Oroszország elvesztette az egyetlen űrteleszkópját
Küldi az adatokat, de a parancsokra nem reagál.
Küldi az adatokat, de a parancsokra nem reagál.
Földi távcsővel így még nem láttuk a Neptunuszt.
Az űrtávcső újabb ajándékcsomaggal lepte meg a a távoli világokat kutató csillagászokat.
Nem lennék most a légköri zavarok képtorzító hatása helyében. Apropó, látták már az NGC 6369 planetáris ködjét magas felbontásban?
Magyar kutatók eredménye segíti majd a világ legnagyobb űrtávcsövének, a James Webb Űrteleszkóp munkáját.
Az ELT tizenötször élesebb képet ad, mint a Hubble. A tükörátmérője 39 méteres lesz.
A Project Blue űrteleszkópja a szomszéd csillagrendszer lakható bolygóit vizsgálná.
Két év múlva bocsátanák fel és félmillió aszteroidát kellene azonosítania.
Az első kép homályos volt, mert nem hittek a műszereknek. Három és fél év után tudták csak megjavítani az űrben.
A csillagászok a Fátyol-köd tágulását fogják elemezni a Hubble űrtávcső felvételein.
Astrosat ibolyántúli és röntgentartományban figyel, a Földtől 650 kilométerre.
445 fényévnyire szerves molekulákat találtak egy fiatal csillag körül. Hogy maradhattak meg?
A kutatók vízgőzt kerestek űrtávcsővel, de egészen mást találtak.
Eredetileg a NASA-val közösen épült volna, de pénzhiány miatt kiszálltak. 2028-ban lövik fel.
Teljesen működőképes, fő feladata a csillagok vizsgálata volt.
Legalábbis így gondolja egy aszteroidavadász űrtávcső építésével foglalkozó alapítvány.
A gigantikus űrkrumplinak két, egymástól eltérő sűrűségű része kapcsolódik egymáshoz.
Olyan gázfelhőt találtak, amit már éppen széttép a központi fekete lyuk erős gravitációs hatása.
A NuSTAR űrtávcső új mérései megoldhatják a csillagászat egyik nagy rejtélyét.
Tíz év múlva álhat pályára az exobolygókat kutató PLATO 2.0 teleszkóp.
Az űrtávcső második életére készül, az első tesztek jól sikerültek.
42 javaslat született az exobolygó-megfigyelésre épített űrtávcső további hasznosítására.
Csillagászok egy felrázott, poros jéggel kevert szénsavas üdítőitalhoz hasonlították a jelenséget.
Sikerült megmozgatni a meghibásodott űrtávcső lendkerekeit, augusztus végén újra munkába állhat.
Két bolygókutató űrteleszkóp is tönkrement rövid időn belül. Egyelőre nincs is bolygókutatásra specializálódott távcső az űrben, de folytatódik a Naprendszeren túli bolygók kutatása.
A NASA specialistái egy lendkereket próbálnak megjavítani, amivel pozícióba tudják navigálni a 600 millió dolláros űrtávcsövet.
Egy hónap alatt jött össze a 1,5 millió dollár, bárki használhatja a saját kutatásaira is.
A COROT fedélzeti számítógépe tönkrement, nem tudják megjavítani, a műhold a Föld légkörében fog elégni.
Az űrügynökség pénteken bocsátotta fel az IRIS-t a Nap alsó légkörének tanulmányozására.
2020-ra lesz kész az európai űrügynökség új űrtávcsöve, a mélyűrt vizsgálja majd.
Nagyobbak a körülöttük keringő bolygók is, csökkenhet az eddig felfedezett Föld-szerű bolygók száma.
A húsz centiméteres IRIS azt vizsgálja, milyen energia dominál a kromoszférában és azon túl.
Leállt a második kerék is, ami az űrtávcső navigálásáért volt felelős. A projekt sikeres volt, több millió adat vár még feldolgozásra.
A négy kisebb távcsővel felszerelt TESS főleg a közeli exobolygókat kutatja majd.
Az eddig 2700 bolygót felfedező távcsőnek javíthatatlan az egyik pozicionáló eszköze.
A Kepler űrtávcső első négy éve alatt néhány igazán különleges bolygót is találtak a csillagászok.
A Kepler-űrtávcső adatai alapján 17 milliárd Föld méretű bolygó van Tejútrendszerben.
A három Föld-szerű bolygóból az egyik leginkább a Marsra hasonlít.
Öt űrtávcsövet vetettek be a csillagászok a 300 millió naptömegű objektum vizsgálatához.
A James Webb űrteleszkóp az eredeti tervek szerint 3,5 milliárd dollárba került volna, a számla most 8,7 milliárdnál áll.
A planetáris ködök óriási fénylő gázburkok, melyeket idős csillagok dobtak le magukról.
A Szpektr-R a Hubble űrtávcsőnél ezerszer nagyobb felbontású felvételeket képes készíteni.
Most már elvethető a sötét energia egyik lehetséges alternatívájának számító elmélet.
A kozmikus röntgensugárzás jelentős része a mélyen beágyazódott, szupernehéz fekete lyukak környezetéből származik.
Most először sikerült feltérképezni szupernóva-maradványokat gigaelektronvoltos energiatartományban.
A Vénusz pályáján belül keringő űrteleszkópokkal derítenék fel őket a csillagászok.
A Kepler űrtávcső akár ezer, a Földhöz hasonló bolygót is felfedezhet a következő években.
Napfogyatkozástól szupernóva-maradványig, a Lulin-üstököstől a Pillangó-ködig.