Felfedezték a legszuperebb szuperföldet
Tömege jóval nagyobb Földünkénél, de sokkal könnyebb, mint a Naprendszer kisebb óriásbolygói.
Tömege jóval nagyobb Földünkénél, de sokkal könnyebb, mint a Naprendszer kisebb óriásbolygói.
Ez a közvetett megfigyelés az intergalaktikus bolygóvadászok első zsákmánya.
A média imádja, a csillagászok többsége szívből gyűlöli a földközeli teliholdat, amit valójában csak 1979-ben talált fel egy asztrológus.
Egy amatőr csillagász szerint még működhet, most felveszik vele a kapcsolatot.
A tavalyi év tudományos szenzációját adó gravitációs hullámmal mérték meg, mennyi lehet a maximális tömegük.
Közép-Európa legmodernebb csillagászati látogatóközpontja épül csaknem egymilliárd forintos állami támogatásból Répáshután.
Még csak 13 milliárd évesek, segíthetnek megérteni, mi történhetett az ősrobbanás után.
Indiai csillagászok szerint egy kora ókori kasmíri ábrán a Hold és a HB9 szupernóva látható.
Újabb kutatás zárta ki ezt a lehetőséget, a pislákolás oka jóval prózaibb lehet.
Lesz kék Hold, ami nem kék, szuperhold, ami nem szuper, és teljes holdfogyatkozás, ami nálunk pont alig lesz látható.
A 2015 TB145 nagyjából 640 méteres, a számítások szerint jövő novemberben ér a Föld közelébe. De hogy néz ki!
Egész Európában egyedülálló lesz.
Kicsi, fiatalka, és mázlisták vagyunk, hogy éppen láthatjuk.
Betűnként túl körülményes volt, ezért talált ki a Nemzetközi Csillagászati Unió több tucat új jelet.
Főleg ilyen messze. 13 milliárd fényévnyire van tőlünk, és 800 milliószor nehezebb a Napnál.
Szemmel láthatóan nagyobbnak tűnik majd a Hold vasárnap este, tiszta időben érdemes figyelni a holdkeltét vagy a holdnyugtát.
Túlszárnyalták a híres Hubble Ultra Deep Field felvételt, 1600 távoli galaxis fényét elemezték, köztük 72-t eddig még nem észlelt senki.
Egy forrón égő galaxishalmazból tudhatunk meg többet a világúr kémiájáról.
Lebuktatta őket a porfelhő-kiáramlás.
"Ez most tényleg nagy dolog. Nagyon nagy mákunk volt." - Egy MTA-intézetvezető csillagász a gravitációs hullámok felfedezéséről.
Újabb gravitációs hullámot találtak, de ez most teljesen más: nagy kérdések megválaszolásához vezet. Minden eddiginél közvetlenebb volt a magyar hozzájárulás.
Egy "korábban sose látott jelenségről" szóló titkolózó közleményt adott ki az ESO.
A megfigyeléseikből derült ki, hogy a Haumea nem olyan, mint amilyennek látszik.
A magyarázat sokkal prózaibb, de vannak még magyarázatra váró rejtélyek ezen kívül is.
Európai kutatók elsőként alkottak részletes optikai térképet egy planetáris köd belső szerkezetéről.
Két aszteroida kering egymás körül, miközben üstökösszerű csóvát húznak.
A WASP-12b exobolygó éjfekete és tűzforró. Ráadásul egy földi nap alatt eltelik rajta egy év.
A csillagászat történetének legizgalmasabb kísérletében egy Concorde-prototípussal repültek a kutatók kétszeres hangsebességgel a Hold árnyéka alatt több mint egy órán át.
A Florence 4,4 kilométeres, és 7 millió kilométerrel véti el a Földet.
Legalábbis a hétből ötön.
Ezek a legsűrűbb gyors rádiókitörések, amiket észleltünk. Nem valószínű, hogy ufók küldték őket.
Koreai tudósok 1437. március 11-én figyelték meg ezt a fényjelenséget.
Jóval fiatalabbak lehetnek, mint eddig gondoltuk.
Ott állsz a távcsővel, fotóznád a Napot és a Holdat, erre egyszer csak belibben valami a képbe.
Korábban nagy szenzáció volt, hogy hét Föld-szerű bolygója is van a rendszernek.
Nem lennék most a légköri zavarok képtorzító hatása helyében. Apropó, látták már az NGC 6369 planetáris ködjét magas felbontásban?
Eddig úgy hittük, a mag ugyanolyan sebességgel forog, mint a felszín.
Először észleltek Naprendszeren kívül holdat.
És nagyobbak is, mint azok, amelyek gyakrabban haladnak el a Nap előtt.
A csillagképbe tartozó Ross 128 küldött rádiójelet. Üzentek az idegenek, vagy csak napkitörés volt?
A Tejútrendszer sehol nincs a messzi galaxishoz képest, ha csillaggyártásról van szó.
Alig nagyobb a Szaturnusznál, és 600 év alatt jut el hozzánk a fénye.
A bolygórendszerek születéséről szereztek fontos információkat.
Egy fiatal csillagból kiáramló anyag is elindíthatja egy protocsillag kialakulását.
4,5 milliárd éves meteoritot találtak Hollandiában.
Föld- vagy Mars-méretű, és közelebb keringhet a Naphoz, mint a tavaly megjósolt kilencedik.
Most már három olyan hely van Magyarországon, ahonnan érdemes nézni az éjszakai eget.
Magyar kutatók eredménye segíti majd a világ legnagyobb űrtávcsövének, a James Webb Űrteleszkóp munkáját.
Két óriási gázbolygót is felfedeztek egy 138 fényévnyire lévő csillag körül, az egyik ötször nagyobb, mint a mi Jupiterünk.
Sikerült gravitációs lencsehatást megfigyelni két távoli csillag között, új mérőeszközt kapott a tudomány.
Kétszer akkora, mint a Jupiter, és 4300 fokos.
Ez már betonbiztos bizonyíték Einstein sejtésére. Ezek az eddigi legtávolabbiak, megerősítik a fekete lyukak egy új családjának létezését. A felfedezésben most is részt vettek magyar kutatók.
Segíthet jobban megérteni a csillagok fejlődését.
Egy amerikai tanulmány szerint a törpebolygón jelentős mennyiségű jég rejlik.
Brutális robbanással született egy csillag 500 éve, most vették észre a nyomait.
Magyar csillagászok szerint nem sok esély van az életre a vörös törpe nemrég fölfedezett “Föld-szerű” bolygóin.
Most először, ráadásul egy köpésre, de olyan, mintha egy planetáris méretű túlhevült marha telekérődzte volna.
A világ legnagyobb távcsöve mellé Kína turistaparadicsomot tervez.
Százszor gyakrabban kebeleznek be csillagokat galaxisok összeolvadásakor.