A Neander-völgyi gének egy csoportját biztos nem hordozza az ember
Az Y kromoszómájuk nem maradt fenn. De miért?
Az Y kromoszómájuk nem maradt fenn. De miért?
Élethűen rekonstruálták a brit archeológusok.
Most jelentek meg egy új kutatás eredményei.
Többször is keveredett a két csapat, de nem volt sok előnye.
Több mint 40 ezer éves a lelet.
A kutatók azt is elárulták, milyen származású lehet.
Hiányoznak a hozzájuk tartozó óriási ősemberek.
A kutatócsoport 3D-s modelleket készített a vésetekről.
Annyit elárulunk, hogy az emberek egy csoportja ezen keresztül lélegzik.
Ötvenezer éve nem volt hasonlóra példa.
Komoly felfedezések tarkítják az évet.
Elszenesedett maradékok alapján rekonstruálták a receptjeiket.
Viola Bence, az egykori munkatárs szerint Svante Pääbo módszere segít megérteni, mi az, ami különleges a mai emberekben.
Ha rágunk, égetjük a kalóriákat is, na de mennyit?
Az ősi rokonokat kissé baltaarcú, de mosolygós ősemberekként képzeljük el. A valóság ennél sötétebb.
A négy barlangból álló barlangkomplexum az UNESCO Világörökségének része.
A sárkányember koponyája hatalmas, az agya viszont normál méretű.
Az apokaliptikus fordulat miatt megnövekedő kozmikus sugárzás nem csak az óriási állatokkal végzett.
Tavaly még olyan gént találtak, ami súlyosbítja a helyzetet. Most árnyaltabb lett a kép.
Háromszor akkora eséllyel szorul lélegeztetésre, aki hordozza - Európában minden hatodik ember.
Apró fog, óriási jelentőség.
Már a neandervölgyi ember is ehetett kagylókat és halakat egy új kutatás eredményei alapján.
Hamarabb kellett alkalmazkodniuk Európa zord klímájához, így mire a Homo sapiens ideért, mindent megtanulhattunk tőlük. Aztán kiirtottuk őket.
Az első emberelődcsoportok már kétmillió évvel ezelőtt megérkeztek Európába, majd keveredtek a sokkal később jövő leszármazottaikkal.
Évtizedek után találtak újra eredeti helyzetükben fennmaradt csontokat a kutatók.
A titokzatos ősről csak találgatni lehet, pedig komoly hatással volt a ma élő nyugat-afrikai emberek genomjára.
Az, hogy az afrikaiaknak is van neandervölgyi öröksége a DNS-ében, korábban nem volt bizonyított.
Ismét kiderült, hogy komplexebben gondolkoztak, mint ahogyan azt sokáig hitték.
A korábban véltnél jóval korábban, már kétszázezer évvel ezelőtt is éltek neandervölgyi és más ősemberek Nakszosz-szigetén.
A leletek olyan korszakból származnak, amikor kizárólag neandervölgyiek lakták a mai Nyugat-Európa területét.
De azért még harmincezer éve is romantikáztunk velük.
Hosszúkás fej, lapos fejtető. Nyugi, az ősi géneknek nincs hatása a kognitív képességekre.
Az ősember nem is volt hajlott hátú, esetlen figura, csak rossz a píárja.
Már rendelkezett finommotoros képességekkel.
A szélsőségesen hideg időszakok hozzájárulhattak a rivális neandervölgyi ember kihalásához.
Pár éve bukkantak rá a 13 éves kislány maradványaira egy szibériai barlangban.
Bonyolult stratégiával terítették le a vadat, ami átírja a róluk kialakult elméleteket.
Nagyon nagy levegőt tudott venni, de a harapása valójában mégsem volt erős.
Szó szerint otthagyta a kéznyomát egy spanyol barlangban, jóval a Homo sapiens érkezése előtt.
Az olasz ásatáson talált botok különösen kemény fából készültek, hegyüket szándékosan megégették, hogy a kérget eltávolítsák.
Nem voltak primitívebbek a ma élő embereknél.
Az évezredek alatt többször keveredtek a neandervölgyiek és a modern ember.
A leletekből vett fogkőmintában nyárfa és penicillingomba DNS-ét fedezték fel a kutatók.
Igaz, csecsemőkorban jóval hosszabb, szélesebb és laposabb volt. Svájci kutatók koponyákat vizsgáltak.
Az emberi csontokat munkaeszköznek használták.
Régészeti leletek tanúsága szerint összetettebb viselkedésre volt képes, mint korábban hitték.
Nem jutottak elég élelemhez a nagy hidegben.
A Homo sapiens Afrikából behurcolt kórokozói hozzájárulhattak az eltűnésükhöz.
A modern ember DNS-ében nem található meg a neandervölgyi Y-kromoszómájának génjei.
A gyenyiszovai ember génjeit a csendes-óceáni szigetlakók hordozzák. A Neander-völgyiét mindenki.
A modern ember ügyesebben vadászott és jobban kommunikált, ez elég volt ahhoz, hogy kihaljanak a vetélytársaik.
A Kaukázusban találhattak olyan ősi maradványokat, amiktől a modern európai származhat.
A 40 ezer éves maradvány DNS-vizsgálatának eredményei miatt egy újabb fogalommal gazdagodhatunk, ez az oasei ember.
Többet és tovább szaporodhatott egymás között a két faj, mint korábban feltételezték.