Világ játékfejlesztői, egyesüljetek!
Álommelónak tűnhet, de a valóságban a lelkesedésüket zsákmányolják ki a cégek.
Álommelónak tűnhet, de a valóságban a lelkesedésüket zsákmányolják ki a cégek.
A tárgyalóasztalnál akarnak érdeket védeni, nem az utcán, de ha kell, harcolnak.
Tízezresre duzzadt a túlóratörvény-ellenes tüntetés, ami a Jászai Mari térről a Kossuth térre érve már inkább egy össznépi kormányellenes demonstrációnak nézett ki.
A versenyszféra, a közszféra és az állami cégek dolgozói is kimennek szombat délelőtt a Kossuth térre. Már ha tudnak,
Mi a szakszervezetek baja Kósa Lajos túlórát megduplázó törvényjavaslatával? Erről beszélgettünk a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnökével.
A cég 13 százalékot akart, a szakszervezetek majdnem a háromszorosát érték el.
Minden benn marad a javaslatban, ami miatt a szakszervezetek tiltakoznak, cserébe még a szakszervezetek pozíciója is gyengül majd.
Az IndustriAll Global Union megdöbbent a túlórát több mint megduplázó magyar javaslaton és szolidarít a magyar dolgozókkal.
Sztrájkot már nem tudnak szervezni, de tiltakozni akarnak a közszféra átalakításáról szóló törvényjavaslat ellen.
Rabszolgatörvénynek és életellenesnek tartják az ellenzők a munkaügyi szabályok Kósa Lajos által javasolt módosítását. Az ötlet, ami egyáltalán nem új a Fideszben, sok ezer embert érinthet.
A fideszes politikus ismét bizonyítja, hogy senki nem tud úgy magyarázkodni, ahogy ő.
Már így is havi 30-40 órával többet dolgoznak a normális munkaidejüknál.
Csalódottak a szakszervezetek a központi közigazgatást átalakító tervezet miatt. Hátrányos a kormányhivatali dolgozókra, központosítaná a létszámgazdálkodást, a fél éve betöltetlen állásokat elvenné az intézményektől.
Nem találnak a cégek új munkaerőt, ezért inkább kizsigerelik a dolgozóikat, trükköznek, és néha még a bírságot is bevállalják. Van, aki a pluszpénz miatt még örül is ennek, mások inkább lelépnek.
Különös pechsorozat vagy felelőtlen döntések vezettek ahhoz, hogy több tízmillió forint eltűnt két BKV-s szakszervezet számlájáról? Az egyik helyettes borította a bilit, azóta ki is zárták mindenhonnan. Az illetékes elnök szerint minden szabályosan történt.
Az MNB falára ragasztották a követeléseiket, aztán átmentek a parlament elé.
Kétmillió embert érint a megszorítás.
Azt akarják elérni, hogy az idei évre a kormány módosítsa a délután 2-es határidőt.
Azt rebesgetik, tízezer embernek mond fel még októberben az állam. Felmerült, hogy bürokratákat képezzenek át egészségügyi dolgozónak, mert abból hiány van. Az érintettek nem értik, és nem tartják elképzelhetőnek az ötletet.
Újabb és újabb botrányok buknak ki arról, milyenek a munkakörülmények a cégnél.
A bérminimumot is emelheti a kormány, ezért a nagy áruházláncok lépéskényszerbe kerülnek a szakszervezetekkel szemben.
A KSZOSZ szerint már a klíma se megoldás.
A dolgozók jobb munkakörülményeket akarnak, több száz járatot törölnek a héten a sztrájk miatt.
A kormány ezzel sokak fizetését csökkenti, a szakszervezet tiltakozik.
Elfogadhatatlannak és veszélyesnek tartják a felvetéseket.
A volt dél-koreai munkaügyi miniszter ellen letartóztatási parancsot adtak ki.
A javaslat szerintük csökkenti a jövedelmeket.
Egyre több sofőr gondolja úgy, hogy nem éri meg a nyugdíjat, ezt pedig a szakszervezet szerint kihasználja a BKV.
A bíróság jogszerűtlennek minősítette a tervezett munkabeszüntetést, de ez nem hatotta meg a légitársaság alkalmazottait.
Macron nekirontott a vasútnak, három hónapig nem lehet közlekedni Franciaországban. A kötélhúzás az EU jövőjét is befolyásolja: eldőlhet, hogy lesz-e erősebb EU, és fájhat-e Orbán feje.
A fideszes munka törvénykönyvét ekézte a miniszter utcafórumán egy szakszervezeti vezető, Lázár a bérharcba is behúzta a migránstémát.
A Független Egészségügyi Szakszervezet március 24-re hív mindenkit az Alkotmány utcába.
Kiakadtak, hogy alig nőtt a fizetésük, noha ezt az ígéretet kapták. Minden tizedik dolgozó járt így.
18 ezer önkormányzati köztisztviselőnek tíz éve nem emelték a fizetését.
Korábban a hatvani munkások is sztrájkkal fenyegettek, de velük sikerült megállapodni.
A legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall béremelést és rugalmasabb beosztást követel, de a tárgyalások kudarcba fulladtak.
Nem minden vasutasnak emelkedik majd ugyanúgy a bére.
Február közepéig adtak haladékot a kormánynak, hogy rendezze a béreket az egészségügyben.
A légitársaság híresen bunkó vezetője 32 év után hajlandó tárgyalni a szakszervezetekkel.
Sosem volt ilyen az F1-ben.
Egyre durvul a háború fapados légitársaság és a pilótái között, pénteken már lesz egy négyórás kis sztrájk. Akik a közeljövőben utaznának, azoknak érdemes figyelniük.
Még az idén folytatódnak a tárgyalások, nincs megegyezés a pótszabadságról és a rekreációról.
Hiába nőnek a fizetések az állami szolgáltatóknál, így se találni elég postást vagy buszvezetőt.
Az új ajánlat alapján a nem vezető beosztottak 86%-a kapna 23 ezres béremelést januártól.
A cégnek még egy hete van, hogy olyan ajánlatot tegyen a béremelésről, amit el tud fogadni a szakszervezet.
Szeptemberig visszamenőleg kifizetik az emelést.
Az eddigi 35 helyett 28 órás munkahét bevezetését követelik.
A cég és a szakszervezet szerint ennek nincs köze a két héttel ezelőtti sztrájkhoz.
Akkora a munkaerőhiány az áruházakban, hogy nem bírják majd a karácsonyi forgalmat.
Október elejéig kapna gondolkodási időt az áruházlánc, addig nem lesz újabb sztrájk.
Nem sztrájkolni fognak az államigazgatási dolgozók, csak betartanak majd minden szabályt.
Pedig az egyik szakszervezet már sztrájkot is belengetett a leépítések miatt.
Meg akarják akadályozni, hogy nagyjából 50 kalauzt és szakácsot kirúgjanak a MÁV-tól.
Megalakult a sztrájkbizottság, akár a boltok 80 százalékát is leállíthatják.
Nem vezették be a törvényben foglalt kánikula-intézkedéseket, embertelen körülmények közt dolgoznak a BKV és a Volán dolgozói.
Újra előkerülhet, hogy kötelező legyen sok embert felvenni a kiskereskedelembe, de csak a nagy boltoknak.
Néhány száz alkalmazott és szakszervezeti vezetők demonstráltak, 15 ezer forintos emelést akarnak.
De ha ez nem lenne elég, az új szerelvények kisebb teljesítményűek, mint a régiek voltak.
Az áruházlánc nem volt hajlandó 4000 forintnál többet emelni a minimálbéren tartott munkások fizetésén.
Ha nem sikerül megállapodni, júliusban tiltakozások lehetnek a nagyobb áruházakban.