Harmincegy új halfajt észleltek az Izland környéki vizekben 1996 óta, mivel az Atlanti-óceán vízének melegedése nyomán a halak az északabbra vándorolnak. Az óceán melegedése megváltoztatta a halállományt Izland körül. A délebbre élő fajok északra vándorolnak, az északi fajok még északabbra – írja az MTI.

A reykjavíki tenger- és édesvíz- kutatóintézet tengerbiológusa szerint az újonnan feltűnt halfajok között van a kékcápa, a lepényhal és vagy a makréla. Utóbbi ma már az izlandi halászok által fogott harmadik legnagyobb mennyiségű és legértékesebb halfaj, pedig 2000-ig szinte alig volt látható az Izland körüli vizekben. Az Északi-sarkkörtől mintegy 60 kilométerre fekvő Akureyri kikötőjében ma már könnyen fognak a gyerekek makrélát.

Ahogy a klímaváltozás miatt nő a hőmérséklet, egyre több halfaj úszik új vizekre. A legnagyobb változás az északi-sarki tengeri ökoszisztémát érinti, ami a tudósok szerint a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegszik. Az izlandi vizek 20 év alatt 1-2 Celsius-fokkal melegedtek fel.

Az északi fekvésű országok, mint Izland, várhatóan élvezni fogják a klímaváltozásnak ezeket az előnyeit, mivel értékes halfajok jelennek meg vizeikben. A hideg vízben élő fajok, mint a rákok vagy a csuklyás hal populációja azonban csökken.

A klímaváltozás növeli a világ óceánjainak savasságát, mivel a víz a légköri szén-dioxod egy részét elnyeli. Ez a tenger élővilágára is hat; a kagylóknak például nehezebb keményebb mészhéjat építeni. A felmelegedés új betegségekkel is jár, de a szakemberek még nem tudják, mekkora szerepet játszik például az izlandi Szent Jakab-kagyló állományának összeomlásában és a tömeges heringpusztulásban.