Egy szétesett üstökös maradványa lehet a rejtélyes Oumuamua
Egy új elmélet szerint az első ismert csillagközi égitest egy hulladékfelhőből jöhetett létre.
Egy új elmélet szerint az első ismert csillagközi égitest egy hulladékfelhőből jöhetett létre.
A fémben szegény csillagok segíthetnek megismerni a korai univerzumot.
Ez az eddig talált legmagányosabb törpegalaxis.
1,6 petabájtra rúg a világ legnagyobb digitális égboltfelmérési programjának most kiadott összes adata.
A szokatlan forma oka a csillag gyorsabb forgása.
Megvédi őket a mágneses tér.
Európában három évet kell várni a következőre.
Ez az eddigi legrészletgazdagabb felvétel a Triangulum-galaxisról.
Megérkezett az első kép az ember által megfigyelt legtávolabbi objektumról, a 6,6 milliárd kilométerre keringő aszteroidáról.
A NASA első vezető beosztású nője, Nancy Grace Roman 93 éves volt.
Ha nem követte idén a tudomány világát, mégis szeretne menőzni a szilveszteri bulin, ez a cikk önnek szól! Könnyen emészthető formába szedtük az év legfontosabb és legérdekesebb felfedezéseit, kutatásait, tudományos cikkeit.
A bolygó lufiszerűen felfújódott légkörét egy közeli csillag fújja 10 ezer kilométer per órával.
Véletlenül igazolták, hogy két törpegalaxis ütközésével jöhettek létre.
Érthetetlen, hogy miért ilyen nagy, mégis ennyire halvány és kis tömegű.
Néhány fényes pötty, és a végtelen sötétség: ekörül kering ön is.
A hawaii őslakosoknak nem tetszik, hogy a szent földjüket tudományos célra használják.
Az ELTE csillagászai és fizikusai igazolták a nehezen kimutatható porholdak jelenlétét.
Már ha a mínusz 160 fokos csúcshőmérsékletet hőnek lehet nevezni.
A korai univerzum legnagyobb galaktikus szuperhalmazát fedezték fel csillagászok, tömege a becslések szerint a Napnál egymillió milliárdszor nagyobb.
Ezzel a Szaturnusz holdja a Naprendszer harmadik olyan égitestje, ahol ilyesmit figyeltek meg.
Az Oumuamua üstökös négy lehetséges eredetét is azonosították a kutatók.
Erre utal a különleges mintázat, amit a Tejút csillagainak mozgásában azonosítottak. A balesetben vétkes törpegalaxis rosszabbul járt.
A kompakt, utánfutóra épített csillagvizsgáló laborral könnyen ki lehet települni fényszennyezéstől mentes helyekre is.
Még nagyobb távcsövekkel húsz éven belül választ kaphatunk az emberiség ősi kérdésére.
És tanuljanak meg ultraibolyául látni, mert anélkül lemaradnak a látványos fényjelenségről.
A New Horizons megküldte az első képeket a Ultima Thule-ról. Újévkor fognak randevúzni.
Több, nagyon különböző fázisban alakult ki.
A 2018 LA-t néhány órával azelőtt észlelték, hogy a Földbe csapódott. A maradványait végül Botswanában találták meg.
Most először sikerült betekintést nyerni egy ilyen Jupiter-szerű gázóriás atomszférájába.
Lecsökkent a nyomás az egyik héliumtartályban.
A Keplert váltó TESS még épp csak pályára állt, de máris küldi az érdekes felvételeket.
Ez az eddigi legalacsonyabb frekvenciájú gyors rádiókitörés, nem tudják, hogy érkezett.
12-szer akkora, mint a Jupiter, és valamiért még sarki fénye is van. Eddig azt hitték, barna törpe.
És egy csillag. Lucynek nevezték el, a Beatles után.
Ha az időjárás is kegyes lesz, egy fantasztikus holdfogyatkozás mellett a mindennél ragyogóbb Marsban is gyönyörködhetünk. De van még hab a tortán!
Az autó méretű, brutális hőpajzzsal fölszerelt szonda augusztus 6-án startol egy Delta Heavy IV hordozórakétával.
Földi távcsővel így még nem láttuk a Neptunuszt.
A Bika csillagkép RW Aur A jelű csillagának hirtelen megugrott a vastartalma és párhuzamosan elhalványult a fénye.
Bolygót kerestek, tucatnyi holdat találtak.
Tízmilliárd éve ütköztünk egy másik galaxissal. A karambol romjai még ma is észlelhetők.
A HARPS az exobolygó-kutatás mai csúcsa.
Az újszülött jól van, ezer fokos, tömege nagyobb mint a Jupiteré.
Csillagok és sejtek belsejét is tanulmányozzák majd, magyar részvétellel.
Mik azok a vörös rögök, miért fontosak a bennük lévő fekete lyukak? Magyar csillagász felfedezése.
Egyes holdakon akár a földinél is kedvezőbbek lehetnek a feltételek az élethez.
Hatalmas gyémántfelhők lehetnek a forrásai.
Egy új bolygókutató módszer alkalmazásával sikerült megfigyelni egy naprendszer születését.
Borovszky Péter Namíbiáig utazott a látványért.
Eddig azt hitték a kutatók, hogy egyáltalán nem alakul ki nappal.
Csak 20 kilométeres, de 2,3-szor nehezebb a Napnál.
Ma még a kontinenseket sem látjuk rajtuk, de évtizedeken belül az élőlényeket is fogjuk.
Felfedeztek egy aszteroidát, ami pont úgy kering, mintha a kilencedik bolygó térítette volna el.
Egy galaxisban már az ősrobbanás után 250 millió évvel alakultak ki csillagok.
A Földtől 12 milliárd fényévre fedezték fel.
Nyugi, a pisai ferde torony méretű szikla nem jön közelebb a Föld–Hold-távolság felénél.
Az MTA kutatói is részt vettek az ezt bizonyító, több fura jelenséget is megmagyarázó kutatásban.
Felfedeztek egy ősöreg galaxishalmazt, ami mára 1000 billió naptömegű lehet.
Kocsis Bence elmagyarázza, hogy kell bújócskázó fekete lyukakat keresni, és mitől szenzációs a mostani felfedezés.
Pont úgy néznek ki, mint a földi szelek, csak egy kicsikét pusztítóbbak.
Fényes keretet ad tengernyi galaxisnak.