Ma is élnek köztünk neandervölgyi-fejű emberek
Hosszúkás fej, lapos fejtető. Nyugi, az ősi géneknek nincs hatása a kognitív képességekre.
Hosszúkás fej, lapos fejtető. Nyugi, az ősi géneknek nincs hatása a kognitív képességekre.
A meddő párok legalább felénél a férfi miatt nem sikerül a gyerek.
Ne a szüleinket okoljuk: 93%-ban a saját életmódunkon múlik, hogy meddig élünk.
A szellemmedve a legenda szerint a világ fagyos ősállapotának ritka mementója.
Génszerkesztéssel hozták létre az azonos nemű szülőktől származó egereket Kínában.
Az állatok jóléte fontosabb, mint az, hogy emberek cukinak tartják-e a megnyomorított fajtákat.
Erről tanúskodik, hogy a kihalt barlangi medvék örökítőanyaga tovább él a mai barnamedvékben.
Az egypetéjűiker-párok közötti házasság nem is olyan ritka, mint gondolnánk.
A kenyérbúza genomja 16 milliárd bázispárból áll, ami ötször nagyobb, mint az emberé. Magyar kutatók részvételével 107 ezer gént azonosítottak.
A felfedezés az embereknél is segíthet jobban megérteni az autizmust és a bipoláris zavart.
1300 különböző génvariációt azonosítottak, amik összefüggnek az iskolai végzettséggel.
Egy génmutáció kikapcsolásával eltűntek a ráncaik és újranőtt a szőrük.
Még az olyan amerikai fajták, mint a csivava és a labrador is európai tenyésztésből származnak.
Legkülönbözőbb betegségeknél segíthet az ausztrál eredmény - Ön is elnevezheti az új gént.
Megelőzhető lesz a világ egyik legköltségesebb állatbetegsége.
Több ezer éve szabadon merülnek a bajauk, és ez a génjeiken is nyomot hagyott.
Részletes cikket közölt a Tudomány.hu a magyar őstörténet legfontosabb tényeiről.
Egy kutatócsoport azonosította a depresszióért felelős géneket, ami áttörést hozhat a betegség kezelésében, de az új antidepresszánsok bevezetésére még várnunk kell.
Erre jutott a leégés genetikai hátterével foglalkozó eddigi legnagyobb vizsgálat.
650 millió évvel ezelőtt, az emberi genom 55 százaléka jelen volt benne.
Megfejtették a virág genomját, ismertté váltak az illatért és színért felelős génjei.
Genetikai háttere is van, de alapvetően mi magunk okozzuk magunknak. Magyarországon kétmillió allergiás él.
Magyar kutyafajták, őshonos növények megőrzése a tét Fazekas miniszter szerint.
Dúl a DNS-háború, de a genetikai adatokat minden kutató másképp értelmezi, ezért lehetünk hol hunok unokái, hol finnugorok. A magyar őstörténet kutatása messze túlmutat a tudományon.
A nagy ikerpárkísérlet egyik alanya sokat változott az űrben, és ezek egy része maradandónak tűnik.
Szép nagy család: 13 millió ember, fontos genetikai és egészségügyi tanulságokkal.
Molekulából adapter, jöhetnek az újfajta nanorobotok. Apró lépés az embergép felé?
Komoly eredmény, de jó lenne érteni: mit árulnak el a magyar történelemről III. Béla királyi génjei?
Tízszer több bázispár van a dns-ében, mint az emberében, de a genom nagy része hulladék.
Másfél millió eurós támogatást kapott az evolúciós családfák felállítását célzó kutatás.
Egy 11,5 ezer éves csecsemő DNS-e volt a kulcs.
Ha nem követte idén a tudomány világát, mégis szeretne menőzni a szilveszteri bulin, ez a cikk önnek szól! Könnyen emészthető formába szedtük az év legfontosabb és legérdekesebb felfedezéseit, kutatásait, tudományos cikkeit.
A krónikus esetekről nem a baktériumok tehetnek, hanem csak úgy magától dől a szag.
Az aranykoronás manakin két faj hibridjeként jött létre, és külön fajjá fejlődött.
Egy neurológiai betegségben játszik szerepet.
Egyes hüllőknél a környezeti hőmérséklet adja meg az utódok nemét, nem a kromoszómák.
Hogyan keveredtek a vadászó-gyűjtögető emberek a földművesekkel? A gének talán elárulják majd.
Ősi csontok DNS-ét elemezve fedeztek fel egy új fajt, hogy aztán kiderüljön, végig ott volt a falon.
A felfedezés segíthet a betegségek kutatásában.
A genetikai vizsgálatok szerint nem Lydia Fairchild szülte meg a saját gyerekeit. Hanem az ikertestvére, aki soha nem is létezett.
Egy kutatás szerint az idősebb apák gyerekei kevesebb utódot nemzenek.
Az 1800-as évek óta kihaltnak tekintett elefántteknős reprodukálásával próbálkoznak a faj genetikai nyomait meglelő tudósok.
A leukémiások saját sejtjeit programozzák újra a betegség leküzdéséhez.
Irtsd ki őket mindenestül! - mondá az Úr a zsidóknak, de a genetikusok szerint ez nem igazán sikerült.
Az ember és a kutya szoros barátságának közös genetikai gyökerei vannak.
Eltérnek a vélemények, de az evolúciónak és a közös nevetéseknek is köze lehet a dologhoz.
Sok szakember szerint társadalmi és pszichológiai nyomás okozza a súlyos evészavart, de gyűlnek a genetikai bizonyítékok is.
Úgy tűnik, a mai egyiptomiaknak genetikailag nem sok közük van az ókoriakhoz.
Jóval több csirkehúst és tojást ettek, mint korábban, ez döntő hatással volt a hatezer éve háziasított állatra.
A magyar kutatók által azonosított gén csak pénzügyi gondokkal küzdő 30 feletti férfiaknál fokozza a depresszió kockázatát.
Készülhet-e DNS-ből számítógép? Az asztalunkra talán, a sejtjeinkbe szinte biztosan. De ha mást nem, a filmjeinket tuti, hogy tárolhatjuk DNS-ben.
Ezt nem a Jurassic Park szereplői mondják, hanem igazi tudósok. Ma élő fajok kerülnének veszélybe.
Dollármilliárdok sorsáról szól a CRISPR nevű genetikai módszer körüli harc.
A fejlődés tök jó, kényelmesebb tőle az élet. Olyannyira, hogy már fel se kell állni. Nem is állunk, amitől egyre több a bajunk. Mi lesz a megoldás?
Ezért viselik el vígan a magaslati, oxigénhiányos környezetet a Himalájában.
Egy távoli orosz vidéken már nyolcezer éve nem nagyon változott a népesség genetikai állománya.
Sikerült stabilizálni a mesterséges bázispárokat, hogy azok több osztódás után is megmaradjanak.
A CRISPR napjaink egyik legfontosabb tudományos áttörése. Nem csoda, hogy az évszázad biotechnológiai pere folyik a jogaiért.
Először használtát a gyors és hatékony CRISPR génszerkesztést a rák ellen.
A legalacsonyabb szinten is érezhető a globális felmelegedés hatása.