Index Vakbarát Hírportál

Miért volt globális lehűlés a 2. világháború után?

2019.09.15. 07:39
Ez a cikk a Covering Climate Now nemzetközi médiaegyüttműködés részeként készült. Az együttműködés keretében az egész világon több mint 250 újság kiemelten foglalkozik a klímaváltozás témájával.

Ha valaki ránéz a világ globális átlaghőmérsékletének 20. századi alakulását mutató grafikonra, elég fura dolgot lát a görbén: a stabilan emelkedő vonal a második világháború alatt és után meredeken beszakad, és csak a nyolcvanas évekre éri el újra az 1940-es szintet, hogy aztán menjen is tovább felfelé, mintha nem lenne holnap:

Mi a fene történhetett a második világháborúban (ami az elsőben látványosan hiányzott), aminek ilyen nagyszabású következménye volt a klímára? Nehéz nem azonnal az atombombára asszociálni, de ez tévút, Hirosimának és Nagaszakinak nem volt semmilyen hatása a klímára. A valódi magyarázatban van kén, vulkánkitörés, savas eső és banális méréstechnikai hiba is.

Kénes helyzet

A háború után felpörgő és a környezetvédelmi aggályokat még hírből sem ismerő ipar brutális mennyiségű kén-dioxiddal kezdte el telepöfékelni a Föld légkörét. Ez a gáz többek között nem túl jó minőségű fosszilis üzemanyagok elégetésénél szabadul fel, a fémipar melléktermékeként jön létre, a vegyipar is használja, és mellékesen eléggé mérgező. Az atmoszférában az oxigénnel és a vízpárával reakcióba lépve kénsav (H2SO4), és szulfát (SO4) képződik belőle. Előbbi sem túl egészséges – emlékeznek még a hetvenes-nyolcvanas évek nagy savasesőparájára? Na az főként emiatt volt. De most nekünk a szulfát a fontosabb, ami a légkörben aeroszol formát vesz fel, a részecskék szétszórják a napfényt, és annak egy része visszapattan a világűrbe, ahonnan jött - így végső soron a kén-dioxid hűti a Földet. (Ez persze súlyos kémiai és fizikai egyszerűsítés volt, de a lényeg nagyjából ez.)

Az ipari kibocsátás megugrásához hozzájött még az indonéziai Mount Agung vulkán kitörése is 1963-ban, ami annyi kén-dioxidot tolt az atmoszférába, hogy önmagában 0,5 fokkal csökkentette a hőmérsékletet ideiglenesen.

Mindez elég volt ahhoz, hogy lecsökkenjen pár tized fokkal a globális átlaghőmérséklet, és csak évtizedek alatt melegedjen vissza, miután az emberiségnek volt annyi esze, hogy a kén-dioxid-szennyezést törvényekkel és nemzetközi egyezményekkel visszaszorítsa. Azóta a fő szennyezőanyag a szén-dioxid, ami az üvegházhatás miatt melegíti a Földet, és a lecsökkentése sokkal keményebb dió, mint a kén-dioxidé volt.

A vödör az oka mindennek

Pár évtizeddel később aztán kiderült, hogy az a bizonyos lehűlés nem is volt olyan jelentős, mint a grafikon mutatja. Mindig is gyanús volt a tudósoknak 1945-ben egy hirtelen, szinte egyik napról a másikra beütő 0,3 fokos csökkenés az adatokban, amit a tengervíz lehűlése okozott. Csak 2008-ban jöttek rá a kutatók, mi is volt ennek az oka. A tengerek hőmérsékleti adatait hagyományosan brit hajók mérték, ezt aztán a háború alatt az amerikaiak vettek át tőlük, mert az angoloknak éppen volt más bajuk is a világ tengerein. A háború után aztán a britek visszavették a feladatot. Csakhogy a mérési módszereik különböztek: az angolok kimerték a tengervizet vödrökbe, és abban mérték meg a hőmérsékletet, az amerikaiak meg leengedték a hőmérőt a vízbe. Előbbi a vödröket érő szél miatt egy picit alacsonyabb hőmérsékletet mér, és ez az 1945 utáni adatokat rendre lefelé torzította, mert miután visszakerült a britekhez a mérés, nem korrigálták az eltérő módszerből adódó különbségeket a számokban.

Egyébként később, amikor átálltak az automata méréseket végző bóják használatára az 1970-es években, az hasonló módon torzította az adatokat, emiatt sokáig enyhén alul is becsülték a kutatók a felmelegedés mértékét.

Akkor ez a megoldás mindenre?

Valószínűleg önben is felmerült a kérdés: ha kén-dioxiddal lehet hűteni a bolygót, és most éppen a felmelegedés minden para forrása, miért nem pumpálunk egy kis kén-dioxidot a légkörbe tüneti kezelésként? Sajnos az ötletnek elég csúnya hátulütői lennének:

  • A már említett savas eső, ami elég rossz hatással van a növényzetre.
  • Durván rongálná az ózonréteget, amit éppen csak sikerült meggyógyítanunk, és nagyon nem kéne újra kilyukasztani.
  • Megnövelné a sztratoszféra páratartalmát, ami alaposan megkavarná idelenn az időjárást.
  • A lehűlés nem lenne egyenletes: a trópusokon lenne leginkább érezhető, de a sarkok közelében már alig, tehát például az északi és antarktiszi jég olvadása nem állna meg tőle.

Ráadásul még az égbolt jellegzetes kék színe is elhalványodna, viszont cserébe elképesztően színes naplementéket élvezhetnénk a savas esőben ázva.

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.

Ma is tanultam valamit 1-2-3-4-5

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM
Ma is tanultam valamit 5

Megint 150 vadonatúj, izgalmas téma ismét meglepő válaszokkal

MEGVESZEM


Rovatok