2500 milliárd forintot raktunk félre tavaly
A GDP 5,9 százalékával növelték a megtakarításaikat a magyar háztartások.
A GDP 5,9 százalékával növelték a megtakarításaikat a magyar háztartások.
Az ígéretek szerint a karbantartási és az energiaköltségek is csökkentek volna a csodalámpákkal.
Tavaly 713 milliárd forinttal emelkedett az állomány.
Már havi pár ezer forinttal biztosíthatja a nyugdíjas éveit, és ehhez egy sor megtakarítási forma áll a rendelkezésére. Mutatjuk mik ezek, és hogyan működnek.
Az ország egyik legnépszerűbb megtakarítási formáját nyírja ki a kormány egyik napról a másikra. De vajon akkor mindenki csokozni fog lakástakarék helyett?
Az arány javul, 1,2 millió a félretett pénz átlagos összege egy banki felmérés szerint.
Csaknem 1300 milliárd forintot takarítottak meg a háztartások az idei első fél évben.
Amióta van OTP, azóta van papír alapú betétkönyv, de október elsejével ennek vége lesz.
Európai társaikkal szemben azt gondolják, javulni fog a helyzetük, elsősorban lakásra tesznek félre.
De most kiderült, hogy sikerült mindezt büntetés nélkül megúszni.
Ez az egyik legnépszerűbb megtakarítási forma, de egyes konstrukciók ötször olyan költségesek, mint mások.
A negyedét állampapírba fektettük.
2015 és 2017 között két és félszeresére nőtt azok aránya, akik szerint a pénzügyi helyzetük javult.
Tavaly 251 ezer forinttal nőtt a megtakarítása, és a lakáshitelét is rendben tudta csökkenteni.
Leadta vagyonnyilatkozatát az államfő.
Saját, és rokonaik nevére is tesznek félre, hogy a lehető legtöbb állami támogatást húzzák be.
Egy drágább konstrukció nyitási költsége akár az egész éves állami támogatást elviheti.
Egy friss felmérés szerint csak kevesen tesznek félre a nyugdíjas évekre, és egyre többen számítanak az állami nyugdíjra.
Már aki megtakarít. A fiatalok harmada semmit nem tesz félre.
Viszont a bevételek háromnegyede rezsire, élelmiszerre és gyógyszerre megy el.
Rezsink csökkentésével pénzt is spórolunk és a környezetnek is jót teszünk. Hogy lehet mégis, hogy az idén takarékosnak számító épületek jövőre pazarlónak minősülhetnek?
Egyre többen és egyre tovább leszünk nyugdíjasok, ami jó hír. Az kevésbé, hogy ennek anyagi hátterét csökkenő számú aktív dolgozónak kéne biztosítania.
Egy friss felmérés szerint négy emberből három úgy érzi, legalább 50 százalékos fizetésemeléssel jutna egy kis levegőhöz.
De már az államnak sincs belőle annyi bevétele.
Nem túl optimisták a magyarok a jövőjükkel kapcsolatban, félre viszont kevesen tesznek a nyugdíjas évekre.
Örökölt? Nyert? A bankbetét a legjobb döntés vagy érdemes kockáztatni? Mit kell tudni a tőzsdéről? Minden, amit a befektetésekről tudni akart.
És most készítettünk egy kalkulátort, hogy kiszámolja, mennyi idő alatt.
20 százalék meg lekötetlenül tarja a megtakarításait folyószámlán.
Például azt hisszük, hogy jó ingatlanba vagy aranyba fektetni, pedig ez nem is annyira igaz.
A legtöbben nem számítanak állami nyugdíjra, de félre sem tesznek idősebb korukra.
A BUX emelkedésén és a globális nyersanyagárak esésén sikerült a legtöbbet keresni tavaly.
Minden magyar háztartásnak 7,7 millió forintnyi tartaléka van. De ez persze nem mind pénzzé tehető.
Egy friss felmérés szerint a magyarok 44 százaléka gondolja úgy, hogy tud bánni a pénzzel, de ugyanennyinek kellene kölcsön kérnie, ha valamit hirtelen ki kellene fizetnie.
A lakosság menekül a forinttól, elkezdtük durván áttenni különböző devizákba a pénzünket.
Az OTP felmérése alapján az emberek 40 százaléka még mindig bedőlne egy Marcsika-trükknek.
Az óceán túloldalán sincs kolbászból a kerítés: az emberek 62%-ának kevesebb mint 1000 dollár félretett pénze van.
Tizedével nőtt a betétállomány tavaly, már 600 milliárdnál is többet tartunk a kasszáknál.
Ennyiből kell majd kijönnie azoknak, akik egész életükben minimálbérre voltak bejelentve.
Az OTP számításai szerint a 65 felettieknek csak három százaléka rakott félre nyugdíjra.
Június közepe óta nem akartak ennyien három hónapos diszkontkincstárjegyet venni.
És a szegények tovább szegényednek, a gazdagok vagyona az egekben.
Korábban az albérlet volt a legnépszerűbb opció, de az első negyedévben már a lakás volt a sláger.
A brókercégeknél 155 milliárddal kevesebb pénzünk van, de 300 milliárddal többet kezelnek a bankok.
„25 éves céget láttam, sikeres, kormányközeli, superbrands, év vállalkozója, valós befektetések, MNB engedélyekkel 70 milliárdnyi kötvényre." Mi kell még? Életek munkái veszhetnek el a Quaestorban, pedig az ügyfelek azt hitték, biztos befektetést kötnek.
A Defacto kiderítette, hogy mikor és miért mentettük a pénzünket külföldre. Kevésbé bízunk a magyar pénzügyi rendszerben.
Átlagosan 4,5 millió forint van egy-egy számlán.
Körbejártuk, milyen hatások befolyásolják legnagyobb valószínűséggel az idei piaci folyamatokat. Nyerő lesz a nyugat, menők a román és osztrák részvények?
Nem takarítunk meg kevesebbet, mint a régiós országok háztartásai, de sokkal rövidebb távra.
Megéri majd euróban félretenni nyugdíjra, bár nehezen tudunk ilyesmire spórolni.
És az is kiderült: a magyarok hatvan százaléka nem vár változást az anyagi helyzetében.
Nem lesz általános béremelés, és több közmunkás se, nem nőnek a családi és szociális kiadások, befagyasztják a gyógyszer- és jegyártámogatást.
Az alacsony kamat miatt sokan befektetési alapot vettek. Pedig létezik rugalmasabb megoldás is.
A lakástakarék megfontolandó helyettesítője lehet a nyugdíjra spórolásnak a Bankráció szerint.
Pedig a termék után újból adókedvezmény is jár, de mégis nagyon ráfizet, aki ügynökkel szerződik.
Szívesebben veszünk fel hitelt, megtakarítunk és egyre jobban merünk költeni is.
Kevesebb az eurója, lett egy kis dollárja, kevesebbet tart folyószámlán, vett kincstárjegyet.