A kínai egerek bevezették a kétanyukás családmodellt
Génszerkesztéssel hozták létre az azonos nemű szülőktől származó egereket Kínában.
Génszerkesztéssel hozták létre az azonos nemű szülőktől származó egereket Kínában.
Az állatok jóléte fontosabb, mint az, hogy emberek cukinak tartják-e a megnyomorított fajtákat.
Erről tanúskodik, hogy a kihalt barlangi medvék örökítőanyaga tovább él a mai barnamedvékben.
Az egypetéjűiker-párok közötti házasság nem is olyan ritka, mint gondolnánk.
A kenyérbúza genomja 16 milliárd bázispárból áll, ami ötször nagyobb, mint az emberé. Magyar kutatók részvételével 107 ezer gént azonosítottak.
A felfedezés az embereknél is segíthet jobban megérteni az autizmust és a bipoláris zavart.
1300 különböző génvariációt azonosítottak, amik összefüggnek az iskolai végzettséggel.
Egy génmutáció kikapcsolásával eltűntek a ráncaik és újranőtt a szőrük.
Még az olyan amerikai fajták, mint a csivava és a labrador is európai tenyésztésből származnak.
Legkülönbözőbb betegségeknél segíthet az ausztrál eredmény - Ön is elnevezheti az új gént.
Megelőzhető lesz a világ egyik legköltségesebb állatbetegsége.
Több ezer éve szabadon merülnek a bajauk, és ez a génjeiken is nyomot hagyott.
Részletes cikket közölt a Tudomány.hu a magyar őstörténet legfontosabb tényeiről.
Egy kutatócsoport azonosította a depresszióért felelős géneket, ami áttörést hozhat a betegség kezelésében, de az új antidepresszánsok bevezetésére még várnunk kell.
Erre jutott a leégés genetikai hátterével foglalkozó eddigi legnagyobb vizsgálat.
650 millió évvel ezelőtt, az emberi genom 55 százaléka jelen volt benne.
Megfejtették a virág genomját, ismertté váltak az illatért és színért felelős génjei.
Genetikai háttere is van, de alapvetően mi magunk okozzuk magunknak. Magyarországon kétmillió allergiás él.
Magyar kutyafajták, őshonos növények megőrzése a tét Fazekas miniszter szerint.
Dúl a DNS-háború, de a genetikai adatokat minden kutató másképp értelmezi, ezért lehetünk hol hunok unokái, hol finnugorok. A magyar őstörténet kutatása messze túlmutat a tudományon.
A nagy ikerpárkísérlet egyik alanya sokat változott az űrben, és ezek egy része maradandónak tűnik.
Szép nagy család: 13 millió ember, fontos genetikai és egészségügyi tanulságokkal.
Molekulából adapter, jöhetnek az újfajta nanorobotok. Apró lépés az embergép felé?
Komoly eredmény, de jó lenne érteni: mit árulnak el a magyar történelemről III. Béla királyi génjei?
Tízszer több bázispár van a dns-ében, mint az emberében, de a genom nagy része hulladék.
Másfél millió eurós támogatást kapott az evolúciós családfák felállítását célzó kutatás.
Egy 11,5 ezer éves csecsemő DNS-e volt a kulcs.
Ha nem követte idén a tudomány világát, mégis szeretne menőzni a szilveszteri bulin, ez a cikk önnek szól! Könnyen emészthető formába szedtük az év legfontosabb és legérdekesebb felfedezéseit, kutatásait, tudományos cikkeit.
A krónikus esetekről nem a baktériumok tehetnek, hanem csak úgy magától dől a szag.
Az aranykoronás manakin két faj hibridjeként jött létre, és külön fajjá fejlődött.
Egy neurológiai betegségben játszik szerepet.
Egyes hüllőknél a környezeti hőmérséklet adja meg az utódok nemét, nem a kromoszómák.
Hogyan keveredtek a vadászó-gyűjtögető emberek a földművesekkel? A gének talán elárulják majd.
Ősi csontok DNS-ét elemezve fedeztek fel egy új fajt, hogy aztán kiderüljön, végig ott volt a falon.
A felfedezés segíthet a betegségek kutatásában.
A genetikai vizsgálatok szerint nem Lydia Fairchild szülte meg a saját gyerekeit. Hanem az ikertestvére, aki soha nem is létezett.
Egy kutatás szerint az idősebb apák gyerekei kevesebb utódot nemzenek.
Az 1800-as évek óta kihaltnak tekintett elefántteknős reprodukálásával próbálkoznak a faj genetikai nyomait meglelő tudósok.
A leukémiások saját sejtjeit programozzák újra a betegség leküzdéséhez.
Irtsd ki őket mindenestül! - mondá az Úr a zsidóknak, de a genetikusok szerint ez nem igazán sikerült.
Az ember és a kutya szoros barátságának közös genetikai gyökerei vannak.
Eltérnek a vélemények, de az evolúciónak és a közös nevetéseknek is köze lehet a dologhoz.
Sok szakember szerint társadalmi és pszichológiai nyomás okozza a súlyos evészavart, de gyűlnek a genetikai bizonyítékok is.
Úgy tűnik, a mai egyiptomiaknak genetikailag nem sok közük van az ókoriakhoz.
Jóval több csirkehúst és tojást ettek, mint korábban, ez döntő hatással volt a hatezer éve háziasított állatra.
A magyar kutatók által azonosított gén csak pénzügyi gondokkal küzdő 30 feletti férfiaknál fokozza a depresszió kockázatát.
Készülhet-e DNS-ből számítógép? Az asztalunkra talán, a sejtjeinkbe szinte biztosan. De ha mást nem, a filmjeinket tuti, hogy tárolhatjuk DNS-ben.
Ezt nem a Jurassic Park szereplői mondják, hanem igazi tudósok. Ma élő fajok kerülnének veszélybe.
Dollármilliárdok sorsáról szól a CRISPR nevű genetikai módszer körüli harc.
A fejlődés tök jó, kényelmesebb tőle az élet. Olyannyira, hogy már fel se kell állni. Nem is állunk, amitől egyre több a bajunk. Mi lesz a megoldás?
Ezért viselik el vígan a magaslati, oxigénhiányos környezetet a Himalájában.
Egy távoli orosz vidéken már nyolcezer éve nem nagyon változott a népesség genetikai állománya.
Sikerült stabilizálni a mesterséges bázispárokat, hogy azok több osztódás után is megmaradjanak.
A CRISPR napjaink egyik legfontosabb tudományos áttörése. Nem csoda, hogy az évszázad biotechnológiai pere folyik a jogaiért.
Először használtát a gyors és hatékony CRISPR génszerkesztést a rák ellen.
A legalacsonyabb szinten is érezhető a globális felmelegedés hatása.
A korabeli népesség anyai ági genetikai öröksége nagyon heterogén.
Genetikailag módosított szúnyogokat eresztenek szabadon Floridában, hogy megállítsák a kórt.
Néhány embernek fontosabb a vicces kinézet, mint az állat egészsége, amit már nem lehet javítani.
A titokzatos LUCA életmódját a mai élőlények génjeiből próbálják megfejteni.