Nem biztos, hogy érdemes felrobbantani egy aszteroidát
Egy új számítógépes szimuláció arra utalhat, hogy az aszteroida képes lehet visszavonzani a robbanás után leszakadt darabjait.
Egy új számítógépes szimuláció arra utalhat, hogy az aszteroida képes lehet visszavonzani a robbanás után leszakadt darabjait.
A japán űrszonda által készített felvételen is látszik, hogy minden a terv szerint haladt.
A világ két végén két nagy esemény történt egy időben, mindkettő hozzájárulhatott a kihalásukhoz.
És rögtön bele is lőtt egy tantálból készült golyót, hogy a kisbolygóból kirobbanó törmeléket begyűjtse, és majd visszahozza a földre.
Elképesztően vad ötletnek hangzik, de rengeteg előnnyel járna egy ilyen űrbázis.
Az elmúlt 290 millió évben. A dinóknak is ez lett a vesztük.
Egyik aszteroidáról a másikig repülnének vele, csak arra kell figyelni, hogy mindenhol legyen víz.
A NASA tudósainak lesz a világon a legobb szilvesztere: a Plútót is meglátogató New Horizons űrszonda az Ultima Thule kisbolygó mellett halad el.
Az Osiris-Rex hat napja közelítette meg a Bennut, de máris víz nyomára bukkant.
Az ugráló robotok után a tudományos méréseket végző doboz is megérkezett a Hajabuszáról.
A Halál Üstököse minden, csak nem halálos.
300 millió kilométer megtétele után a Rjugun lőtt képeik megérkeztek a Földre.
A 2018 LA-t néhány órával azelőtt észlelték, hogy a Földbe csapódott. A maradványait végül Botswanában találták meg.
Egy ideig aszteroidának hitték, de már elmúlt.
A japán űrszonda három és fél évet utazott a kiszemelt aszteroidáig, kőzetmintát hoz vissza.
Találtak egy másik magyarázatot a fura jelenségre, amit az ismeretlen bolygóval szokás magyarázni.
A Föld felé tartott, de a légkörbe lépve meg is semmisült Afrika fölött.
Felfedeztek egy aszteroidát, ami pont úgy kering, mintha a kilencedik bolygó térítette volna el.
Eddig csak ideglenes bevándorlókat fedeztek fel. A 2015 BZ509-et a forgásiránya leplezte le.
Nyugi, a pisai ferde torony méretű szikla nem jön közelebb a Föld–Hold-távolság felénél.
A mostani helyénél beljebb alakult ki, segíthet a Naprendszer történetének megismerésében.
Egy üstökös zord időjárását filmezte le az európai űrügynökség Rosetta űrszondája.
A Falcon Heavy rakéta jelentősen megnöveli az elérhető aszteroidák számát.
A frissen felfedezett kisbolygó nem jelent veszélyt.
Új fotók készültek a 3200 Phaethonról, a kőgolyó nagyobb, mint amekkorának eddig gondolták.
A 2015 TB145 nagyjából 640 méteres, a számítások szerint jövő novemberben ér a Föld közelébe. De hogy néz ki!
A planetezimálokra hasonlít legjobban Oumuamua.
Rossz hír mindenkinek, aki idegen űrhajóban reménykedett: sokkal egyszerűbb és hihetőbb válasz létezik az Oumuamua alakjára. A Gömböc felfedezői már nyolc éve megmondták.
Október 19-én fedezték fel. Üstökösnek túl aszteroida, aszteroidának túl üstökös.
Más bolygórendszerből érkezett.
Nagyjából akkora, mint ami Cseljabinszk mellett csapódott be 2013-ban, jókora károkat okozva.
Két aszteroida kering egymás körül, miközben üstökösszerű csóvát húznak.
A Florence 4,4 kilométeres, és 7 millió kilométerrel véti el a Földet.
Sőt, több is, de Florence az egyik legnagyobb.
A TC4 már járt erre öt éve, most visszatér. Nem sokkal kerüli majd el a geostacionárius műholdakat.
A dinoszauruszok kipusztulásával jött el az ő idejük. Ma több mint 6700 fajukat ismerjük.
Bruce Willis helyett egy DART nevű járművel térítik el a Földet fenyegető égitestet.
Csak három éve tudunk róla.
2004 óta ez lesz a legnagyobb égitest, ami ilyen közel kerül a Földhöz.
A BZ509 katalógusszámú aszteroida egymillió éve vándorol a Jupiter pályájának közelében, sikerrel elkerülve az ütközést.
Itt a legőrültebb építészeti ötlet, amit valaha láttunk: Föld körül keringő aszteroidáról csüngne alá a világ legmagasabb épülete.
A Nap kistestvére után ezt az elméletet is cáfolták.
30 méteres lehetett, csak két nappal az érkezése előtt fedezték fel a csillagászok.
Az OSIRIS-REx 2018-ban éri majd el a Bennut, 2023-ra ér vissza a mintákkal.
Ráadásul egy nitrogénnel működő bolygóközi porszívó is szerepet kap a NASA legújabb küldetésében, melynek egyik vizsgálata egy 116 éves orosz ötletet igazolhat. Pár hét múlva indul az OSIRIS-REx szonda küldetése.
Egy kaliforniai magáncég 2020-ban apró űrszondát küld egy Föld mellett elhúzó aszteroidára.
Az egyik legnagyobb kráter egy 240 kilométeres bolygókezdemény becsapódásával jött létre.
A klímaváltozás már a becsapódás előtt végzett a nagy részükkel egy új tanulmány szerint.
Erre hívja fel a figyelmet a nemzetközi aszteroidanap. 1908-ban száz hirosimai atombomba erejével rombolt egy aszteroida Szibériában.
Több száz évig velünk marad a parányi égitest, amit a távolsága miatt igazából nem hívhatnánk holdnak.
Egy tanulmány szerint az emlősök felemelkedése a dinoszauruszok kihalása előtt kezdődött.
Azután, hogy a Hold kiszakadt a Földből. A víz azóta is a Hold mélyén rejtőzik.
Az aszteroida csak a kegyelemdöfés volt az ötvenmillió éve húzódó agónia végén.
Arra keresik a választ, hogyan tért magához az élet a becsapódás okozta kihalási esemény után.
A NASA instagramos pályaműveket vár, elküldik a Bennunak, ami 2182-ben még a Földbe is csapódhat.
Nem látja, legalábbis nem szabad szemmel. Pedig tényleg elég nagy.
45 méteres, 130 ezer tonnás, ha becsapódik, az a tunguzkai eseményhez lehet hasonló. De nem fog becsapódni, mondja a NASA.
Két év múlva bocsátanák fel és félmillió aszteroidát kellene azonosítania.
Akár több százezer aszteroida is lehet, amin megindulhat a vadászat a nyersanyagra. A leggyorsabb cégek jó sokat kereshetnek, de az űrbányászat a Marshoz is közelebb vihet. Na de ki egy égitest jogos tulajdonosa?
A 400 méteres aszteroida nem veszélyes a bolygóra, de ilyen közel még nem járt ekkora égitest.