Agybetegségek kutatásához készítettek molekuláris és sejt szintű atlaszt svéd kutatók, a nyugati országokban ugyanis az agyi érrendszer betegségei a leggyakoribb halálokok közé tartoznak. Ennek ellenére nagyon hiányosak az ismereteink az agyi vérerekről - írja az MTI. A Nature-ben közölt tanulmánytöbbek közt a sejtek és a vér-agy gát működéséről, valamint az agyi betegségekben szerepet játszó sejtekről számol be részletesebben.

Az agyban ugyanúgy artériák, vénák, valamint a vér és a szövetek közötti anyagcserét biztosító hajszálerek (kapillárisok) vannak, mint a test többi részében, ám egy igen lényeges dologban különböznek: a vér-agy gát megakadályozza, hogy toxikus anyagok kerüljenek az agyba. Ezzel védi meg a szervezet az értékes idegsejteket. Ha rosszul működik ez a gát, az különféle megbetegedéshez vezethet.

A kutatók  az Uppsalai Egyetem és a stockholmi Karolinska Intézet professzora,  Christer Betsholtz vezetésével  készítették el az egéragy sejt és molekuláris szintű atlaszát, és ebben kimutatták, hogy az agyi erek miben térnek el a többitől.

A kutatók régóta tudták, hogy a vér-agy gát az érfalakat alkotó specializált endothelsejtekből épül fel, most viszont a tudósok több más speciális sejtet kimutattak, és valószínűsítik, hogy a kapillárisok falát alkotó sejtek közül több is a gát része. Az agyi térkép  a különböző agyi betegségekhez (vélhetően) kapcsolódó gének és az agyi érrendszer specifikus sejtjei közti kapcsolatra is rámutat.

„Már most vannak olyan eredményeinek, amelyek azt jelzik, hogy a korábban véltnél bizony sokkal több sejttípus játszik szerepet az olyan betegségekben, mint az Alzheimer-kór, vagy az agydaganatok” - mondta Betsholtz, hozzátéve, hogy immár képesek mindezt szisztematikusan vizsgálni a különböző betegségek esetében ugyanazon módszerrel, amelyet ennél a tanulmánynál alkalmaztak.