhes. Ez a dietetikus szerint 2-3 napig fog tartani, ugyanerről számol be a Részmunkaidős szerzetes is, de ő azzal is kecsegtet, hogy a mélypont után megvilágosodom, és szellemileg és testileg is újjászületek.
A biológia már kicsit másképp fogalmaz újjászületésileg. Két-három nap után a szervezet alkalmazkodik az új körülményekhez (nevezetesen ahhoz, hogy csak sört kap kaja helyett), és átáll a tartalékok felhasználására. Az anyagcsere lelassul, csökken a mentális és fizikai teljesítőképesség. Jó hír lehet viszont, hogy csökken a vércukor- vérzsír- és koleszterinszintem. Aztán beüt a böjtkrízis. Intenzív éhségérzet, fejfájás, szédülés, alacsony vérnyomás, fáradékonyság, általános rossz közérzet, erős szagú vizelet és lehelet – sorolja a tüneteket az Alimento témába vágó cikke. Végül, ha az anyagcsere átállt a zsírsavak és ketontestek felhasználására, az endokrin rendszer új egyensúlyi állapotban stabilizálódott, a kellemetlenségek elmúlnak, és elérem a nirvánát.
Nem, valójában a mélypont utáni szakasz sem lesz egy merő kéjmámor. Az éhezés ugyanis – meglepetés! – nem jó. Heti egy nap léböjt még csak-csak, havi rendszerességgel akár egy háromnapos is belefér, mondja Meleg Sándor, efölött viszont egyre több lesz a táplálékmegvonás kockázata. És ennél sokkal több kell a böjtre jellemző, úgynevezett ketogén anyagcsere-állapot eléréséhez. Amit egyébként böjt nélkül, egyszerűen a megfelelő táplálkozással is el lehet érni.
És itt jön képbe a misztikus méregtelenítés, ami nagyjából olyan, mindent ütő lapnak tűnik a természetgyógyászatban, mint a Lola-T az autóskártyában.
Méregtelenítés, salaktalanítás - örökzöld slágertémák a wellnessiparban, és az alternatív medicinában. Az ilyen kúrák ígérete és alapelve az, hogy ha az direkt erre kitenyésztett speciális teákat és leveket iszik, azzal távozik a szervezetből az egészségtelen életmód és táplálkozás következtében ott felhalmozódott sok méreganyag. És ha emellé nem is eszünk semmit, a hatás felerősödik, már csak azért is, mert nem kapnak utánpótlást a méreganyagok. A probléma ezzel az, hogy az összes igazi tudós, orvos, és táplálkozástudományi szakember egybehangzó véleménye szerint
Egyszerűen nincsen ilyen dolog, hogy méregtelenítés. Pontosabban persze hogy van: ezt csinálja folyamatosan, mindenféle böjt és egyéb trükk nélkül a májunk, a vesénk, az epénk. A böjt méregtelenítő hatását elsősorban a vizelet és széklet változásába látják bele sokan, mondja Meleg Sándor. A vizeletben emelkedhet a fehérje-bomlástermékek (pl. ammónium) vagy a purin termékek (húgysav) szintje, esetleg a zsír bontásából származó ketontestek. Ettől a vizelet büdösebb lesz, amit lehet úgy értelmezni, hogy lám, már mennek is ki a mérgek.
Csakhogy azt látni kell, hogy ezek a böjt nélkül nem is keletkeztek volna. „Az létező jelenség, hogy a zsírban oldódó egyes mérgező anyagok éhezéskor felszabadulhatnak, de azért ennyire nem vagyunk lemérgezve. Sőt, egyes betegségek az éhezés hatására állapotromlással válaszolnak, amit sokan a méregtelenítés jelnek tudnak be.”
A méregtelenítés-kamu valójában a világ legegyszerűbb trükkjével akaszkodik rá a böjt okozta természetes reakciókra:
Rosszabbul vagy? Az azt jelenti, hogy éppen távoznak a mérgek. Jobban vagy? Na ugye, működik a kúra.
Hát így állunk most, nagyjából mindent tudok a böjtről, a sörkúráról, és a nem létező méregtelenítésről, a kérdéseim mégis számolatlanul sorakoznak:
Egy hét múlva találkozunk ugyanitt, addigra valószínűleg sokkal okosabb leszek. És most azt hiszem, bontok is egy sört. Egészségemre!
„Mielőtt a kísérletbe belefogna, amennyiben nem volt általános orvosi kivizsgáláson, legalább egy vérképet csináltasson. Ha az értékek normál tartományon belül vannak, akkor nincs előre láthatóan jelentős kockázata a böjtnek. Mivel az éhezés első 2-3 napja az anyagcsere jelentős átrendeződésével jár, ennek lehetnek kellemetlen tünetei, biztonsági okokból egy tábla csoki legyen kéznél, a vércukor leesésekor jól jöhet” – mondja Meleg Sándor. A böjtbe nem jó ötlet hirtelen belecsapni, illetve rögtön egy másfél kilós steakkel megünnepelni a végét, 2-3 napos fel- és levezető időszakot ajánlott tartani.
„A böjt bevezetése viszonylag egyszerű dolog, első körben ki lehet hagyni az állati eredetű ételeket: húst, tejterméket, tojást, stb., plusz a hüvelyeseket. Ekkor lényegében marad a zöldség, gyümölcs, gabona, amiből a következő napon kiesik a gabona (egy kis biztonsági tartalék jellegű háztartási keksz maradhat). Utolsó fázisban maradnak a zöldségek, gyümölcsök, és fel lehet vezetni a sörbevitelt, mint folyadékot. Van, aki ezt rövidebbre veszi és az egyes fázisokra fél napot hagy - elvileg egészséges embernél ez sem okozhat gondot.
Visszafelé kissé más a történet, több forgatókönyv is létezik. Leginkább a reszelt alma, babapiskóta, háztartási keksz és a vízben főzött rizs, főtt burgonya körrel lehet elindulni, kis adagokban, a lehető legkevesebb zsírral, mert ilyenkor azt nehezen tolerálja a szervezet. A második fázisban jöhet egy kis sovány fehérje, csirkemell, natúr joghurt, nem túl zsíros túró. Harmadik szakaszban meg minden más. Nem túl hosszú böjtöknél a visszavezetés egy-másfél nap alatt lemehet, egy hét felett erre kell 2-3 nap, mert a tartalékra kapcsolt emésztőrendszernek nem tesz jót, ha lerohanják” – tanácsolja a dietetikus.