Őskori halakat találtak Connecticutban
Jól elbújtak.
Jól elbújtak.
Ez átírná az őskorról alkotott képünket.
Nem akármilyen élménypark nyílt Budapesten.
Amikor a múlt és a jövő találkozik.
A találat azért jelentős, mivel a térség egyáltalán nem bővelkedik az őskor emlékeivel.
Évtizedekig ott hevertek egy raktárban a fosszíliák.
Modellezték, hogy nézhetett ki a dinó.
Gyerek- és felnőtt lábak vonultak az őskori Nagy-sóstó-sivatagban.
Két és fél méternél is hosszabb lehetett.
Hat éven belül jöhetnek az első, mesterségesen létrehozott mamut-elefánt borjak, akiket a klímaváltozás ellen is bevetnének.
Ezzel nagyjából 80 millió évvel korábbi, mint az eddigi ismert hasonló leletek.
A német kutatók 180 millió éves fosszíliákat vizsgálnak.
A növényevő hadroszauridák a késő kréta időszakban éltek, több mint 65 millió éve.
A katasztrófa 66 millió éve történt, hatására pusztultak ki a dinoszauruszok.
Ha csak ezredannyian lettek volna, sosem tudtuk volna meg, hogy egyáltalán léteztek.
A tulajdonosa vélhetően egy húsevő fajhoz, a Llukalkan aliocranianushoz tartozott.
Szokatlanul hosszú, ívelt karomban végződő ujjaik voltak.
A mai Horvátország területén 41 embert mészároltak le válogatás nélkül.
Az argar civilizáció az elsők között alkotott államszerű társadalmat.
A kutatók a 47 millió éves megkövesedett csontvázból arra következtetnek, hogy az óriáskígyók Európából eredhetnek.
Szinte percről-percre lehet tudni, mit csinált a közösség félmillió éve, miután levadászott egy vadlovat.
Halcsontból készült horgokat, kősúlyokat és egy 2,5 méter hosszú hal maradványait tárták fel az izraeli régészek a Hula-tónál.
Hamarabb kellett alkalmazkodniuk Európa zord klímájához, így mire a Homo sapiens ideért, mindent megtanulhattunk tőlük. Aztán kiirtottuk őket.
A kutatók szerint a felfedezés még jobban kitágítja az állatok evolúciójának kereteit.
Tippeljen, hány kalória van egy átlagos emberi testben!
A legjobb állapotban egy fej nélküli ló maradt fenn, de más patások is vannak a homokkőtáblán.
Az eddigi legidősebbnek tartott barlangrajznál 30 ezer évvel régebbi alkotásra bukkantak.
Az újkőkorszak telepesei 8200 évvel ezelőtt szárazságot jobban tűrő juhokat és kecskéket kezdtek tartani szarvasmarhák helyett.
Szó szerint otthagyta a kéznyomát egy spanyol barlangban, jóval a Homo sapiens érkezése előtt.
A hat, minden eddiginél idősebb, őskorból származó kútban agyagedényeket is találtak.
A híres Két Testvérről kiderült, hogy valójában csak féltestvérek voltak. Génjeik az ősi Egyiptom társadalmáról is sokat elmondanak.
Egy friss felfedezés legalábbis erre enged következtetni.
Pótolhatatlan műemlékek vesznek el, de a kormány szerint szükség van az áramtermelő beruházásra.
Nem csak a repülő mókusoké a világ.
Nem hasonlít egyetlen korábban készített ősvirágmodellhez sem.
Apró ásványszemcsék elemzéséből mutatták ki ausztrál kutatók.
Jobb ma egy mamut, mint a soványka emberhús. De akkor miért fogyasztották el egymást őseink?
Csak a tengeri fajok 81 százaléka halt ki.
Ez alapján az eddig ismertnél 1500 évvel korábban jelenhetett meg az ember az amerikai kontinensen.
Egyik ősünk szembe ment a konvencióval, és olyasmit vésett kőbe, amit csak utána kétezer évvel volt szokás ábrázolni.
Ami évezredekig nem ment a természetnek, az ember rövid úton megoldotta. Még csak 75 éve ismerjük a Lascaux-barlang látványos rajzait, de lassan el is köszönhetünk tőlük.
Eddig úgy hitték, hogy sötét erdők mélyéről származnak a virágzó növények. De valójában nem.
A gyönyörű ékszert Szibériában fedezték föl.
Gőzünk sincs róla, de ez nem akadályoz meg egyeseket abban, hogy ilyet játszanak. Tele van furcsábbnál furcsább felvételekkel a net, összeszedtük a legjavát a barlangfalba hörgő tudóstól a német szittya sámánokig.
Egy izraeli barlang leletei alapján ekkor vált mindennapivá a tűzhasználat. De akkor mitől ekkora az agyunk?