Lézeres vizsgálattal minden eddiginél pontosabban sikerült rekonstruálni az Anchiornis nevű tollas dinoszaurusz felépítését – írja a Phys.org.
A csirke méretű, tollas dinoszaurusz 160 millió évvel ezelőtt, a jura korban élt, éppen akkoriban, amikor az első madarak megjelentek, ezért a kutatók a repülő és a földi fajok közötti láncszemnek tekintik, amely segíthet alaposabban megismerni a madarak és a repülés eredetét.
Hongkongi és amerikai kutatók egy speciális lézeres módszerrel láthatóvá tették a dinoszaurusz megkövesedett maradványaiban az egykor a csontokhoz tapadó lágyszöveteket. Egy sötét szobában ibolyaszínű lézerrel világították meg a fosszíliákat, és soha nem látott részletek villantak fel, a módszerrel egy tollas dinoszaurusz felépítésének első részletes képét sikerült összeállítaniuk.
Az Anchiornisnak csirkeláb alakú lábai, vékony farka és a mai madarak szárnyához hasonló karjai voltak. A könyökénél a madarak szárnyában is megtalálható csont nélküli részhez, a propatagiumhoz hasonló képződményt találtak. Még lábpikkelyek nyoma is maradt fent, amelyek szintén a mai csirkééhez hasonlóak. Az viszont még mindig nem világos, hogy maga az Anchiornis már tudott-e repülni.
A módszert és az eredményeket bemutató tanulmány a Nature Communications szaklapban jelent meg.