Három hadászati cég többet költ kutatásra, mint az európai országok nagy része
Egy most megjelent tanulmány szerint így az európai országok lemaradhatnak Kína mögött.
Egy most megjelent tanulmány szerint így az európai országok lemaradhatnak Kína mögött.
Kazahsztánban tesztelték az új rakétarendszert.
Az állatok túl megbízhatatlanok, és könnyen megvághatják őket a propellerek.
Még nagy fejlesztések kellenek, de ha a Lockheed megcsinálja, a mai légvédelem mehet a kukába.
1942. február 25-én hajnalban az egész városban kihunytak a fények, és a légvédelem egy órán keresztül lőtt valamire. De az is lehet, hogy semmire.
Aki katonai létesítmény fölé repülne, számítson rá, hogy lelövik a járművet.
Légvédelmi rendszert adna el Moszkva, akár hitelre is.
A két ország között hat éve nem volt olyan súlyos konfliktus, mint most, amikor Szíriából több rakétát lőttek ki hadműveletet végrehajtó izraeli gépek ellen.
1944 februárjában 2100 bombázó indult el a földdel egyenlővé tenni Helsinkit. 16 ezer bombát dobtak le, ebből 15500 a várost sem találta el.
Az Sz-400-as légvédelmi rendszer már korábban is a nyugat mumusa volt, ez most sem változott.
A robotrepülőgépes drónhalászat nem egy hülye ügyességi játék, hanem a rendőrség privilégiuma.
Egy brit légvédelmi fejlesztés rádióhullámokkal bénítaná meg a légtérsértő gépeket.
Tízmilliókat spórol, de közben mégis ennek a többszörösét költi a honvédség egy projektre, ami még a saját szakemberei szerint is őrültség, barbárság és pazarlás. De a parancs, az parancs.
Varsó amerikai rakéták és francia helikopterek beszerzéséről tárgyal az ukrán válság miatt.
A közepes hatótávolságú rakétákra tervezett légvédelmi pajzs újabb tesztje volt sikeres.
A nyolcvanméteres, három kilométer magasan lebegő monstrumok a drónok ellen védenek majd.
A minisztérium egy francia céggel szerződött.
Ez egy nappal a maláj gép tragédiája után történt.
Mindkét oldalnak lehet fegyvere hozzá, de a légvédelmi rendszerek nagyon bonyolultak.
Szlovénia után Horvátország légterének védelmét is a magyar Gripenek fogják ellátni.
A gép Libanon felől érkezett az ország légterébe. Ősszel a Hezbollah küldött ilyet a zsidó államba.
Végül Medinán húzták fel, a NATO használja majd.
Az amerikai légvédelem követi a Mikulást, és minden gyerek telefonhívására válaszol. Tényleg.
A Sztrela nem találta el az izraeli repülőt.
Elképzelhető, hogy a jövőben fel- és leszálláskor is használhatjuk az elektronikus eszközeinket a repülőgépeken. Mi értelme akkor az évtizedek óta érvényes tiltásnak?
Az olimpiára készülő Londonban már megvannak a föld-levegő rakéták kilövéséhez alkalmas helyszínek.
A lézerágyúval felszerelt utasszállítót védelmi célokra szánta a Pentagon, de a magas gyártási költségek miatt leállították a projektet.
Az irániak bemutatták a leszedett kémrepülőt. Meglepően jó állapotban van.
A kiberháborús egység átvette az amerikai lopakodó kémrepülőgép irányítását.
Négy nappal a háború vége előtt lőtte le a légvédelem, 66 évig hevert a szántóföldön eltemetve.
A Kánya-hegyi légvédelmi objektum miatt csaknem ezren nyújtottak be kártérítési igényt.
Ezek az algoritmusok a nagyobb rajok elvei szerint működnek, nagy előnyük a gyorsaság, viszont távolról sem tökéletesek.
Az Almaz-Antyej hadiipari vállalat 15 üteg Sz-300-ast és négy hozzávaló irányítórendszert szállított le mintegy 2,25 milliárd dollár értékben.
A szerkezet az elvárt 200 kilométeres hatótávolsághoz képest csak 135 kilométeres távolságig bizonyult hatásosnak.