A Föld magnetoszférája határairól és az ott ható erőviszonyokról gyűjt új információkat egy misszión a NASA – írja az MTI.

A Föld a napszél hatására – hasonlóan más, saját mágneses mezejű bolygókhoz – magnetoszférát alakított ki. A mágneses mező határterülete ott helyezkedik el, ahol a napszél külső nyomása és a magnetoszféra belső nyomása kiegyensúlyozza egymást. Ezt hívják magnetopauzának, más néven plazmapauzának.

A NASA-misszió, az MMS (Mission Magnetospheric Multiscale) ennek a szerkezetét és tulajdonságait vizsgálja. Az MMS négy éve kezdődött két műholddal, amik korábban nem tapasztalt pontossággal vizsgálhatták a magnetoszférát. A műholdak 2,5-150 ezer kilométer közötti távolságban, elliptikus pályán keringnek a Föld körül.

A szakértők legutóbb azokat az adatokat elemezték, amelyeket a műholdak 2015 őszén a magnetopauza Nap felé forduló oldaláról gyűjtöttek. Wolfgang Baumjohann, a grazi űrkutatási intézet (IWF) igazgatója szerint akkoriban a műholdak egy mágneses rekonnekció születési területén haladtak át. Ilyenkor a mágneses energia részecskeenergiává alakul. A Földön ezt mágneses viharokként, illetve északi fényként érzékeljük.

A kutatók remélik, hogy a mérések segítségével jobban megérthetik és megismerhetik ezeket a rekonnekciós folyamatokat.

Összehasonlítottuk a Föld mágneses mezejének nyomását a napszélplazma nyomásával. Erre az elemzésre és a magnetopauzában tapasztalt elektronsebesség mérésére alapozva arra jutottunk, hogy a magnetopauza vékony részecskerétegekből áll.

– mondta Baumjohann.

A kutatók apró régiókat is felfedeztek, ahol a mágneses mező vagy nagyon alacsony, vagy erősen rejtve marad és erős elektromos vihar uralkodik.

Az MMS misszió különlegessége a mérték, amellyel a Föld magnetoszféráját vizsgálják. A műholdak egymáshoz nagyon közel repülnek és 10-100 milliszekundumos tartományban végeznek méréseket, amivel jóval finomabb felbontást érnek el, mint a korábbiakban.