Álhírvadász cégek hagyják ott a Facebookot
Korábban panaszkodtak, hogy a közösségi oldal nem veszi őket komolyan, most két nagy név is kiszállt.
Korábban panaszkodtak, hogy a közösségi oldal nem veszi őket komolyan, most két nagy név is kiszállt.
Az Európai Bizottság az álhírek terjedése elleni fokozottabb fellépésre szólította fel többek között a Google-t, a Facebookot, a Twittert.
A visszaesőket is keményebben büntetik.
Azt kérik, tartózkodjanak a fideszes sajtóorgánumoktól, amiket többször marasztalt el jogerős bírósági ítélet álhírek terjesztése miatt.
Összeesküvés-elméletekről végzett nagyszabású felmérést a Political Capital, az eredmények egyszerre lesújtóak és meghökkentőek.
A közösségi média óriásai a Facebooktól a YouTube-ig kezdik úgy gondolni, hogy nekik bizony nem kell. És úgy néz ki, ezzel rövid távon mindenki jól jár. Na de mi lesz utána?
Azt figyelik, hogy valaki tényleg álhíreket jelent-e álhírként, vagy csak olyasmit, amivel nem ért egyet.
Ez az első bizonyíték az amerikai kapcsolatra. Az egyik álhírgyártó már republikánus színekben indul a helyi képviselőségért.
Világszerte 250-ről 20-ra csökkentik az üzenetek címzettjeinek számát, Indiában pedig maximum 5 embernek lehet egyszerre üzenni az appban.
Meg nem is. Mit lehet tenni az álhírekkel? Egyáltalán, mit lehet annak nevezni? A Facebook illetékes vezetőjével beszélgettünk.
Ilyenkor újra elővesznek erőszakos képeket, amiknek semmi közük a migránsokhoz.
Egy friss uniós felmérés szerint a magyarok 89 százaléka a hazájára és 83 százalékuk a demokráciára nézve tartja veszélyesnek az álhíreket.
Nem kellenek botok az álhírek terjesztéséhez, az emberek maguk is szépen boldogulnak vele.
És ha igen, ő maga tudhatott-e erről? Na és az álhírekkel meg a hekkerekkel mi a helyzet? Összefoglaljuk, hogy áll az amerikai oroszbotrány.
Egy oxfordi kutatócsoport tízezernyi amerikai oldalt elemzett.
Sandra Kalniete deportált szülők gyermekeként Szibériában született, a rendszerváltáskor küzdött Lettország függetlenségéért. Most EP-képviselőként dolgozik Európáért, az orosz befolyás ellen.
Az amerikai sajtó szerint nálunk terjeszkedne a Trumpot is hatalomra segítő dezinformációs portál, a Breitbart.
Vészesen közelednek a választások, ideje megtanulni, miképp lehet az álhíreket kiszúrni.
Iszonyatos pénzek mozognak az automatikus online hirdetéskiszolgáló rendszerekben, amiket szélhámosok és kamuhírgyárosok fosztogatnak. A bili most a YouTube-nál borult ki, egyelőre 750 millió dollár a tét, de ennél még sokkal több lesz.
Újságírókkal, de közösségi szerkesztéssel indít reklámmentes híroldalt Wikitribune néven.
Ötvenmillió euró büntetést is kaphat, aki nem tünteti el elég gyorsan a jogsértő tartalmakat. A Facebook aggódik a javaslat miatt.
A nagy orosz hírgyűjtő portálok felelni fognak a rajtuk megjelenő információk hitelességéért.
A jelenséget csak egyvalaki lenne képes megállítani: maga a Facebook. Csakhogy amikor megpróbálkozott vele, irtózatos balhé kerekedett belőle.
Épül a nagy orosz dezinformációs- és álhírhálózat, csak tavaly 38 lájkvadász oldal indult.
Egy álhír miatt gyengült a forint az MNB-kamatdöntés után. A piac jobban bízik egy hírügynökségben, mint az új MNB-vezetésben.