2012 nagyon sűrű év volt a techvilágban, szoftverben, hardverben, üzletben, jogban egyaránt leszakadt párszor az ég, csodálkoztunk és röhögtünk, ámuldoztunk, hitetlenkedtünk, és „ugye megmondtam” arckifejezéssel csóváltuk a fejünket. A sokmilliárd dolláros játék főszereplői ugyanazok maradtak, mint tavaly voltak: az Apple, a Google, a Microsoft, a Facebook, a Samsung - de az év végén a sakktábla egészen másképp néz ki, mint 2012 elején kinézett. Felelevenítjük az év tíz legemlékezetesebb napját, amelyek után a techvilág már nem volt ugyanaz mint előtte.
Az online kalózkodás elleni eddigi legkomolyabb fellépésként az új-zélandi rendőrség az FBI segítségével lerohanta a Megaupload fájlcserélő portál vezetője, Kim Dotcom otthonát, több száz szervert kapcsoltak le és foglaltak le. Dotcom évek óta járatta a bolondját Hollywooddal, legális szolgáltatásként hirdetve a főleg kalóz tartalmakat kínáló oldalát. A vád szerint 500 milliós veszteséget okozott az amerikai szórakoztatóiparnak. Az ügy azóta sem jutott el a bírósági ítéletig, Dotcom pedig a médiát ügyesen manipulálva a szólásszabadság és a nyílt internet prófétájaként állítja be magát, akit a kapzsi multicégek el akarnak taposni. A lelőtt Megaupload helyére természetesen tucatnyi más kalózoldal lépett, a Pirate Bay elleni hadjárat után újra bebizonyosodott, hogy a kalózkodás ellen nem kommandósokkal, hanem legális alternatíva felmutatásával érdemes harcolni, ahogyan például az iTunes vagy a Netflix példája mutatja.
Az online szólásszabadság ügyének fényes győzelmeként ünnepelte a Google és Wikipedia vezette szövetség, meg pár tízmillió internetező, amikor az amerikai kongresszus visszavonta a Stop Online Piracy Act nevű törvénytervezetet. A SOPA rövidítéssel elhíresült javaslat a gyakorlatilag az internet korlátlan cenzúrázásának jogát adta volna a szórakoztatóipar kezébe, az általános felháborodás és online akciók (több száz oldal csatlakozott az elsötétítési kampányhoz, és egy napra leállították a szolgáltatásaikat) óriási volt. Az eset jelentősége leginkább abban áll, hogy az amerikai szenátorok megijedtek az online népharagtól, és hajlandóak voltak újra átgondolni az egész törvénytervezetet, majd a milliárdos szórakoztatóipari lobbi ellenében dönteni. Az online társadalom felnőtt, a hangja erősebb, mint az óriáscégeké, és mindenkinek komolyan kell venni – üzeni a SOPA története.
Április végén a facebookos játékokból valóságos aranybányát csináló Zynga részvényárfolyama a kibocsátáskori ár, 9,5 dollár alá bukott, aztán júniusban egy nap alatt újabb 40 százalékot esett, hogy az év végére 2 dolláros szint közelében vegetáljon. Ezzel a cég már kevesebbet ér, mint a készpénzállománya és az ingatlanjai, vagyis a tőzsde egy lyukas garast sem ad érte. Az online biznisz legcsúnyább idei történetének (bár a Groupon összeomlása sem marad el sokkal tőle) tanulsága, hogy lehet még ugyan minilufikat fújni jól hangzó üzleti modellek, és egynyári slágerek köré, pár milliárdot el is lehet bukni rajtuk az ész nélküli befektetéssel, de a 2000-es dotkomlufihoz hasonló óriásbukás aligha lesz még egy. Az internet már nem misztikus csoda, hanem felnőtt, ugyanolyan üzletág, mint az összes többi.
A Wall streeten az évtized tőzsdei sztorijaként harangozták be a közösségi oldal tőzsdei bevezetését. A várakozások elképesztően magasak voltak, 100 milliárd dolláros piaci értékről indult a cég. Mint kiderült, lefelé, és igen meredeken, ma ennek a kétharmadát sem éri. Az oldal azóta is derekasan birkózik a pénzpiaci elemzők elvárásaival, és közben végképp az interneten belüli alternatív internetté válik. A Facebook tőzsdei pályafutása ma az internetes biznisz legizgalmasabb és legfontosabb eseménye, gyakorlatilag ennek fordulataitól függ, hogyan tekint a pénzvilág úgy általában a közösségi oldalakra, az újszerű online cégekre, az internetes innovációra.
Az iPhone ötéves uralkodása ért véget május végén, amikor a Samsung bemutatta a Galaxy S3 okostelefont. Hogy jobb-e a koreaiak csúcstelefonja az Apple-énél, azt most nem fogjuk eldönteni, az biztos, hogy képességeiben minimum egy szinten van vele, az eladási adatokban pedig simán megverte az iPhone 4S-t, majd az ötös verziót is. A Samsung hatalmas erőket mozgósított marketinges téren is, és meglett az eredménye: a Galaxy menő lett, az első igazán menő nem-iPhone okostelefon. Többek között ennek a következménye, hogy az Apple jövőre már rákényszerül arra, hogy az iPhone-hoz vagy az iPadhez hasonló újítással lepje meg a világot. A szakértők a tévégyártást és a kábeltévés bizniszt felforgató Apple-tévére számítanak.
Larry Page az új Steve Jobs, a Google-vezér ezt a cég I/O 2012 konferenciáján mutatta meg, amikor az Apple-alapító legszebb napjait idéző megjelenéssel, és egy azonnali „kell, kell, kell!” reakciókat kiváltó demóval lepte meg a világot. A Google Glass bemutatója megerősítette a tényt, hogy a Google napjaink leginnovatívabb hitech cége (később ezt a kansasi szuperinternettel és az önműködő autókkal húzták alá újra), és mellékesen bedobták a piacra a Nexus 7 tabletet, ami ellen az Apple csak hónapokkal később tudott egy iPad Minit felmutatni, ami kevesebbet tud, viszont drágább.
A Google huszadik alkalmazottja volt, kulcsszerepe volt a kereső, a Google News, a Maps, és Gmail fejlesztésében, majd az év átigazolási híreként, hét hónapos terhesen a Yahoo vezérigazgatói székébe ült át. Az új Yahoo ezzel egy csapásra újra a média és a netezők figyelmének középpontjába került, Mayer pedig azóta is nyakig van a drasztikus átalakításokban. 2013 nagy kérdése lesz, hogy képes-e egymaga gatyába rázni a szebb napokat is látott internetes óriást. A Google mellett a Microsoft és az Apple is elveszítette egy-egy kulcsemberét, Scott Forstallt (az iOS vezető fejlesztője, Steve Jobs egykori jobb keze) és Steven Sinofskyt (A Windows és az Internet Explorer fejlesztéséért felelős divízió vezetője) azonban küldték, nem maguktól léptek.
Egymilliárd dolláros kártérítést ítélt meg a San Jose-i bíróság az Apple-nek, és egyben kimondta, hogy a Samsung technológiai és formatervezési szabadalmakat lopott az okostelefonjai és táblagépei tervezésekor. Az egész techvilágot fojtogató szabadalmi háborúskodás leglátványosabb példája a két cég közti birkózás, az Apple éppen a Samsung készülékeinek betiltását próbálja elérni, és közben szabadalmi oltalmat kérni olyasmikre, mint a lekerekített sarkú téglalap. A csillagászati bírság véresen komoly ügyet csinált az addig abszurd tragikomédiaként figyelemmel kísért céges kakaskodásból, és felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi szabadalmi rendszer fenntarthatatlan, és sokkal inkább a fejlődés gátjaként működik, mint az innováció védelmében.
Térképbotrány ide, csalódást keltő iPad Mini oda, az idei év nagy nyertese az Apple volt: pénz beszél, kutya ugat, és a pénz 2012-ben már megint az Apple bankszámláján gyűlt a legszorgalmasabban. A cég szinte minden termékével rekordeladásokat produkált, az iPhone 5-ért menetrend szerint megőrültek az emberek, az Apple a világ legértékesebb vállalata lett. Tim Cook talán nem az a karizmatikus látnok, mint Steve Jobs volt, de a siker csúcsra járatásához nagyon ért, a céges kincstárban pihenő 120 milliárd dollárnál jobb bizonyíték nem is kell erre.
A Microsoft mindent egy lapra tett fel, vagy legalábbis nagyon ügyesen játszotta el, hogy a Windows 8 a legfontosabb mérföldkő a cég történetében. A megjelenés körüli felhajtás füstje még mindig nem ült el teljesen, igazából senki nem tudja, hogy az operációs rendszer (és a Surface tablet) az év slágere vagy az év bukása lett – ez alighanem csak jövőre fog eldőlni véglegesen. A Windows 8-ról biztosan csak annyit lehet egyelőre elmondani, hogy kicsit szokatlan, dejól működik, és a jó 15 éve alig-alig változó rendszerre ráfért már a látványos változás.