Megtalálták az univerzum legnagyobb ismert objektumát
Felfedeztek egy ősöreg galaxishalmazt, ami mára 1000 billió naptömegű lehet.
Felfedeztek egy ősöreg galaxishalmazt, ami mára 1000 billió naptömegű lehet.
Kocsis Bence elmagyarázza, hogy kell bújócskázó fekete lyukakat keresni, és mitől szenzációs a mostani felfedezés.
Pont úgy néznek ki, mint a földi szelek, csak egy kicsikét pusztítóbbak.
Fényes keretet ad tengernyi galaxisnak.
A TESS április közepén állhat pályára.
Mostanáig nem tudták azonosítani őket, pedig van, amelyik négymilliószor nehezebb a Napnál.
Ilyen teleszkóppal 230 millió fényév sem távolság.
A mesterséges intelligencia bírja a számolgatást.
9 000 000 000 fényévre van tőlünk. Elképesztő.
A számítások jónak tűnnek, de az eredmények zavarbaejtők. Amerikai csillagászok feladták a leckét.
Peter Dunsby rövid szócikket is írt a nagyon fényes csillagról, amit ATel 11448 néven jelentett.
Hogy ki az a Steve? Ó, csak egy légköri jelenség. De hogy néz ki!?
Hogy lesz néhány ezer fokból egymillió? Aki tudja, mik azok az Alfven-hullámok, ne is kattintson.
Nem olyan jó hely most a Proxima Centauri, érdemes várni 4 billió évet.
Közben a valaha észlelt legtávolabbi szupernóvát is felfedezték.
Suzanna Randall asztrofizikából szerzett diplomát, azonkívül jógázik, siklóernyőzik és síel.
Tömege jóval nagyobb Földünkénél, de sokkal könnyebb, mint a Naprendszer kisebb óriásbolygói.
Ez a közvetett megfigyelés az intergalaktikus bolygóvadászok első zsákmánya.
A média imádja, a csillagászok többsége szívből gyűlöli a földközeli teliholdat, amit valójában csak 1979-ben talált fel egy asztrológus.
Egy amatőr csillagász szerint még működhet, most felveszik vele a kapcsolatot.
A tavalyi év tudományos szenzációját adó gravitációs hullámmal mérték meg, mennyi lehet a maximális tömegük.
Közép-Európa legmodernebb csillagászati látogatóközpontja épül csaknem egymilliárd forintos állami támogatásból Répáshután.
Még csak 13 milliárd évesek, segíthetnek megérteni, mi történhetett az ősrobbanás után.
Indiai csillagászok szerint egy kora ókori kasmíri ábrán a Hold és a HB9 szupernóva látható.
Újabb kutatás zárta ki ezt a lehetőséget, a pislákolás oka jóval prózaibb lehet.
Lesz kék Hold, ami nem kék, szuperhold, ami nem szuper, és teljes holdfogyatkozás, ami nálunk pont alig lesz látható.
A 2015 TB145 nagyjából 640 méteres, a számítások szerint jövő novemberben ér a Föld közelébe. De hogy néz ki!
Egész Európában egyedülálló lesz.
Kicsi, fiatalka, és mázlisták vagyunk, hogy éppen láthatjuk.
Betűnként túl körülményes volt, ezért talált ki a Nemzetközi Csillagászati Unió több tucat új jelet.
Főleg ilyen messze. 13 milliárd fényévnyire van tőlünk, és 800 milliószor nehezebb a Napnál.
Szemmel láthatóan nagyobbnak tűnik majd a Hold vasárnap este, tiszta időben érdemes figyelni a holdkeltét vagy a holdnyugtát.
Túlszárnyalták a híres Hubble Ultra Deep Field felvételt, 1600 távoli galaxis fényét elemezték, köztük 72-t eddig még nem észlelt senki.
Egy forrón égő galaxishalmazból tudhatunk meg többet a világúr kémiájáról.
Lebuktatta őket a porfelhő-kiáramlás.
"Ez most tényleg nagy dolog. Nagyon nagy mákunk volt." - Egy MTA-intézetvezető csillagász a gravitációs hullámok felfedezéséről.
Újabb gravitációs hullámot találtak, de ez most teljesen más: nagy kérdések megválaszolásához vezet. Minden eddiginél közvetlenebb volt a magyar hozzájárulás.
Egy "korábban sose látott jelenségről" szóló titkolózó közleményt adott ki az ESO.
A megfigyeléseikből derült ki, hogy a Haumea nem olyan, mint amilyennek látszik.
A magyarázat sokkal prózaibb, de vannak még magyarázatra váró rejtélyek ezen kívül is.
Európai kutatók elsőként alkottak részletes optikai térképet egy planetáris köd belső szerkezetéről.
Két aszteroida kering egymás körül, miközben üstökösszerű csóvát húznak.
A WASP-12b exobolygó éjfekete és tűzforró. Ráadásul egy földi nap alatt eltelik rajta egy év.
A csillagászat történetének legizgalmasabb kísérletében egy Concorde-prototípussal repültek a kutatók kétszeres hangsebességgel a Hold árnyéka alatt több mint egy órán át.
A Florence 4,4 kilométeres, és 7 millió kilométerrel véti el a Földet.
Legalábbis a hétből ötön.
Ezek a legsűrűbb gyors rádiókitörések, amiket észleltünk. Nem valószínű, hogy ufók küldték őket.
Koreai tudósok 1437. március 11-én figyelték meg ezt a fényjelenséget.
Jóval fiatalabbak lehetnek, mint eddig gondoltuk.
Ott állsz a távcsővel, fotóznád a Napot és a Holdat, erre egyszer csak belibben valami a képbe.
Korábban nagy szenzáció volt, hogy hét Föld-szerű bolygója is van a rendszernek.
Nem lennék most a légköri zavarok képtorzító hatása helyében. Apropó, látták már az NGC 6369 planetáris ködjét magas felbontásban?
Eddig úgy hittük, a mag ugyanolyan sebességgel forog, mint a felszín.
Először észleltek Naprendszeren kívül holdat.
És nagyobbak is, mint azok, amelyek gyakrabban haladnak el a Nap előtt.
A csillagképbe tartozó Ross 128 küldött rádiójelet. Üzentek az idegenek, vagy csak napkitörés volt?
A Tejútrendszer sehol nincs a messzi galaxishoz képest, ha csillaggyártásról van szó.
Alig nagyobb a Szaturnusznál, és 600 év alatt jut el hozzánk a fénye.
A bolygórendszerek születéséről szereztek fontos információkat.