A tudósoknak is fejtörést okozott a furcsa csernobili sugárzás kérdése. Most megtalálhatták a választ.

1986. április 26-a örökre beleírta magát a történelembe.

Részben Oroszország miatt.

Viktor Szmagin 75 éves volt, és 280 radnyi sugárzást kapott a katasztrófa idején.

Amerika kezdetben nem az ember Holdra juttatásában, hanem az atombombában látta a lehetőségét, hogy megverjék a szovjeteket az űrversenyben.

A szomszédos országoknak nem tetszik az ötlet.

1979 márciusában történt az USA máig legnagyobb atombalesete a pennsylvaniai Three Mile-szigeti erőműben. Csak a szerencse mentette meg a helyieket.

A szovjet hatóságok mindent megtettek, hogy eltitkolják az 1957-es nukleáris balesetet.

Az oroszországi Szeverszk az atomfegyvergyártás központja volt egykor. A zárt városba ma is csak engedéllyel léphet be az ember.

A kétéltűek gyors evolúciós válasszal reagáltak.

A szomszédos országoknak nagyon nem tetszik az ötlet.

Tizenegy évvel a katasztrófa után a falu és környéke még mindig nem teljesen biztonságos.

36 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án baleset történt a csernobili atomreaktorban. Az utca emberét kérdeztük arról, milyen emlékeik vannak erről.

A kálium-jodid tabletta segíthet a sugárzás okozta pajzsmirigydaganat kockázatának csökkentésében, de nem mindegy, hogy mikor szedik be az emberek, helytelenül alkalmazva veszélyes is lehet.

Egy bizonyos gombafajta meg az újonnan nagyon népszerű jódtabletták szolgálhatnak lehetséges megoldásul egy atomtámadás vagy erőműbaleset ellen?

A háború miatt ismét a világ egyik legveszélyesebb helyévé vált a csernobili atomerőmű környéke.

Nem Csernobil az egyetlen hely a világban, ahol a mai napig nagyon magas a radioaktív sugárzás.

Egy boltot kibérelni sem sokkal drágább, éledezik a zóna.

A csernobili atomerőmű védőhálói előbb-utóbb meg fogják adni magukat az idő vasfogának.

A vaddisznók és a házisertések szaporodásából vaddisznó-hibridek születtek a lakatlan zónában.

Még 35 évvel a katasztrófa után is rendkívül veszélyes a csernobili atomerőmű és környéke.

1986. április 26-án, 35 éve az emberiség egyik legnagyobb katasztrófája történt Csernobilban.

Az 1987 és 2002 között születetteket vizsgálta egy amerikai kutatás.

Pripjatyot ma már szinte mindenki lakatlan szellemvárosként ismeri, ám a robbanás előtt az egyik legélhetőbb települése volt Ukrajnának.

Macumura Naoto a hatóságok sokadik felszólítására ellenére sem hajlandó magára hagyni négylábú barátait a sugárfertőzött zónában.

A fotók bizonyítják, hogy akár tíz év is elég arra, hogy a természet visszafoglalja az elhagyatott városokat.

A múlt még hatvan év távlatából is kísérti Európát.

A létesítmény teljes elbontását 2050-re fejezik be.

A katasztrófában csaknem húszezer ember vesztette életét.

Nem az a kérdés, hogy megtörténik-e, hanem az, hogy mikor és hogyan.

Precedensértékű lehet, hogy a felsőbíróság felelősként nevezte meg az államot a katasztrófáért.

A Fukusima Daiicsi 2011-es atomkatasztrófája a környező településeken is nyomot hagyott. 9 év felújítási munkálatai sokat változtattak.

Egy csendes szovjet város, amely ránézésre egy magyar lakótelep is lehetne: a képek szereplői még gondtalanok.

Egy olyan régi felvétel látott napvilágot, ami az elsők között készülhetett a robbanás után.

Majak sugárszennyezett vidékére és a környező településekre ma sem léphet be bárki.

Virágzik a vadvilág a Fukusima körüli lakatlan területeken.