Űrherpeszt talált a NASA az űrhajósokon
Földi eredetű, de a hosszú űrutazás veszélyeire figyelmeztet. Sebes szájjal hódítjuk meg a Marsot?
Földi eredetű, de a hosszú űrutazás veszélyeire figyelmeztet. Sebes szájjal hódítjuk meg a Marsot?
Amerikai műholdak látták az orosz partoknál, ez az évszázad második legnagyobb robbanása.
Direkt tették félre az Apollo 15, 16, és 17 által gyűjtött mintákat, hogy modernebb eszközökkel vizsgálhassák őket.
Egy új számítógépes szimuláció arra utalhat, hogy az aszteroida képes lehet visszavonzani a robbanás után leszakadt darabjait.
A Crew Dragon fél kilenc körül rendben levált a Nemzetközi Űrállomástól, és megkezdte a visszatéréshez szükséges manővereket. Az űrhajó hibátlan visszaút végén csobbant az Atlanti-óceánba.
A hétvégén gond nélkül lezajlott a Demo-1 program első fele, az űrhajósok szállítására tervezett Crew Dragon sikeresen kapcsolódott az űrállomáshoz. Nagyképes összefoglalónk a fellövéstől és az ISS-hez kapcsolódásig.
Szombat reggel sikeresen elstartolt az emberekre tervezett Crew Dragon, amivel ha minden jól megy, még idén amerikai űrhajósok utazhatnak az ISS-re.
Extrém körülményekhez alkalmazkodó mikrobák a felszín alatt, hasonló organizmusok lehetnek a Marson is.
Új, drámai következményekkel járó veszélyre figyelmeztetnek a kutatók, akik szerint az üvegházhatástól óvó felhőtakarót fenyegeti a globális felmelegedés.
Szombaton indulhat a cég első, űrhajósok szállítására is alkalmas űrhajója, a Crew Dragon.
Mogyoró? Hóember? Mézeskalács-ember? Itt az idő újra átgondolni!
15 év kutatás után egy hatalmas homokvihar lemerítette a marsjárót, a NASA pedig nem tudta életre kelteni.
A hároméves szigeten rejtélyes iszapot találtak, és már be is lakta a természet. Még 30 éve lehet.
A nyugat-antarktiszi Thwaites-gleccser alatt egyre növekvő barlangra bukkantak a NASA kutatói. És ez nagyon rossz hír.
A NASA marsjáró robotja korszerű búcsút intett a marsi hegyvonulatnak: lőtt egy utolsó közös szelfit, aztán egy agyagos terület felé indult.
Magyar műszerek mérik az űrhajósokat terhelő sugárzást az Orion űrprogram MARE kísérletében.
Eddig több mint 17 gigabit adatot töltöttek le a NASA kutatói, a Nap körüli első kör teljes adatkészletét áprilisra kapják meg.
Verne irigyelné: kisbolygóról kisbolygóra szállva, jégbányászattal szerezhetne újabb hajtóanyagot.
A TESS már a harmadik exobolygót azonosította, és hat szupernóvát is talált.
Moszkvának nem tetszik, hogy törölték a Roszkoszmosz vezetőjének amerikai látogatását.
Megérkezett az első kép az ember által megfigyelt legtávolabbi objektumról, a 6,6 milliárd kilométerre keringő aszteroidáról.
A NASA első vezető beosztású nője, Nancy Grace Roman 93 éves volt.
A Bennu kevesebb, mint 500 méter átmérőjű.
A Földtől 6,5 milliárd kilométerre, a Kuiper-övben történt a találkozás.
A NASA tudósainak lesz a világon a legobb szilvesztere: a Plútót is meglátogató New Horizons űrszonda az Ultima Thule kisbolygó mellett halad el.
Az InSight műszere a világon az első, amely egy idegen égitest tektonikus mozgásaira fülel majd.
Volt és jelenlegi NASA alkalmazottak társadalombiztosítási számait és személyes adatait szerezték meg kiberbűnözők egy szerverről.
Érdemes megnézni, amíg még látható, de annyira azért nem kell sietni.
Jó a hely, jó a program, jó a hangulat.
Az Osiris-Rex hat napja közelítette meg a Bennut, de máris víz nyomára bukkant.
Avengers, we have a problem.
Akár jöhettek is, mondja a NASA tudósa, ezért kéne alaposabban megvizsgálni a dolgot.
Az amerikai Osiris-Rex űrhajó december végére áll kőgolyó körüli pályára.
A lelkére beszéltek, és megértették vele, hogy milyen a munkakultúra a NASA-nál.
Kilenc céget találtak alkalmasnak a tervezett robotűrhajó fejlesztésére.
Pontosabban mi megyünk: a kisbolygó már a NASA-űrszonda látótávolságába került.
A gépnek csapódó madarakat szimulálták vele. A béna brit mérnökök legendája viszont kamu, tök mindegy, hogy fagyott-e a csirke.
A RHESSI 16 éven át figyelte a csillagunkat.
Az InSight sikeresen leszállt. Ez lesz első szonda, ami a bolygó mélyét vizsgálja, és a Föld keletkezését is segíthet megismerni. Kövesse élőben!
Hétfőn landol a NASA legújabb Mars-szondája. Az InSight leszállását egy egész arzenál figyeli.
Az űrkutatásban idáig csak a NASA-nak sikerült maradéktalanul sikeres Mars-landolásokat összehoznia, hétfőn élőben nézhetjük, hogy most is sikerül-e.
A Curiosity rover 2020-ban induló ikertestvére egy 45 km átmérőjű kráterbe érkezik majd, ahol évmilliárdokkal ezelőtt víz folyt.
Már javában hangolódnak az expedícióra, de erre még pár évet azért várni kell.
De azt a szakértők is elismerik, hogy komoly problémákat kell még addig megoldani.
Kozmikus szélesszájú kisbékát lőtt a Hubble.
Egészen bámulatos, már ha bírja az ember vasa.
A Dawn szondát 2007-ben indították, eredetileg 9 évre tervezték a misszióját. Aszteroidákat és törpebolygókat látogatott meg.
Elfogyott az üzemanyag, már sem fogadni, sem küldeni nem tud adatokat.
A Parker Solar Probe a sebességi rekordot is megdönti, 247 ezer km/h-val halad majd.
Elképesztő fékezőereje van, hogy biztonságban leszállítson a Marsra egy űrszondát.
11 éven át vizsgált két törpebolygót, a Vestát és a Cerest, de heteken belül elfogy az üzemanyaga.
Valamivel kezelni kell az óriási rakéták által kibocsátott hőt és energiát.
Kikapcsolja, bekapcsolja, kicsit mókol a beállításokban, aztán reméli a legjobbat.
Egy recsegő konzervdobozban mentek el először emberek a Holdra. Az első ember szinte hibátlan film arról, hogyan tett meg egy komplett civilizáció egy drága, de hatalmas lépést.
Az űrszonda szenzorai ugrásszerű növekedést érzékeltek a naprendszeren kívülről származó kozmikus sugárzásban.
Rossz a giroszkóp.
Akkorák, mint egy ötemeletes ház. Ha a NASA landolni akar a felszínen, nem lesz könnyű dolga.
Ha az esőcseppek egyformák, akkor van erre esély. New Jersey-ben kapták el a pillanatot.
Mostanában a Föld, a Nap és az exobolygók kötik le az űrhivatal figyelmét, de a Mars és a Hold meghódítása is napirenden maradt.
Van ennél jobb kérdés: biztos, hogy az a rakétákból jön? És biztos, hogy az füst?