Mit adott nekünk a Rosetta-misszió?
A 67P/Csurjumov-Geraszimenkó üstököst meglovagoló űrszonda adatait üstökösök eltérítésénél is felhasználhatják.
A 67P/Csurjumov-Geraszimenkó üstököst meglovagoló űrszonda adatait üstökösök eltérítésénél is felhasználhatják.
Az űrszonda tavaly szeptemberben csapódott a Csuri üstökös felszínébe, egy évvel később sikerült rekonstruálni az utolsó általa készített képet.
Na és a földi élet kialakulásában mekkora szerepük volt az üstökösöknek?
Az ukrán Klim Csurjumov még épp láthatta, ahogy a Rosetta a róla elnevezett égitestbe csapódik.
12 év után belevezették az üstökösbe, amely körül keringett. A történelmi zuhanás közben azért még lőtt pár történelmi fotót.
Péntek délben érkeznek meg az utolsó fényképek a Csurjumov/Geraszimenko üstökösről.
Most már biztosan nem fog felébredni az üstökösön pihenő szonda.
Az ESA űrszondája becsapódó landolást végez a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökösön.
Öt kilométerre kellett merészkedni a műholddal, hogy a műszerek érzékeljék a nemesgázokat.
A 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös gázaiban Aminosavat és foszfort talált az űrszonda.
Sok még a titok, de egyre többet felderítünk.
Az űrszonda tavaly szállt le az üstökösre, fél éve hallgatott el. A kutatók nem adják fel, de egyre hidegebb és sötétebb van a leszállóegység körül.
A kutatók még egyszer, utoljára megpróbálják kibillenteni a Philae-t, mielőtt az kockára fagy.
A formája alapján eddig is gyanús volt, de most bebizonyosodott, hogy az üstökös egy űrkarambolból született.
A napsütés megolvasztja és elpárologtatja, a sötét és a hideg újra visszafagyasztja a felszíni jeget.
Ahogy közeledik a Naphoz, másodpercenként több száz kilót veszít a tömegéből az üstökös.
Az üstökös hamarosan eléri a pályája Naphoz legközelebbi pontját, a tudósok már készülnek.
A Philae szonda adatait elemezve derült ki, hogy nem hiába szálltunk le egy üstökös felszínére.
Valahol puha, mint a friss hó, máshol még a jégfúrók sem boldogultak a kemény felszínnel.
Tíz napja nem tud a földi irányítóközpont kommunikálni az üstökösre leszállt szondával.
Vagyis inkább becsapódik. Az űrszonda küldetését 9 hónappal meghosszabbították.
Nem tudjuk, mi okozza az éjszakai porkitöréseket.
Elfordultak a Csurjumov-Geraszimenkó körül keringő Rosetta antennái a Földtől, kis híja volt.
Érdekes adatok jönnek a 67P/Csurjumov-Geraszimenkó körül keringő űrszondától.
A Rosetta kommunikációs modulja nem kap elég napenergiát. Az ESA áprilisban újra próbálkozik.
A Rosetta-misszió üstökösének felszínét mintha szél egyengette volna. De az űrben ez lehetetlen.
Az égitest meghajlása okozhatja. Még nem tudni, mi lesz ebből, de akár ketté is törhet.